Westergren, Carl

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. december 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Carl Westergren
Személyes adat
Padló férfi
Teljes név Karl Oskar Westergren
Ország
Szakosodás birkózás
Klub IK Sparta
Születési dátum 1895. október 13( 1895-10-13 )
Születési hely Malmö , Svédország
Halál dátuma 1958. augusztus 5. (62 évesen)( 1958-08-05 )
A halál helye Malmö , Svédország
Növekedés 178 cm.
A súlyt 75 kg. [egy]
Díjak és érmek
Görög-római birkózás
olimpiai játékok
Arany Antwerpen 1920 75 kg-ig
Arany Párizs 1924 82,5 kg-ig
Arany Los Angeles 1932 87 kg felett
Birkózó világbajnokság
Arany Stockholm 1922 75 kg-ig
Birkózó Európa-bajnokság
Arany Milánó 1925 82,5 kg-ig
Arany Stockholm 1930 87 kg-ig
Arany Prága 1931 87 kg-ig
Bronz Helsinki 1933 87 kg-ig
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Karl Oscar "Kalle" Westergren ( svéd Carl Oscar "Calle" Westergren ; 1895. október 13., Malmö , Svédország - 1958. augusztus 5., Malmö , Svédország ) - svéd görög-római birkózó , háromszoros olimpiai bajnok, világbajnok, háromszoros Európa-bajnok. [2] . A legtöbbet titulált svéd bunyós-klasszikus. [3]

Életrajz

Malmőben született.

1919-ben és 1920-ban megnyerte az északi bajnokságot.

Az 1920-as antwerpeni nyári olimpián a 75 kilogrammig terjedő súlycsoportban (középsúly) küzdött. A torna szabályai szerint a küzdelem két, 10 perces menetig tartott, és ha ezekben a körökben egyik birkózó sem oltotta ki az ellenfelet, akkor egy további, 20 perces menetet jelöltek ki, és ezt követően (vagy közben) a győzelem. ítélték oda a zsűri döntése alapján. Egyes esetekben további, 10 perces további fordulót is be lehet jelölni a győztes megállapítására. A szervezők azonban az első versenynap után arra a következtetésre jutottak, hogy ilyen rendszerrel nem lenne idejük a versenyt lebonyolítani, így a küzdelmek ideje egy 10 perces körre csökkent, amiben lehetőség volt a nyerni csak a tetemre és egy 15 perces további körre, amely után a bírói döntés alapján a győzelmet arattak. A középsúlyban 23 sportoló küzdött az érmekért. A tornát kiütéses vereség rendszerben játszották; az összes küzdelmet megnyerők saját tornát rendeztek az első helyért, a bajnoktól vereséget szenvedők a második helyet, a vesztes bajnoktól vereséget szenvedők a harmadik helyet játszották a tornán [4] .

Egy kör Vetélytárs Ország Eredmény Bázis Összehúzódási idő
egy Bert Eilebrecht Győzelem Touchet 5:16
2 Michel Dechman Győzelem Touchet 3:25
Negyeddöntő Maurice Vanderlinden Győzelem Touchet 8:14
elődöntő Matti Pertilya Győzelem pontok szerint 25:00
A végső Arthur Lindfors Győzelem Touchet 31:25

1922-ben világbajnokságot nyert, 1923-ban pedig ismét az északi országok bajnokságát.

Az 1924-es párizsi nyári olimpián a 82,5 kilogrammig terjedő súlycsoportban (félnehézsúly) küzdött. Ismét módosult a versenyszabályzat: a bajnokságot két vereség utáni kiütéses rendszer szerint bonyolították le, a helyezéseket pedig a megnyert párharcok száma szerint osztották el. A küzdelem 20 percig tartott, és ha ez idő alatt nem derült ki a győztes, további 6 perces birkózást jelöltek ki a földön . A kategóriában 22 versenyző indult.

Egy kör Vetélytárs Ország Eredmény Bázis Összehúzódási idő
egy Rudolf Svensson Győzelem Touchet 5:40
2 Frantisek Tazler Győzelem Touchet 5:30
3 Axel Tetens Győzelem pontok szerint 26:00
négy Varga Béla Győzelem pontok szerint 26:00
5 Emil Wexten Győzelem Touchet 11:20
6 Ibrahim Musztafa Győzelem Az ellenfél hiánya -
A végső Rudolf Svensson Győzelem pontok szerint 26:00

Ugyanezen az olimpián szabadfogású birkózásban indult a 87 kilogrammig terjedő kategóriában. Az első körben nem vett részt, a negyeddöntőben az olasz Fabio Genovese-t, az elődöntőben John Spellmantől ( USA ) kapott ki. A második helyért vívott találkozón harmadszor találkozott Rudolf Svenssonnal, és ezúttal a bírói döntéssel veszített. Nem volt hajlandó részt venni a tornán a harmadik helyért, és a negyedik helyet szerezte meg.

Egy kör Vetélytárs Ország Eredmény Bázis Összehúzódási idő
egy
Negyeddöntő Fabio Del Genovese Győzelem Touchet
elődöntő John Spellman Vereség pontok szerint
Elődöntő a második helyért Rudolf Svensson Vereség pontok szerint

1925-ben Európa-bajnok lett.

Az 1928-as amszterdami nyári olimpián a 82,5 kilogrammig (félnehézsúly) küzdött, és a torna egyértelmű favoritjának tartották. A legelső összecsapáson azonban a bírói döntéssel váratlanul kikapott Onni Pellinentől ( Finnország ), és dühösen elhagyta a tornát. Ugyanakkor a verseny formátuma két vereség után kiesést jelentett, és bizonyos forgatókönyvek esetén a svéd birkózó megőrizte esélyeit a címre.

Egy kör Vetélytárs Ország Eredmény Bázis Összehúzódási idő
egy Onni Pellinen Vereség pontok szerint

1930-ban és 1931-ben megerősítette az Európa-bajnoki címet.

Az 1932-es Los Angeles-i nyári olimpián a 87 kilogramm feletti súlycsoportban (nehézsúly) küzdött. Kategóriájában mindössze 5 induló indult, a versenyek körrendszerben zajlottak, a küzdelem bármely eredménye, kivéve a tetemes győzelmet, büntetőpontokat hozott. 5 büntetőpont megszerzése esetén a résztvevő kiesett a versenyből.

Egy kör Vetélytárs Ország Eredmény Bázis Összehúzódási idő
egy Josef Urban Győzelem 3:0 (1 büntetőpont) -
2 Georg Göring Vereség 3:0 (3 büntetőpont)
3 Nikolaus Hirschl Győzelem Touché (nincs büntetőpont) 9:13

E három viadal után az ötödik résztvevő, az olasz Aleardo Donati már felszállt a tornáról, aki 6 büntetőpontot szerzett.

Az utolsó fordulóban Nikolaus Hirschl állt az élen mindössze 3 büntetőponttal, Westergren (aki legyőzte Hirschlt) 4 ponttal a második helyen, Josef Urban pedig szintén 4 ponttal a harmadik helyen végzett, de kikapott Westergrentől. Így Urban és Hirschl döntő találkozóján dőlt el az aranyérem sorsa. Hirschl tiszta győzelme esetén három ponttal az első helyen maradna, őt követi Westergren és Urban. Abban az esetben, ha Hirschl pontszerző győzelmet arat, akkor 4 ponttal a Westergren veszteseként a második, Westergren pedig az első helyet szerezné meg. Josef Urban ütötte ki Hirschl rohamát a 11. percben. Ennek eredményeként kiderült, hogy a 4 büntetőpontot szerző Karl Westergren állt az első helyen, az ellene győztes Georg Goering pedig még bronzérmet sem kapott, maradt a negyedik.

Az olimpia után Karl Westergren 1933-ban harmadik lett az Európa-bajnokságon, és otthagyta a nagysportot. Pályafutása befejezése után szállítmányozóként, buszsofőrként dolgozott Malmőben és galambokat nevelt. 1958-ban halt meg [5] .

Westergren koncentráló képessége egyedülálló volt, és mindig készen állt, hogy elfogja az ellenséget. Nagyon ritkán került nehéz helyzetekbe, és elképzelhető, hogy a közönség, aki veszélyes helyzetben látta, egy kéz ujján megszámolható. Kedvenc fogása az elöl lévő törzs zárja volt, a bódékban pedig egyszerűen vitte az erejével.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Westergren koncentrációs képessége egyedülálló volt, és mindig óvakodott ellenfele szorításától. Nagyon ritkán került helyzetekbe, és a nézők, akik veszélyes helyzetben látták, valószínűleg egy kéz ujján megszámolható. Álló helyzetben kedvenc markolata az előretolt derékzár volt, és parterben nagyon kihasználta az erejét.

[5]

Jegyzetek

  1. Archivált másolat . Letöltve: 2018. december 27. Az eredetiből archiválva : 2018. december 27.
  2. Adatbázis archiválva : 2011. október 9. a Wayback Machine -nél
  3. Carl Westergren életrajza, statisztikák és eredmények | Olimpia a Sports-Reference.com oldalon (nem elérhető link) . Letöltve: 2013. október 4. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 17.. 
  4. Birkózás az 1920-as antwerpeni nyári játékokon | Olimpia a Sports-Reference.com oldalon (nem elérhető link) . Letöltve: 2013. október 4. Az eredetiből archiválva : 2020. április 17. 
  5. 1 2 Carl Westergren (Svédország) Archivált : 2013. október 5. a Wayback Machine -nél

Linkek