| norvég kommuna | |||
| Voss | |||
|---|---|---|---|
| norvég Voss | |||
| |||
| Ország | Norvégia | ||
| Tartomány (fylke) | Hordaland | ||
| Adm. központ | Vossevagen | ||
| Népesség ( 2009 ) | 13 868 fő (75.) | ||
| • az ország lakosságának százaléka - 0,29% | |||
| Sűrűség | 7,7 fő/km² | ||
| Hivatalos nyelv | Nynorsk | ||
| Etnikai összetétel | norvég | ||
| Népességváltozás 10 év alatt | % | ||
| Négyzet | 1806 km² (38.) | ||
| • víz százaléka - 0% | |||
|
Közigazgatási központ koordinátái: 60°42′09″ s. SH. 6°25′23″ K e. |
|||
| Polgármester (2007 óta) | Hun Berit Lunde Aarvik (Norvég Munkáspárt) | ||
| Időzóna | UTC+1 , nyári UTC+2 | ||
| ISO 3166-2 kód | NO-1235 | ||
| http://www.voss.kommune.no (norvég) | |||
|
|
|||
| Megjegyzések : A Norvég Statisztikai Hivatal adatai | |||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Voss . (norvégul Voss)településNorvégiában,Hordaland megyében. A község közigazgatási központja Vossevagen falu.
A Voss 1964. január 1-je óta létezik. A község területét út és vasút szeli át Oslóból Bergenbe . A lakosság fő foglalkozása a mezőgazdaság és a turisták fogadása, nyáron és télen egyaránt.
A viking kor elején , I. Harald előtt , Voss kicsinyes királyság volt. A legenda szerint Voss népét II. Olaf király erőszakkal térítette keresztény hitre , aki később Szent Olaf lett. Ekkor állították fel a vossevageni kőkeresztet. Itt található még egy kőtemplom 1277 -ből , egy nyolcszögletű harangtorony a 16. századból . Finnesloftettől nem messze található a fából készült Guildhall (városháza) állítólag Észak-Európa legrégebbi faépülete.
A norvég német 1940. április 9-i invázió után Voss volt a norvég hadsereg fő mozgósítási pontja nyugaton, mivel Bergen városa az invázió első napján elesett. Bár a csapatok nagy részét itt mozgósították, és vasúton szállították át az ország keleti részébe, a Bergenből és Hardangerből a vasútvonalon Voss felé nyomuló német csapatok jelentős ellenállásba ütköztek. Ennek az ellenállásnak a megtörésére a német légierő április 24. és 26. között bombázta Voss városait és környékét . Civilek tucatjai haltak meg a városokat teljesen elpusztító robbanásokban. Április 27-én német csapatok vonultak be a városba, amely 1945. május 8-ig megszállva maradt.
A modern kommuna 1964. január 1-je óta létezik .
A 19. században és a 20. század elején innen, valamint egész Nyugat - Norvégiából tömeges kivándorlás ment végbe, különösen az Amerikai Egyesült Államokba . Sok híres ember volt Vossból az USA-ban. Vannak köztük seriffek, főbírók, szenátorok, kiadók, írók és futballisták.
Sok olimpiai bajnok van itt:
Összességében a vossi sportolók 6 aranyérmet, 5 ezüstérmet és 7 bronzérmet nyertek a téli olimpián.
| Népesség [1] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1951 | 1960 | 1970 | 1980 | 1990 | 2000 | 2007 |
| 9433 | ↗ 10 275 | ↗ 13 765 | ↗ 14 163 | ↘ 14 035 | ↘ 13 726 | ↗ 13 786 |
| 2008 | 2009 | |||||
| ↘ 13 768 | ↗ 13 868 | |||||
Vossi lány, 1900
Mezőgazdasági épületek a múzeumban
1277-es templom
Panorámás kilátás Voss kora tavasszal
| Községek Hordaland megyében | ||
|---|---|---|