Valenki (dal)

Filc csizma
Dal
Végrehajtó N. Polyakova , N. Dulkevich és L. Ruslanova
Kiadási dátum 1911
Műfaj tánc " cigány " tabor / orosz nép
Nyelv orosz
Wikiforrás logó Szöveg a Wikiforrásban
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Valenki  egy jól ismert „ cigány ” [1] táncdal , amely új népszerűségre tett szert „ orosz népdalként ”, miután Lidia Ruslanova felvette repertoárjába a XX. század 40-es éveiben [2] . Az egyik fonográf lemezen a cigánydalok előadója, Nastya Polyakova szerepel szerzőként. Van egy olyan változat, amely szerint a dal valamikor egy cigánytáborban keletkezett [3] , és amikor a cigányrománcok divatja beköszönt a világi zenei társadalomba, a nemezcsizmáról szóló dal túllépett szubkultúráján [4] .

Történelem

A dal legkésőbb az 1910-es évek elején jelent meg [5] . Tánctabornaként népszerű volt , sok előadó felvette repertoárjába.

Először 1911-ben jelent meg a „Valenki” című dal gramofonlemezen a Gramophone lemeztársaságnál [6] Nina Dulkevich szentpétervári énekesnő előadásában „Valenki (Ó, te vagy Kolja, Nyikolaj) címmel . " . A lemezt a szintén ennek a cégnek a tulajdonában lévő, olcsó lemezek "Zonofon" kiadója alatt adták ki eladásra [7] .

1912-ben [6] a dalt Nastya Polyakova cigányénekes vette fel . Később Nastya Polyakova ismét felvette ezt a dalt - immár a németországi Beka-Grand-Plastinka társaság számára, amely aztán Oroszországba szállította zenei termékeit [8] .

1922 óta Isabella Jurjeva [9] adta elő a Valenkit .

Az 1930-as évek elején Nina Dulkevich és Lidia Ruslanova többször is fellépett ugyanazokon a koncerteken. De akkor csak Nina Dulkevich énekelte a „Valenki”-t, és ez a dal még nem volt Lidia Andreevna repertoárjában.

1939. május 3-án a Valenki című dalt Vera Makarova-Sevchenko gitárok kíséretében rögzítette az Aprelevka üzem gramofonlemezére [8] .

A Nagy Honvédő Háború alatt Lidia Ruslanova elkezdte előadni a "Csizmát" saját kiadásában. Ruslan tolmácsolásában szinte semmi nem maradt meg az egykori dallamból, nem úgy néz ki, mint a dal korábban ismert dallamai. Amint Viktor Ardov megjegyezte , „saját intonációjuk, saját cselekményszerkezetük, saját népi vicc esztétikája van” [10] .

V. Vardugin „Lídia Ruslanova legendái és élete” című könyve azt mondja, hogy Ruslanova az egyik élvonalbeli koncerten írta a dal verzióját [8] [11] [12] .

Miközben arra várt, hogy sorra lépjen a színpadra, a harcosokra nézett. Az első sorban egy fiatal harcos ült, gyengébb minőségű nemezcsizmában, amelyből olvadt hótócsa ömlött a padlóra. Lydia Andreevna emlékezett a szaratov-ditty kórusára : "A nemezcsizmák, csizmák, a régiek nincsenek beszegve." Itt születtek meg a dal versszakai.

Maga Ruslanova így írja le a dal történetét a „Ruslanova Speaks and Sings” [11] [12] lemez felvételén :

A frontra mentem, és azt mondtam a harmonistának: "Az első koncerten megpróbálunk egy dalt." Múltkor, amikor elhagytam a frontot, azt a benyomást keltettem, hogy több ezres tömeg ül előttem, egyenesen a földön ülnek, kinyújtott lábbal, a lábukon filccsizma van. Katona csizmában fut, csizmában mennek csatába. A németek irigyelték a nemezcsizmánkat a háború alatt. És a katonák azt mondták: "Ó, az orosz cipő itt sem változik." Ekkor láttam meg ezt az ezredik tömeget, kinyújtott lábakkal, csupa filccsizmában, refrénnek vettem, bár volt már Valenki dal, de az más volt. Vettem egy kész dallamot, ami valahol a fejemben volt, és ehhez csatoltam ezt a refrént - „Valenki”.

1945 májusában az énekes előadja a dalt a Reichstag lépcsőjén [13] . A dal folyamatos sikernek örvendett, és azóta a "hívókártyája" lett. 1943-ban Lidia Ruslanova felvette a "Valenki"-t egy gramofon lemezre [8] . A későbbi művészek előadták a dalt, már Lidia Ruslanovát utánozva.

Az 1960-as években a dal megjelent Olga Voronets repertoárjában - az énekes úgy döntött, hogy "újra megszólaltatja" [14] .

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Ershova E. V. A tánc logikája a színpadi térben Archív másolat 2018. április 29-én a Wayback Machine -nél // Művészetpedagógia Archív példány 2015. április 16-án a Wayback Machine -nél , 2010. évi 3. szám
  3. ↑ Csizma a folklórban . Letöltve: 2018. május 19. Az eredetiből archiválva : 2021. május 18.
  4. ↑ Mazhaev A. Daltörténetek : "Valenki". Archivált : 2013. december 25. a Wayback Machine -nél
  5. ↑ Csizma . Letöltve: 2018. május 13. Az eredetiből archiválva : 2018. május 8.
  6. ↑ 1 2 "Csizma" . Letöltve: 2018. május 13. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 7.
  7. ↑ Dalos történetek: "Valenki" . Letöltve: 2018. május 13. Az eredetiből archiválva : 2018. május 13.
  8. ↑ 1 2 3 4 A "Csizmáról" kiderült, hogy ... cigány . Letöltve: 2018. május 13. Az eredetiből archiválva : 2018. május 13.
  9. ↑ Malinov V. Zsidók Európa és Amerika történetében (személyiségek) 2018. május 19-i archív másolat a Wayback Machine -en
  10. ↑ Jurij Birjukov. A dal közel és távol . Az eredetiből archiválva : 2009. február 9.
  11. ↑ 1 2 Vardugin V. I. Lydia Ruslanova legendái és élete - Szaratov: Privolzhskoe könyvkiadó, 1999 - 239 p. — S. 206
  12. ↑ 1 2 Valenki archív másolat 2018. május 13-án a Wayback Machine -nél // Narodnaya Gazeta
  13. ↑ Safoshkin V. Valenki , igen csizma ... Archív másolat 2018. május 20-án a Wayback Machine -nél // Szeretlek, élet: Dalok minden idők számára / Összeáll. L. Safoshkina, V. Safoshkin. - M. .: Eksmo, 2004. - S. 171-180.
  14. ↑ Zenei élet, 14. kötet - A Szovjetunió Zeneszerzőinek Szövetsége, 1971 - S. 51

Linkek