IV Waleran (Limburg hercege)

Waleran (Walram) IV ( fr.  Waléran IV de Limbourg , németül  Walram IV von Limburg ; megh. 1279. augusztus 24. ) - Limburg hercege és Arlon grófja 1247 óta , IV. Henrik limburgi herceg és Irmengard lánya fia III . Adolf , Berg gróf .

Életrajz

Board

IV. Henrik herceg 1247 -ben bekövetkezett halála után , apja birtokának felosztása során Waleran Limburgot kapta, Berg megye pedig  testvéréhez , VI . Adolfhoz került .

Waleran kiemelkedő politikai szerepet játszott az interregnum idején Németországban. Testvéréhez, Adolfhoz hasonlóan támogatta II . Vilmost , Hollandia és Zeeland grófját IV. Hohenstaufen Konráddal folytatott vitájában a német koronáért . Támogatása jutalmául Wilhelm számos földet adott Walerannak, köztük Kaiserwertht , Aachent , Nijmegent és Duisburgot .

1251 - től Waleran Hainaut és Flandria megyében harcolt az örökösödési háborúban . Flandria grófja, Guillaume II de Dampierre meggyilkolása után a megyét testvére, Guy örökölte . Másrészt Flandriát és Hainaut-t féltestvérük, Jean I d'Aven követelte . Vilmos király Jean d'Avent támogatta és harcolt Guy anyja és II. Jean Marguerite , valamint I. Anjou Károly ellen , aki Marguerite támogatásával próbálta birtokba venni Hainaut megyét. Valeran, mint a király híve, szintén Jean pártjára állt. 1254 - ben IX . francia Szent Lajos, Anjou Károly testvére visszatért egy keresztes hadjáratból , és megparancsolta testvérének, hogy mondjon le a megyéről. Waleran hamarosan Angliába ment III. Henrik király udvarába Margit nagyköveteként, hogy pénzt kérjen tőle a háború befejezésére, de a kísérlet sikertelen volt. 1156 - ban békét kötöttek, melynek értelmében Hainaut vármegyét Jean I. jóváhagyta.

II. Vilmos 1256 -ban bekövetkezett halála után Waleran más német hercegekkel együtt Richard cornwalli angol herceget támogatta, mint a német trónra pályázót. Richárdot 1257-ben koronázták meg.

Ugyanezen év októberében Waleran testvérével, Adolffal és IV. Vilmos unokaöccsével , Jülich grófjával segített Konrad von Gogstaden kölni érseknek , akinek nővére Adolf felesége volt, leverni a város lakóinak felkelését. 1249. április 19-én megállapodás született Waleran és az érsek között, amely szerint Walerannak szükség esetén meg kell védenie Kölnt. 1161-ben Waleran , aki jó kapcsolatot ápolt Konrad von Gogstadennel, Kölnben állampolgárságot kapott. Az érsek azonban hamarosan meghalt, és Engelbert II von Falkenburg lett a kölni érsekség új vezetője . Engelbert terjeszkedési politikát kezdett az Alsó-Rajna vidékein , amelyet néhány vesztfáliai feudális nagyúr, köztük IV. Vilmos Julich gróf ellenzett. A Zulpiche-i csatában Wilhelm legyőzte az érsek seregét, és fogságba ejtette. Waleran, aki akkoriban az érsek oldalán állt, az utóbbi testvérével, Falkenburg urával, II . Dirkkel és VI. Dietrich gróffal Cleve -vel együtt megpróbálta visszahozni Engelbertet a fogságból. Walerannak és szövetségeseinek sikerült bejutniuk a városba, de az ezt követő harcokban II. Dirk meghalt, Waleran pedig fogságba esett. Valeran 3,5 hónapig volt fogságban, és elfogadta az érsek ellenfeleinek feltételeit. Engelbert csak 1273-ban szabadult, és a következő évben meghalt. Siegfried von Westerburg lett az új érsek

1273. október 1-jén Frankfurtban Waleran a birodalom többi hercegével együtt részt vett Habsburg Rudolf megválasztásában Németország új királyává .

Nem sokkal Jülich gróf halála után Waleran összeveszett Siegfried érsekkel. A konfliktus oka a Wilhelmhez tartozó aacheni és jülich-i területek körüli vita volt. Siegfried megpróbálta leigázni ezeket a területeket, de válaszul Waleran meghódította őket, és kifosztotta Kölnt. Waleran azonban 1279-ben kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn az érsekkel. A Rajna és a Meuse közötti béke biztosítása érdekében Siefgrid és Waleran szövetséget kötött Jean I -vel, Brabant hercegével .

Waleran 1279-ben halt meg. Ő volt a limburgi ház utolsó képviselője a férfiágban, és lánya, Irmengard halála után , aki nem hagyott örököst, Limburgot a worringeni csatát követően a Brabanti Hercegséghez csatolták .

Házasság és gyerekek

1. felesége: Cleves-i Judith (Jutta) (megh . 1275 körül), Dietrich V , Cleve grófja és Hedwig von Wettin lánya. Gyermekek:

• Limburgi Irmengard (1250 körül – 1283. június, Grevental) – Limburg hercegné 1279-től
• fia (1275 körül) - feltehetően anyjával szülés közben halt meg.

2. felesége 1278. január 10-től : Brandenburgi Kunigunda (1247/1252 - 1292. június 8. után) - III. Ottó brandenburgi őrgróf és Beatrice (Bozhen) cseh lánya, I. Vencel cseh király lánya , özvegye Béla horvát herceg , IV. Béla király fia .

Irodalom

• Yans M. Waleran IV // Biographie nationale. - Bruxelles: Établissements Émile Bruylant (Académie royale de Belgique), 1938. - P. 59-63.
• Nicolas van Werveke. Walram IV. (gest. 1279) // Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). — bd. 40.- Lpz. : Duncker & Humblot, 1896. - S. 775-776.  (Német)

Linkek

• LIMBURG HERCEGEI 1140-1279  (angol) . A Középkori Genealógiáért Alapítvány. Letöltve: 2011. december 11.
• Walram V. Herzog von Limburg (1246-1279) . Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. Letöltve: 2011. december 11. Az eredetiből archiválva : 2007. március 18.. (határozatlan)

Tematikus oldalak	A Peerage
Szótárak és enciklopédiák	Allgemeine Deutsche Biographie
Genealógia és nekropolisz	WikiTree Elkésünk
Bibliográfiai katalógusokban	BPN : 44888862 GND : 136721273 VIAF : 81018646 WorldCat VIAF : 81018646