Burislev (Svéd király)

Burislev ( svéd . Burislev ; megh. 1172/73) a svéd trónra pályázó a Sverker-házból . Rokonával, Kohl -lal fellépett I. Knut király ellen , aki később az Eric-ház feje lett . Két tettes, akik testvérek, unokatestvérek vagy nagybácsi és unokaöccse voltak, talán soha nem irányított sokkal többet, mint Östergötland tartományt , amely a dinasztia birtoka volt. Úgy tartják, Burislevet Knut király zsoldosai ölték meg, vagy 1173-ban vagy korábban Lengyelországba menekült.

Eredet

Burislev I. Sverker svéd király (megh. 1156) leszármazottja volt, de a pontos leszármazást nem tisztázták. Sverker másodszor is feleségül vette a lengyel Richese- t . Ebből a házasságból fia született, Boleslav (Burislev), amint az egy dán közigazgatási okiratból kitűnik. Anyai nagyapjáról, Bolesław III Wrymouthról kapta a nevét . Az ókori Svédország történészei, mint például Nathanael Beckman , aki életrajzi bejegyzést írt a Svenskt biografiskt lexikonban , ezért azzal érveltek, hogy Burislev és Kol Sverker fiai voltak. [egy]

A középkori genealógia szerint azonban Burislev, Kol és egy harmadik testvér, az Erős Ubbe valójában I. Sverker király fiának, Johannak fiai voltak [2] Ez alapján a svéd történészek, mint Nils Anlund és Adolf Schück amellett érveltek, hogy két különböző Burislev létezik, egy nagybátyja és egy unokaöccse; így a trónkövetelők valójában Johan utódai voltak, aki fiatalon, 20 évesen, 1152 körül halt meg. [3] A kolostori adományok középkori listája azt mutatja, hogy egy bizonyos Ragnhild Kolja és valószínűleg Burislev anyja volt, és így Johan felesége is. Ismeretes, hogy túlélte őt, és láthatóan felnevelte gyermekeit a Johan és Sverker I halála utáni viharos évek alatt, mielőtt apácaként visszavonult volna a Vreta apátságba. [négy]

Polgárháború

Burislevet Kollal együtt a „ Gotlandi törvényhez ” csatolt koronás fejek listája említi : „I. Knut király kardjával meghódította Svédországot, megölte Kol királyt és Burislev királyt, sok csatát vívott Svédországban és mindegyiket legyőzte. " [5] Másrészt kevesebb középkori forrásban szerepel, mint testvére, akinek neve több királyi listán is szerepel. [6] A 17. századi tudós , Johannes Messenius annotációi szerint Kohl elesett a csatában, de Burislev váltakozó sikerrel folytatta a harcot Knuttal. Amikor azonban véletlenül Bielbu kastélyában szállt meg, Whip emberei megtámadták és megölték. Még a későbbi hagyományok is azt mondják, hogy Kol, majd Burislev 1169-ben, a Bjelbu melletti Blodokrarn (véres mezők) csatában halt meg. [7] A küzdelem azonban nagy valószínűséggel 1172-1173-ban véget ért, mivel a hírek szerint Cnut győzelme után 23 évig uralkodott. [5]

Feltételezték, hogy I. Knut feleségül vette ellenségei, Kolja és Buriszlev nővérét, akit Cecíliának hívtak, és akivel 1160 körül eljegyezték. Ez a hipotézis egy krónikabejegyzésen alapul, amely Cecília hercegnőt, Szent Erik édesanyját Kolya és Ulf (Ubbe) húgaként említi. Azt mondják, hogy Szent Eriket összetévesztik Erik X -szel, Cnut I fiával. [8] Ezt a hipotézist azonban vitatták. [9]

Bár több forrás azt állítja, hogy Burislev valójában több évig volt Svédország királya, a svéd királyi udvar nem ismeri el őt az uralkodók hivatalos listáján.

Jegyzetek

1. ↑ Nathanael Beckman. Burislev (elérhetetlen link) . Svenskt biografiskt lexikon . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 12.. (határozatlan) 
2. ↑ Hans Gillingstam. Jon jarl (nem elérhető link) . Svenskt biografiskt lexikon . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 12.. (határozatlan) 
3. ↑ in "Från Viby till Bjälbo, studier i Sveriges historia under 100-talets senare hälft", Fornvännen 1951 Archivált : 2017. március 24., a Wayback Machine p. 199
4. ↑ Nils Ahnlund, "Till frågan om den äldsta Erikskulten i Sverige", Historisk tidskrift 68, 1948, p. 318.
5. ↑ 1 2 Mats G. Larsson, Götarnas riken: Upptäcktsfärder till Sveriges enande. Stockholm: Atlantisz, 2002, p. 185.
6. ↑ Hans Gillingstam. Kol (downlink) . Svenskt biografiskt lexikon . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 12.. (határozatlan) 
7. ↑ Adolf Schück, "Från Viby till Bjälbo, studier i Sveriges historia under 100-talets senare hälft", Fornvännen 1951 Archivált : 2017. március 24., a Wayback Machine p. 212.
8. ↑ Ahnlund, Nils, "Vreta klosters äldsta donatorer", Historisk tidskrift 65, 1945, p. 345.
9. ↑ Hans Gillingstam, "Knut Eriksson", Svenskt biografiskt lexikon , https://en.wikipedia.org/wiki/Canute_I_of_Sweden Archiválva : 2019. április 3. a Wayback Machine -nél

Szótárak és enciklopédiák	Nagy norvég Nemzeti Életrajz Finnország Svéd életrajz
Genealógia és nekropolisz	WikiTree Elkésünk