Waldmüller, Ferdinand Georg

Ferdinand Georg Waldmüller
német  Ferdinand Georg Waldmüller

Önarckép. 1828
Születési dátum 1793. január 15.( 1793-01-15 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely
Halál dátuma 1865. augusztus 23.( 1865-08-23 ) [4] [1] [2] […] (72 évesen)
A halál helye
Ország
Műfaj tájkép, portré, zsánerfestészet
Tanulmányok
Stílus Biedermeier
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Ferdinand Georg Waldmüller ( németül:  Ferdinand Georg Waldmüller ; 1793. január 15. [1] [2] [3] […] , Bécs [5] - 1865. augusztus 23. [4] [1] [2] […] , Hinterbrühl , Alsó-Ausztria [6] ) a 19. század első felének egyik leghíresebb osztrák művésze. Mind tájképeiről , mind portré- és zsánerfestészeti munkáiról ismert . Leginkább biedermeier festőként ismert, aki idilli jeleneteket festett a március előtti Bécsben . Waldmuller kreatív öröksége körülbelül 1200 festményt foglal magában.

Életrajz

1807-től 1813-ig Waldmüller rendszeresen járt órákra a Bécsi Képzőművészeti Akadémián , és Hubert Maurernél és Johann Baptiste Lampinál tanult . Waldmüller miniatúrákat festett, majd 1811-ben művésztanári állást kapott Gülay gróf zágrábi házában . Itt ismerkedett meg első feleségével, Katharina Weidner udvari operaénekesnővel, Josef Weidner portréfestő nővérével . Az esküvőre 1814-ben került sor. A Waldmuller házaspár sokat utazott különböző városokba, ahol Katharina fellépett: a Bécs melletti Badenbe, Brunnba és Prágába . Waldmüller ekkoriban színházi díszletek tervezésével foglalkozott. 1814-ben Katharina meghívást kapott a Bécsi Színházba a Karintiai kapunál . 1818-ban Waldmüller olajfestmény leckéket vett Josef Lange -tól , emellett tájképeket is tanult Johann Nepomuk Schödlberger vezetésével . A művész munkájában továbbra is a portrék maradtak a fő műfaj.

1822-ben Waldmuller portréi részt vettek egy kiállításon a St. Akadémián. Anna. 1825-től 1844-ig Waldmüller több tanulmányutat is tett Olaszországban. 1829-ben Waldmuller megkapta az akadémia művészeti galériájának őrzői posztját és professzori címet. 1830-ban utazott először Párizsba . A következő években a művész számos Bad Ischl-i tájképet készített, ahol nyári vakációját töltötte, valamint a bécsi Prátert . Waldmuller 1835-ben megkapta az Akadémia tanácsosi címét, 1836-ban egy másik művész Joseph von Fürich mellett Waldmuller összeállította a művészeti galéria katalógusát. Waldmüller kapcsolatai a Képzőművészeti Akadémiával azonban megromlottak, mert szívesebben írt a természetből, mintsem a régi mesterek tudományos másolását.

Waldmuller reformjavaslatai először egy művészeti műhelybe, majd egy pozícióba kerültek az akadémián. Első feleségétől 1834-ben elvált, Waldmüller 1851-ben feleségül vette Bayer Annát . 1854-ben nehéz anyagi helyzetbe kerülve Waldmüller kénytelen volt kiállítani munkáit felesége divatszalonjában. Ismét nemzetközi sikert ért el Waldmüller az 1856- os londoni Buckingham-palota kiállításán, 1861-ben a kölni művészettörténeti kiállításon, 1862-ben a londoni nemzetközi művészeti kiállításon, végül 1864-ben a szívesség iránti haragot Ferenc császár váltotta fel. József I.

Ferdinand Waldmüller leghíresebb tanítványai Hans Kanon , Anton Romako és Anton Ebert .

Memória

Ferdinand Georg Waldmüller tiszteletére 1913-ban Josef Engelhart emlékművet állított a bécsi városháza melletti parkban . A zárt matzleinsdorfi katolikus temetőben , ahol Ferdinand Waldmüller nyugszik, 1923-ban parkot alakítottak ki, amely az ő nevét kapta. A művész neve Bécs egyik sikátora. 1932-ben és Waldmüller halálának 100. évfordulóján, 1965-ben különleges osztrák postai bélyegeket bocsátottak ki.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Ferdinand Georg Waldmüller // Benezit Dictionary of Artists  (angol) - OUP , 2006. - ISBN 978-0-19-977378-7
  2. ↑ 1 2 3 4 Ferdinand Georg Waldmüller // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  3. ↑ 1 2 Cseh nemzeti hatósági adatbázis
  4. ↑ 1 2 Ferdinand Georg Waldmüller  (holland)
  5. ↑ 1 2 Wurzbach D. C. v. Waldmüller, Ferdinand Georg  (német) // Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich : enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche seit 1750 in den österreichischen Kronländern geboren wurden wurden oder oder geeb -6 Wien oder geeb . 52. - S. 189.
  6. ↑ 1 2 Österreichische Akademie der Wissenschaften Osztrák Életrajzi Szótár  (német) / Hrsg.: Österreichische Akademie der Wissenschaften - doi:10.1553/0X003A016E

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák