Maxilláris ideg

A maxillaris ideg ( lat.  n. maxillaris ) a trigeminus ideg második ága , érzékeny. A trigeminus csomóból ( lat.  ganglion trigeminale ) indul. A koponyaüregből egy kerek lyukon ( latin foramen rotundum ) keresztül lép ki . Miután elhagyta a kerek lyukat, belép a pterygopalatine fossa-ba, ahol a következő ágakra oszlik:  

Infraorbitális ideg

Az infraorbitális ideg ( lat.  n. infraorbitalis ) a maxilláris ideg összes ága közül a legerősebb, ami mintegy annak közvetlen folytatása. A pterygopalatine fossa-ból az ideg az alsó orbitális repedésen keresztül belép a szemüreg üregébe , bemegy az infraorbitális horonyba, és az infraorbitális csatornán áthaladva az infraorbitális foramenen keresztül az arc elülső felületére lép ki a szemfog régiójában. fossa és ágakra oszlik:

  1. A szemhéjak alsó ágai ( lat.  rr. palpebrales inferiores ) beidegzik az alsó szemhéj bőrét és a szemzug területét ;
  2. A külső és belső orrágak ( lat.  rr. nasales externi et interni ) számosak, az orr oldalfalának bőrét teljes hosszában beidegzik, a belső szemzugtól az orrnyílás kerületéig ;
  3. A felső ajakágak ( lat.  rr. labiales superiores ) a felső ajak bőrére és nyálkahártyájára , az ínyre és az orrszárnyra kerülnek ;
  4. A felső alveoláris idegek ( lat.  nn. alveolares superiores ) az infraorbitális idegtől az út mentén ágakat adnak a felső állkapocs fogaihoz :

a) A hátsó felső alveoláris ágak ( lat.  rr. alveolares superiores posteriores ) 2-3 ággal indulnak ki az infraorbitális ideg törzséből még azelőtt, hogy az alsó orbitális hasadékba kerülne, a felső állkapocs gumójába mennek, és bejutva az azonos nevű nyílások a csont vastagságában található csatornákon keresztül a felső állkapocs három nagy őrlőfogának gyökereihez vezetnek;

b) A középső felső alveoláris ág ( lat.  r. alveolaris superior medius ) meglehetősen erőteljes törzs. Eltávolodik az infraorbitális idegtől az infraorbitális barázdában. Lefelé és előre haladva az ideg a sinus maxilláris külső falának vastagságában elágazik, a felső hátsó és elülső alveoláris idegekkel anasztomizálódik, és megközelíti a felső állkapocs kis őrlőfogait;

c) Az elülső felső alveoláris ágak ( lat.  rr. alveolares superiores anteriores ) a legerősebbek. Távolítson el 1-3 ágat az infraorbitális idegtől majdnem az előtt, hogy kilépne az infraorbitális foramenen keresztül. Ezek az ágak áthaladnak az elülső alveoláris csatornákon a sinus maxilláris elülső falának vastagságában, és kissé előre és lefelé haladva több fogágra és egy orrágra ágaznak. Előbbi a felső állkapocs metszőfogaihoz és szemfogaihoz közelít, utóbbi pedig az orrüreg aljának elülső nyálkahártyájának beidegzésében vesz részt.

A felső állkapocs alveoláris nyúlványának tubulusaiban a felső alveoláris idegek egyesülnek, és kialakítják a felső fogfonatot ( latin  plexus dentalis superior ).

Ennek a plexusnak az ágai, az úgynevezett superior dental és superior gingiva ágak ( lat.  rr. dentales et gingivales superiores ), a fogakra és a felső állkapocs ínyének megfelelő területeire irányulnak [2] .

Csomóponti ágak

A csomóponti ágakat ( lat.  rr. ganglionares ) 2-3 rövid vékony ideg képviseli, amelyek megközelítik a pterygopalatine gangliont ( lat.  ganglion pterygopalatinum ).

Ezen idegek rostjainak egy része belép a csomópontba; mások a pterygopalatina csomópontból kinyúló ágakkal kapcsolódnak össze.

A pterygopalatina csomópont ágai:

  1. Orbitális ágak ( lat.  rr. orbitales );
  2. Mediális és laterális felső hátsó orrágak ( lat.  rr. nasales posteriores superiores mediates et laterales );
  3. Garatág ( lat.  r. pharyngeus );
  4. Nagy palatinus ideg ( lat.  n. palatinus major );
  5. Kisebb palatinus idegek ( lat.  nn. palatini minores ) [3] .

Zygomaticus ideg

A járom ideg ( lat.  n. zygomaticus ) a pterygopalatine fossa régiójában eltávolodik a maxilláris idegtől, és az infraorbitális ideggel együtt a külső falán elhelyezkedő alsó orbitális hasadékon keresztül lép be a pályára. Lefutása során a járom idegnek van egy összekötő ága a könnyideggel (a szemidegből), amely a pterygopalatina ganglionból kinyúló rostokból áll.

Később a járomcsont behatol a járomcsontba, és a járomcsonton belül két ágra osztódik :

  1. A zygomaticofacialis ág ( lat.  r. zygomaticofacialis ) az azonos nevű nyílásból emelkedik ki, amely az arc bőrében és az oldalsó szemzugban végződik;
  2. A járomcsonti-temporális ág ( lat.  r. zygomaticotemporalis ) szintén az azonos nevű nyílásból jön ki, és a halánték bőrében és a homlok oldalsó részén ágazik el .

Mindkét ideg terminális ágaival kiterjedten kapcsolódik az arcideghez .

A felső állkapocs fogainak beidegzése

Így a felső állkapocs fogait a következő idegek beidegzik:

Mindezek az idegek az infraorbitális ideg ágai. Az infraorbitális ideg a maxilláris egyik ága, a maxilláris pedig a trigeminus .

Jegyzetek

  1. ↑ R. D. Sinelnikov, Ya. R. Sinelnikov, A. Ya. Sinelnikov. Az idegrendszer és az érzékszervek tana // Az emberi anatómia atlasza / szerk. A. G. Tsybulkina. - M . : New Wave : Umerenkov Kiadó, 2020. - T. 4. - 488 p.
  2. ↑ Súlygyarapodás M. G. Human anatómia / szerk. M. G. Privesa. - M. : Orvostudomány, 1985. - 672 p.
  3. ↑ Borzyak E. I. Emberi anatómia / szerk. M. R. Sapina. - M . : Orvostudomány, 1997. - 560 p.