Keleti apacs nyelvek

keleti apacs nyelvek
Taxon alcsoport
Állapot általánosan elfogadott
terület USA
A média száma < 1000
Osztályozás
Kategória Észak-Amerika nyelvei

Dene-Yenisei nyelvek (hipotézis)

Na-dene család Eyak-Athabaskan ág Athabaskan alcsalád navajo-apacs Apache nyelvek
Összetett
lipán , jicarilla
Nyelvcsoport kódjai
ISO 639-2
ISO 639-5

A keleti apache nyelvek egyike azon alcsoportoknak, amelyeket az apache nyelvek  csoportjának részeként különböztetünk meg . Ellentétezik az apacs nyelvek nyugati ágával és a kijevi-apacs nyelvvel, elsősorban az igetövek kezdő mássalhangzóinak kiejtésének különbsége alapján. Ennek a csoportnak a nyelvei nagyon közel állnak egymáshoz, és korábban a közös keleti apacs nyelv dialektusainak tekintették.

Összetétel

Harry Hoyer besorolása szerint az alcsoport két nyelvet foglal magában:

Hoyer az apache nyelvek keleti ágát különítette el a proto-apache hangok [t] és [*k] [k]-be való átmenetének jelenléte alapján. Ennek alapján a kiowa apacs nyelv tévedésből került be a keleti ágba, de Hoyer később megváltoztatta álláspontját, mivel a Kiowa Apache-ban nem volt *k̯/*c átmenet. Így néhány törzs, amely a [*k̯] hanggal kezdődött a proto-apache nyelvben, ch-vel kezdődik a Kiowa Apache-ban, de ts-vel kezdődik a kelet-apache nyelvben.

Nyugati Keleti'
navahó Keleti
apacs
Chiricahua Mescalero jicarilla Lipán kiowa apache
"víz" nak nek tu tu tu ko ko ko
"a tűz" kǫʼ kǫʼ kųų ko̱ʼ kǫǫʼ kǫʼ
Proto-
Athabaskan
navahó Chiricahua Mescalero jicarilla kiowa apache
*k̯aʔx̣ʷ "nagy" -tsaa -tsaa -tsaa -tsaa -cha

Szociolingvisztikai helyzet

Elosztás

A keleti apacs nyelveket Új-Mexikóban , a Jicarilla és Mescalero rezervátumokban (a területet a lipánok lakják ) és Texasban beszélik.

Perspektívák

A keleti apacs nyelvek veszélyben vannak: az 1990-es adatok szerint a jicarilla nyelv 812 beszélőjét jegyezték fel, a lipánt kihaltnak tekintik [1] (bár állítólag nem ez a helyzet [2] ).

Tipológiai jellemzők

Más apache nyelvekhez hasonlóan a keleti ág nyelvei a következők:

da- `į- i- sh-hash (Jikarilla) EMF- UNDEF.OB- ASP- 1 UNIT SUB- alvás Aludnom kell. Aludnom kell. yił-naasdee (jicarilla) 3SUB.3OB-megkerülni yeemandeenleees 3SUB.3OB.3BEN-hagyja ki yina'iiszo 3SUB.3OB-kerekítés

Intranzitív ige ügynöke:

dááko bi-'a dághe'iikaas-na Ezután 3-CHART 3SUB.run-NARR Aztán elfutott.

Tantárgy

łį yiłnaasdee (jicarilla) ló 3SUB.3OB-körbemenni Lován ült.

Egy tárgy

łį yiłnaasdee (jicarilla) ló 3SUB.3OB-körbemenni Lován ült.

előrejelzésben:

łį yiłnaasdee (jicarilla) ló 3SUB.3OB-körbemenni Lován ült.

a főnévi csoportban:

dide mi-kee férfi 3OB láb emberi láb Įįs'ádą Higalííya Abáachi ke'dzidéé nádailka (jicarilla) Hosszú Jicarilla Apache mokaszin 3MN-varrással Nagyon régen a Jicarilla apacsok mokaszinokat készítettek.

Tipológiailag a keleti apacs nyelvek közel állnak a többi apacs nyelvhez.

Fonológia

Az alcsoport nyelvei fejlett fonémarendszerrel rendelkeznek: a jicarilla 34 mássalhangzót és 16 magánhangzót tartalmaz.

Mássalhangzók

   Bilabiális  Alveoláris  Palatális  Veláris  Glottal 
  központi oldalsó   lakás ajak-  
robbanó zöngés   d          
leszívott p t     k ʔ
nem légzési       kʷʰ  
sikertelen          
afrikaiak nem légzési   ts      
leszívott   tsʰ tɬʰ tʃʰ      
sikertelen   tsʼ tɬʼ tʃʼ      
orr   m n          
frikatívák süket   s ɬ ʃ x x h
zöngés   z   ʒ ɣ ɣʷ  
Approximants       l j      

Magánhangzók

  első sorban középső sor hátsó sor
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú
Felső emelés orális én (ɪ) én        
orr ĩ (ɪ̃) ĩː (ɪ̃ː)        
Középső felső emelés orális e       o (ʊ)
orr ẽː     õ õː
alsó emelés orális     a(ə)    
orr     ã ãː    

Minden magánhangzónak van párja


Bibliográfia

Jegyzetek

  1. UNESCO Kulturális Szektor – Szellemi Örökség – 2003 Egyezmény: . Hozzáférés dátuma: 2009. december 20. Az eredetiből archiválva : 2009. június 28.
  2. A LIpan Apache Törzs Általános Tanácsa: Nyelvőrző Bizottság ülése archiválva : 2011. július 28., a Wayback Machine