Biawati, Amedeo

Amedeo Biavati
Általános információ
Született 1915. április 4.( 1915-04-04 ) [1]
Meghalt 1979. április 22.( 1979-04-22 ) (64 évesen)
Polgárság
Növekedés 172 cm
Pozíció szélső _
Ifjúsági klubok
1930-1932 Bologna
Klubkarrier [*1]
1932-1934 Bologna 16. cikk (6)
1934-1935 Catania 27. cikk (5) bekezdés
1935-1936 Rimini húsz)
1935-1947 Bologna 203 (58)
1948-1949 Regina 17. cikk (6) bekezdés
1949-1950 Imolese 23. cikk (5) bekezdés
1950-1951 Bíborvörös 28 (11)
1951-1952 Manduria 25 (11)
1952-1953 Chitta 26 (7)
1953-1954 Molfetta 19. cikk (8)
1954-1955 Belluno 20. cikk (3)
1954-1955 Fano 12. cikk (3)
Nemzeti csapat [*2]
1938-1947 Olaszország 18 (8)
edzői karriert
1949-1950 Imolese
1950-1951 Bíborvörös
1951-1952 Manduria
1952-1953 Chitta
1953-1954 Molfetta
1954-1955 Belluno
1955-1956 Fano
1956-1957 Bologna fiatal férfiak
1967-1968 Castelmaggiore
1968-1969 Al-Shorta (Tripoli)
1969-1970 Revereto
1970-1971 pontevecchio fiatal férfiak
1977-1979 Athletic (San Lazzaro) fiatal férfiak
Nemzetközi érmek
Világbajnokság
Arany Franciaország 1938
  1. A profi klub meccseinek és góljainak száma csak a nemzeti bajnokságok különböző bajnokságaira vonatkozik.
  2. A válogatott meccseinek és góljainak száma a hivatalos mérkőzéseken.
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Amedeo Biavati ( olaszul:  Amedeo Biavati ; 1915. április 4. [1] , Bologna1979. április 22., Bologna )olasz labdarúgó , szélsőséges középpályásként játszott . Világbajnok 1938 . A "dupla lépés" nevű dribbelés feltalálója, amelyet a későbbi években olyan játékosok használtak, mint Pelé , Ronaldo , Ronaldinho és mások.

Karrier

Amedeo Biavati a bolognai klubnál kezdte pályafutását, a "nagy" futballban 1933. május 21-én debütált a Casale klub elleni mérkőzésen , amelyen 2 gólt szerzett, és klubja 7-0-ra nyert, majd két héttel később. , a második meccsén 2 gólt szerzett a Milan ellen , azonban a sikeres debütálás ellenére Biavati az első két szezonban csak alsós volt a klubnál, az „alap” játékosokat, Raffaele Sansone -t és Bruno Mainit váltotta . Két bolognai szezon után Biavati a Serie B Cataniához igazolt , ahol 1 évet töltött. 1935 -ben Biavati visszatért Bolognába, de visszatérése után egy teljes szezonra egyáltalán nem lépett pályára, és a klub nélküle Olaszország bajnoka lett, megszakítva a Juventus 5 éves hegemóniáját. Azonban az 1936-1937-es szezontól kezdve, amelyben Biavati megnyerte első Scudetto -ját a klubbal , lassan közeledett ahhoz, hogy szilárd helyet szerezzen a bolognai csapat szívében.

1938- ban Vittorio Pozzo olasz vezetőedző elvitte Biavatit a világbajnokságra , ahol a bajnokság második fordulójában az Azzurra Squadra mezében debütált a francia válogatottal, Pietro Pasinatit váltva a keretben , majd az egész bajnokságot eltöltötte. hátralévő meccseken, és világbajnok lett. A világbajnokságot követő szezonban Biavati második Scudetto-ját nyerte meg. Ugyanebben az évben Milánóban szerezte pályafutása legszebb gólját 1939. június 4- én, az olasz– angliai meccsen , először a brit Eddie Hapgood védőjét és kapitányát , majd Vic Woodleyt , az angol kapust körözve. ezt követően higgadtan üres kapuba gurította a labdát, nemcsak a csapattársaktól, hanem a riválisoktól is gratulált.

1941-ben Biavati megszerezte 3. olasz bajnoki címét, de aztán pályafutását megszakította a második világháború , miután annak véget ért, Biavati folytatta pályafutását, de nem játszott sokáig, és 1947 -ben úgy döntött, hogy „felhagy” a futballal. utolsó mérkőzését az olasz válogatottban játszotta , 1947. november 9- én lépett pályára az osztrák csapattal , amely 5:1-re legyőzte az olaszokat, ez a vereség volt az első és az utolsó Biavati számára a válogatottban, és Biavati gólt szerzett. utolsó gólja a válogatottban 2 évvel korábban, Svájc kapuját találta el egy 4:4-re végződő mérkőzésen (Byavati gólt szerzett, ezzel kiegyenlített 2:2). Biavati pedig július 4-én játszotta az utolsó meccset a klub színeiben , ahol a Bolognát 2:7-re legyőzte a genovai klub, és maga Biavati szerezte a két „presztízsgól” közül az egyiket.

Játékoskarrierje befejezése után Biavati edzőként dolgozott Reggio di Calabria , Imola , Sitta di Castello , Rovereto és a líbiai klubok „kis” klubjaiban , újságíró volt , majd visszatért Bolognába, de a klub megtette. nem kell az egykori játékos, aki sok évet adott a csapatnak, de a város önkormányzata nyugodt állást talált Byawatinak, mint alkalmazott a sportszerosztályon.

Eredmények

Linkek

  1. 1 2 Amedeo Biavati // FBref.com  (pl.)