Budapesti trolibusz

Budapesti trolibusz
Leírás
Ország  Magyarország
Elhelyezkedés Budapest
nyitás dátuma 1933. december 16. 1949.
december 21
záró dátum 1944. szeptember 21
Operátor BKK (a BKV Zrt. alosztálya)
Weboldal bkk.hu
Útvonalhálózat
Útvonalak száma tizenöt
Hálózat hossza 75,5 km
gördülőállomány
Trolibuszok száma 146 (2020.01.)
Trolibusz parkok száma egy
Útvonal séma

 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A budapesti trolibusz Magyarország legnagyobb trolibuszrendszere . A jelenlegi rendszer 1949. december 21-én indult. A második világháború és az 1973-as olajválság után aktív fejlődést ért el . 2021 májusától 15 trolibuszjárat közlekedik, a trolibusz listája 146 darab, a Pongrac-Köbanya trolibusztelepen szervizelve.

A város trolibusz üzletágát a Budapesti Közlekedési Központ (a BKV Zrt. divíziója) közlekedési társaság irányítja .

Történelem

Első rendszer (1933–1944)

Az 1920-as években a Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat (BSzKRt) kapott megbízást az óbudi Vörösvari út és a városi temető közötti villamosvonal megépítésére. A magas költségek miatt a társaság kénytelen volt több évvel elhalasztani a projekt megvalósítását. 1930-ra a vállalatnak a magas gazdasági hatékonyságra törekedve egy olcsóbb közlekedési szektor létrehozása támadt: így született meg az első budapesti trolibusz terve. A projektet 1933 márciusában fogadták el, és ugyanezen év augusztusában megkezdődött Magyarország történetének első 2,7 km hosszú trolibuszvonalának építése. December 16-án megtörtént az első budapesti trolibuszrendszer elindítása, az új vonalra három, a Ganz és a MAVAG által gyártott trolibusz került. Az egyetlen óbudai trolibuszvonalnak nem volt saját depója, a trolibuszokat az azonos nevű villamospark területén védték. Budapest első trolibuszrendszerének egyetlen trolibuszjárata a 7-es autóbusz útvonalát megkettőzte, de 1936-ban a járat a T számú ( Hung. trolibusz ) számot kapta. 1941 novemberében Magyarország áttért a jobb oldali közlekedésre, a T számú útvonalat rövid időre autóbusz váltotta fel. 1944. szeptember 21-én a Vörös Hadsereg közeledtével megszűnt a trolibuszközlekedés Budapesten , a kapcsolati hálózat nagy része jelentősen megrongálódott a bombázás következtében. 1944. december végéig a megszűnt útvonalat ismét busz váltotta fel, de 1945 elején Budapestet végleg a Vörös Hadsereg irányítása alá vették, a háború végéig az összes városi közlekedés munkája szünetel.

A budai oldalon a környék hegyvidékisége miatt a villamosforgalom megszervezése lehetetlen volt, de helyenként stabilan működött a buszközlekedés. Még 1938-ban tervet dolgoztak ki egy kilenc útvonalból álló útvonalhálózat létrehozására, de ezek megszervezését a második világháború megakadályozta. Az 1938-as trolibuszrendszer projektben a város jobb és bal partján is közlekedtek vonalak. A vonalak egy része később más, háború utáni projektek szerint épült.

Második rendszer (1949-től napjainkig)

A hálózatfejlesztés első koncepciója (1949-1963)

A Duna jobb partján Óbudán üzemelő első trolibuszrendszert a háború után nem építették újjá. 1945. augusztus 6-án a budapesti hatóságok megkezdték az új trolibuszhálózat tervezését. A város háború utáni trolibuszhálózatának első terve öt útvonalat tartalmazott. A projekt három független trolibusz hálózatot tartalmazott Bude jobb partján:

  • Szajna tér - Margit híd, Sigmond tér - Jurjomi utca;
  • Szent Gellért tér - Krisztina tér, Erzsébet híd - Nemetveldy utca;
  • Budakeszi külvárosát Budapesttel összekötő helyközi vonal.

1948-1949 fordulóján a budapesti hatóságok úgy döntöttek, hogy a jobb parti Óbudán nem állítják helyre a trolibuszrendszert, és semmilyen módon nem kapcsolják össze a megszűnt budai hálózattal. Az egyetlen trolibuszvonal, amely a későbbi tervekben megjelent, Budakeszin készült. A villamosközlekedés globális hanyatlására való tekintettel a város vezetése bejelentette, hogy megszüntetik a legtöbb villamosvonalat a központban, helyettük trolibuszokat. 1949 májusában fejeződött be az első trolibuszvonal építése Budapest bal parti részén, amely az Erzsébet királyné sávtól a Kirali és a Nagymező utcán a Kossuth Lajos térig vezetett. Ezzel egy időben a magyar delegációt Moszkvába küldték tárgyalásra, ahol a TMZ által gyártott 26 db MTB-82-es trolibusz szállításáról kötöttek megállapodást. Az új vonal elindítását 1949. november 7-re (az októberi forradalom 32. évfordulójára) tervezték, de a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta műszaki problémák miatt az új trolibuszrendszer megnyitása elhalasztották. A megnyitóra 1949. december 21-én került sor. Mivel a trolibuszrendszer megnyitása Sztálin 70. születésnapján történt, az első útvonal a 70-es számot kapta. Így a jövőben a teljes járatszámozás a 70-es számtól indult, nem pedig az 1-től. A dekommunizációs folyamat ellenére , Sztálin személyi kultuszának ezt a kezdetét a mai napig megőrizték.

A következő években új vonalak épültek keleti irányban. Különösen a Podmanitsky és Isabella utcák mentén húzták ki a vonalakat, amelyek mentén a 72-es, 73-as és 76-os útvonalak haladtak el, összekötve Budapest nyugati és keleti állomásait. A második metró építésének felfüggesztése és a villamosvonalak utasforgalmának bonyolítása kapcsán gyökeresen átdolgozták a trolibuszrendszer fejlesztési tervét. A közlekedési szolgáltatások javítása és a villamosvonalak tehermentesítése érdekében radiális-félgyűrűs rendszert alakítottak ki, amely az északi külterületről szállít a vasútállomásokra és a metróállomásokra.

Bár a trolibuszhálózat dinamikusan fejlődött, a városi tervekben több kiemelt vonal is szerepelt, amelyek mentén trolibusz indítását tervezték. Az egyik a 78-as számú út volt a zepeli Nefeleica utcától a Gubats hídon át, Pesztersebet, Köbanya-Kishpest a Puskás Ferenc Stadionig. A tervet a Fővárosi Tanács 1954-ben hagyta jóvá. A vonal építése 1955 második felében kezdődött, de Bebrits Lajos közlekedési miniszter május 3-án kelt levelében a megvalósítás magas költségeire hivatkozva határozottan bírálta a projektet. Emellett a közlekedési minisztérium kijelentette, hogy a javasolt útvonalon trolibuszok használata irracionális, és ehelyett pótkocsis autóbuszok indítását, vagy a 13-as és 19-es buszjáratok egyesítését javasolta. A kiviteli tervben 10 útvonal szerepelt, amelyekhez az útvonalak mentén sorokat soroltak fel:

  • Nepsingaz - Május 15. tér - Rákóczi sugárút - Boshnjak tér;
  • Orci tér - Keleti pályaudvar - Nyugati pályaudvar - Kossuth Lajos utca;
  • Lane Nepstadion - Doge Györgyi - Újpest.

1954-ben a tervek között szerepelt a 74-es trolibusz meghosszabbítása a Barossa utcától a Kenives Kálmán körútig és a Népligetig.

Az 1950-es és 1960-as években a trolibuszhálózat bővítése érdekében a legtöbb útvonalon bezárták a belvárosi villamosközlekedést. Az 1956-os magyar felkelés idején a trolibusz működését felfüggesztették, de a következő évben helyreállt a mozgás.

Felszámolási projekt (1963-1973)

Az 1950-es és 1960-as években az elővárosi vasutak városi vasutakká való átalakításának gondolatát, amelyhez kevesebb jármű járt az útvonalakon, az autóbusz-hálózat bővítésének tervének kezdték tekinteni a meglévő trolibuszhálózat rovására. Maga a trolibuszhálózat jövője 1963 után vált bizonytalanná, amikor újra megkezdődött a második metróvonal építése. A Budapesti Tervező Iroda (FŐMTI) által készített tanulmány kimutatta, hogy a trolibusz-üzem a korábbiaknál kevésbé jövedelmezővé vált, hiszen a buszforgalom csúcspontja már elérte a maximumot. A környezeti szempontokat azonban ebben az időszakban nem vették figyelembe. Szintén komoly probléma volt, hogy a Szovjetunióban és Csehszlovákiában csak hosszú élettartamú csuklós trolibuszokat gyártottak. A főváros 1965-ös fejlesztési koncepciója, amely 200 autóbusz (egyenként száz egyedi és csuklós jármű) vásárlását irányozta elő, 1966-ra várhatóan az összes trolibuszt lecseréli a meglévő útvonalakon. Az igények alakulását figyelembe véve a trolibuszhálózat 1970 utáni csökkentését tervezték a jövőben. A Közlekedési Minisztérium 1967. február 10-én kelt levelében a 79-es vonalon közlekedő autóbuszok üzemeltetésével kapcsolatos gazdasági számítások hiányával kapcsolatos kifogásokkal foglalkozott. Tavasszal az iroda elkészítette a pályázati programhoz tervezett, teljesen átdolgozott forgatókönyvet. A trolibuszok karbantartására és cseréjére vonatkozó közlekedéspolitika felülvizsgálata." 1967. május 30-án új vizsgálat kezdődött a közlekedési osztály valamennyi részlegének részvételével: a gazdasági osztálynak össze kellett hasonlítania a trolibuszok és autóbuszok üzemeltetési költségeit, míg a műszaki fejlesztési osztály az útvonalhálózat fejlesztésének tervét dolgozta ki. , figyelembe véve a működési sajátosságokat, a hosszú távú terveket és a várospolitikai érdekeket. A vizsgálat során megállapították, hogy a trolibuszhálózat nagy része alkalmas az autóbusz- és villamosközlekedés helyettesítésére, ugyanakkor problémás maradt a 75-ös járat sorsa, amelyre csak az extra nagy autóbuszok üzemeltetése ill. A CME villamosok megfelelőek voltak. A KRESZ három forgatókönyvet dolgozott ki a trolibusz cseréjére:

  • Az első lehetőség a 70-es, 71-es, 73-as, 76-os és 78-as, az új ZiU-5 trolibuszokkal kiszolgált útvonalak teljes megőrzését feltételezte, a 72-es, 75-ös és 79-es járatokat pedig csuklós trolibuszokra tervezték áthelyezni. ;
  • A második lehetőséget a trolibuszrendszer nagy részének egyszeri megszüntetése jellemezte, a Sazádos utca - Kerepesi utca - Verseny utca - Dózsi György út - Garay utca park útvonal megszervezésével . A 72-es, 74-es, 75-ös és 79-es autóbuszjáratokat villamosokkal kellett volna felváltani;
  • A harmadik lehetőség az összes útvonal fokozatos lezárását jelentette, mivel a ZiU-5-ös trolibuszokat leállították, a buszjáratok egy részét villamosokkal helyettesítették.

1968. szeptember 25-én a BKV és a Közlekedési Osztály kutatási cikket jelentetett meg "A budapesti trolibuszközlekedés problémái és javaslatai" címmel. A terv szerint 1969-ben a 74-es és a 75-ös trolibuszjáratokat a Hungária körútig, 1970-ben pedig a Barosh utcába vezető járatokat autóbuszok váltották volna fel. A többi útvonalat (70, 71, 72, 73, 76, 78, 79) 1980-ig a trolibuszos változatban kellett volna meghagyni. A trolibuszjáratokra is tervezték a különböző viteldíjak bevezetését, amelyek egyidejűleg kerültek át az autóbuszjáratokra: trolibuszon 1 forintra, autóbuzon 1,50 forintra becsülték a viteldíjat. A pongratzi trolibusztelepet autóbusz-településsé tervezték átalakítani. 1971-ben Budapest érdeklődést mutatott az Uritsky Üzem által tervezett ZiU-10 csuklós trolibusz iránt, amelyet a BKV kezdett az elavult Ikarus 60TCS kiemelt pótlásának tekinteni. 1973-1974-ben két ZiU-682V trolibuszt teszteltek Budapesten, melyek szállítására csak 1976-1977-ben került sor (ZiU-682UV néven).

A trolibuszhálózat megőrzése a 74-es járat 1973. december 2-i törlése után vált nyilvánvalóvá, amelyet a 9Y számú autóbusz váltott fel.

A hálózatfejlesztés második koncepciója (1973-1983)

1974 szeptemberében a BKV és a Közlekedési Minisztérium ülésén a kibontakozó 1973-as olajválság hátterében felülvizsgálták a trolibusz-hálózat megszüntetésére vonatkozó javaslatot , ehelyett a teljes hálózat teljes körű megőrzését és a villamosenergia-hálózat kiépítését hirdették meg. új sorok. Az új javaslatcsomag szerint a 15-ös villamos útvonalának meghosszabbítását tervezték Újlipotvárosig, valamint a külvárosi Budaörsig és Nadteteniig, valamint a Margitszigeten (26. sz.) néhány autóbuszjáratot trolibuszokkal helyettesítenek, valamint Pest (15. sz.) és Buda (11., 22. és 91. sz.). Később ezek a tervek feledésbe merültek, de hamarosan megjelentek a projektjavaslatok egy új újpesti trolibuszhálózat kialakítására vonatkozóan, amely a 20-as, 30-as, 47-es, 47A, 96-os, 96A számú autóbuszjáratok trolibuszokkal való kiváltását és a villamosok megszüntetését foglalta magában. Ezek a tervek azonban nem valósultak meg.

1974 óta tervezték az 58-as villamos vonalának trolibuszvonalra cserélését, amely a vágányok elavultsága miatt lezárásra került. A beígért trolibusz helyett 1977-ben indult az 58V-s autóbusz, megkettőzve a megszűnt villamost. Az 1980-as évek elejére a Zugliget felé vezető trolibuszvonal építése végleg megszűnt, az autóbuszjárat állandó 158-as számot kapott. A domborzati viszonyok miatt a ZiU-682UV1 kivitelű „hegyi” átalakítást kellett volna dolgoznak az útvonalon, és ezt az útvonalat a Sepilon villamostelepnek kellett volna kiszolgálnia.

A hálózat második bővítése azonban a Kachoh Pongrats utcai felüljáró mentén egy trolibuszvonal megépítésének köszönhetően valósult meg. 1977 áprilisában a 74-es járat új változata indult a Csaktornia parktól a Karla körútig, május 1-jén pedig a 72-es trolibusz váltotta fel az 1972-ben, a 25-ös villamos bezárása után indult 25V buszjáratot.

1979. április 4-én megnyílt a 80-as trolibusz, amely ezen a helyen a 19-es, augusztus 27-én pedig a 81-es trolibuszt váltotta fel a 131-es és 139-es buszokat. 1980. január 3-án a 19-es járatot A Leader Ersh teret és a Lumumbát összekötő 82-es út indult. A 82-es trolibusz három autóbuszjáratot váltott le egyszerre (75-ös, 77-es és 64V), amelyek közül az egyik tavaly október óta, a 64-es villamos megszűnése után közlekedik.

A zuglói új vonal mellett a belvárosban a meglévő hálózaton trolibuszjáratot is fejlesztettek. Az 1974-es fejlesztési terv a 72-es és a 73-as járat Aranya János utcáig történő meghosszabbítását írta elő, ezzel egyidejűleg a 15-ös villamos megszűnése után néhány hónappal korábban indult 15V autóbusz egyidejű törlésével. 72 és 73 meghosszabbították. 1983-ban a 83-as járat elindításával a trolibuszforgalom visszatért a Barosz utcába, részben megismételve a korai 74-es járatot. Később Zuglóban tervezték a hálózat bővítését, a 31-es, 33-as és 89-es autóbuszjáratokat. trolibuszokkal helyettesíteni javasolta a 33-as és a 89-es a Barosz tér és a Dráva utca között, ezek trolibusz teljesítményre átalakítása autóhiány miatt nem volt lehetséges.

Ebben az időszakban a szovjet ZiU-682UV trolibuszok ellátásával párhuzamosan a népszerű Ikarus 280-as csuklós buszmodell (Ikarus 280.91 módosítás) alapján tervezett hazai trolibuszok kezdtek megérkezni a városba. Az 1980-as évek elejére a ZiU-5D modellek működése megszűnt.

Jelenlegi helyzet (1983 óta)

A budapesti trolibuszhálózat az 1980-as évek eleje óta nem változott jelentősen. Az 1990-es években a város trolibuszparkja elavult ZiU-682UV és Ikarus 280.91 modellekből állt. Ezzel egy időben az Ikarus 280.94 új módosítása is a flottába került, amely hamarosan az Ikarus 280.91-et váltotta fel. Az 1980-as évek végén a forgalmi intervallumok egyes útvonalakon fokozatosan növekedni kezdtek, miután a ZiU-682UV trolibuszok első szállítmányai leálltak. A BKV 1993-ban döntött a leszerelt trolibuszpark egy részének cseréjéről az új Ikarus 435-ös autóbuszmodellre épülő, kis szériájú csuklós trolibusz vásárlásával.Az Ikarus 435.81-es módosítású trolibuszok leszállítása 1994-1996-ban történt, de ez nem volt elegendő a szovjet trolibuszok folyamatos leírása miatti hiány pótlására. Emiatt 1999-ben és 2001-ben a 82-es, 72-es és 70-es járat az órarendből átkerült a normál menetrendbe. 2002-ben a város 15 új Ikarus 412.81 típusú trolibuszt kapott, valamint az Ungok utcai kórházig (82-es számú út) újonnan épített vonal mentén kismértékben bővítették a hálózatot. A 2000-es évek közepén 16 második generációs Solaris Trollino 12-t szállítottak le, miközben folytatódott a ZiU-682UV trolibuszok leszerelése. 2008-ban a 80-as útvonalat meghosszabbították a Chief Ersh térig, míg a 75-ös és 79-es útvonalat Oulipotváros felé irányították át.

2013. június 3-án újraindult a 79-es járat Vizafogo meghosszabbításával, Solaris Trollino II 12-es trolibuszok lépett az útvonalra, lítium-ion akkumulátorok beépítésével korszerűsítve a BKV Zrt. javítótelepén. A 79-es járat volt az első a budapesti trolibusz történetében, amelyet dinamikus feltöltéssel elektromos buszok szolgáltak ki. 2017-ben és 2018-ban a 72-es és 73-as járatokon kísérleti üzemmódban zajlott az UAH-s trolibuszok üzemeltetése, amelyeknek az Arán János utca és a Kálvin tér közötti útvonalát úgy módosították, hogy olyan utcákon közlekedjenek, amelyeken nincs kapcsolat. hálózat. A Kossuth Lajos téri metróállomás 2018. augusztusi hármas lezárása során megszervezték az M2A számú kompenzációs trolibusz munkáját, amely összeköti a lezárt metróállomást a Deák Ferenc térrel; az útvonalat elektromos buszok szolgálták ki dinamikus feltöltéssel. 2018. november 17-én kezdte meg működését a Föwam és Lehel tereket összekötő, a 15-ös és a 115-ös buszok biztonsági hálójaként működő No. City trolibuszjárat. A városi számú útvonalon kizárólag dinamikus feltöltéssel közlekedő elektromos autóbuszok közlekednek, működése pedig szombatra és ünnepnapokra korlátozódik.

2011 januárjában a média beszámolt független befektetők budai trolibuszhálózat kiépítésének terveiről. Normafa, Schwabhegy, Zugliget, Törökvés és a Magrit-sziget térségében terveztek vonalakat építeni, de egyik terv sem valósult meg. A Budapesti Közlekedési Központ 2012-ben publikált egy tanulmányt a trolibusz közlekedés fejlesztéséről több területen, mely szerint négy új irány fejlesztését javasolják: a , a 77-es útvonal meghosszabbítását a Puskás Ferenc Stadiontól tervezik. a Keleti pályaudvarra. Emellett a terv előírja a 82-es útvonal meghosszabbítását a Prospect Mexico metróállomásig (az Uzhoki utcai kórház forgalmának megszüntetésével), valamint a trolibuszforgalom helyreállítását a Chamuel Diosegui és az Elnek utcák mentén (az a Népliget).

Gördülőállomány

A budapesti trolibusz járműállománya 2019 elején 138 járműből állt. Legtöbbjük Ikarus-280T trolibusz (Ikarus-280.94 módosítás), valamint Solaris Trollino 12 és Solaris Trollino 18 (egyesek elektromos busz üzemmódban, dinamikus újratöltéssel üzemelnek). A flotta jelentéktelen részét a Gräf & Stift NGE152, Ikarus-412T és Ikarus-435T trolibuszok , valamint a kisüzemi és kísérleti Ikarus -411T és Ikarus-412GT is alkotják . Mind a 16 trolibuszjáratot egyetlen depó, Pongrac-Köbanya szolgálja ki, Budapest délkeleti részén.

A háború előtti budapesti trolibuszrendszer gerincét a Ganz és a MÁVAG-Boveri által gyártott járművek adták. A második rendszer megnyitása után a trolibuszflotta szovjet MTB-82-es trolibuszokból , valamint hazai magyar Ikarus-60T és Ikarus-60TCS-ből állt . Az 1960-as évek közepén a ZiU-5 trolibuszok képezték a flotta gerincét . Az 1970-es években a ZiU-5 trolibuszok váltották fel a ZiU-682UV-t . 1975-től megkezdődött az Ikarus 280T belföldi trolibuszok üzemeltetése, a flotta alapja az Ikarus 280.91, 1985 óta pedig az Ikarus 280.94 módosításaival bővült. Az 1990-es évek végére a budapesti trolibuszpark elavulttá vált, a ZiU-682UV módosítású trolibuszok nagy részét leállították. Az Ikarus által gyártott új trolibuszok szállítása a fővállalkozás 2003-as bezárásáig folytatódott. 2004-2015-ben a Solaris Trollino család összesen 52 lengyel trolibusza érkezett Budapestre, amelyek az Ikarus-412T-vel együtt végleg kiszorították az útvonalakról a régi ZiU-682UV-t.

2018 végén megkezdődött a Solaris Trollino IV 12 és Solaris Trollino IV 18 trolibuszok szállítása, 2020 elejére a tervek szerint az Ikarus-280.94 és Ikarus-435.81 trolibuszok teljes üzemen kívül helyezését.

Útvonalhálózat

Üzemeltetési útvonalak

Nem. útvonal Megjegyzések
70 Erzsébet királyné sugárút - Kossuth Lajos tér
72 Zugló állomás – Deák Ferenc tér Leszállás a bejárati ajtónál.
73 Deák Ferenc tér - Keleti pályaudvar Leszállás a bejárati ajtónál.
74 Karla Boulevard - Chaktornia Park
74A Avenue of Mexico - Chactorna Park Leszállás a bejárati ajtónál.
75 Puskás Ferenc Stadion – Yasay Mari tér Leszállás a bejárati ajtónál; hétköznapokon működik.
76 Keleti pályaudvar - Yasai Mari tér
77 Puskás Ferenc Stadion – Yov Street / Egressi Avenue Leszállás a bejárati ajtónál.
78 Kossuth Lajos tér - Keleti pályaudvar (Garay utca)
79 Vosztocsnij pályaudvar - Karpatskaya utca Leszállás a bejárati ajtónál; hétköznapokon működik.
80 Keleti pályaudvar - Chief Ersh tér Hétköznap az esti csúcsforgalomban üzemel.
80A Keleti pályaudvar - Cherto utca Hétköznapokon működik.
81 Fő Ersh tér – Fischer István utca Hétköznapokon működik.
82 Fő Ersh tér - Uzsoki Kórház Hétköznapokon működik.
83 Föwam tér – Orzi tér 2007-2010-ben a negyedik metró építése miatt nem dolgozott.

Lezárt útvonalak

Nem. útvonal Munkaórák Megjegyzések
7 Vörösvari sugárút – Óbudai temető 1933-1936 1936-ban átszámozták T. számra.
70A Kossuth Lajos tér - Murán utca 1953-1956
71 Marx tér – VGZhD Kórház 1957-1979
74 Kúria utca - Orci tér 1953-1973 1961-ig március 15-én a térre következett, 1964-ben az Iráni utcáig bővítették.
74A Orzi tér – Kálvin tér 1954-1955 1955. február 28-án 77. számra számozták át.
74B Vörösvari sugárút - Királyi körút (Astoria metróállomás) "Újévi útvonal". 2015. december 13-tól 2016. január 6-ig dolgozott Egy autó szolgálja ki, füzérrel díszítve.
75A Népstadion – Néppark 1993-1995 Ideiglenes útvonal az 1-es villamos törlésének idejére.
77 Kálvin tér - Orzi tér 1955-1963
78 Doža György utca – Alpár utca / Cerhat utca 1955-1956
80-81 Barosz tér, Keleti pályaudvar - Leader Ersh tér 2004
2005
2007
Kompenzációs útvonal a második metróvonal Deák Ferenc tér - Ersh vezér tér szakaszának lezárásának idejére.
89 Kálvin tér - Orzi tér 2007-2010 Kompenzációs útvonal a 83-as trolibusz törlésének idejére.
T Vörösvari sugárút – Óbudai temető 1936-1944 7. számról átszámozva Hatályos 1944. szeptember 21-ig.
város Phoewam tér – Lehel tér 2018–2020 Elektromos buszokkal üzemeltetett kísérleti útvonal dinamikus feltöltéssel.

Jegyzetek

Irodalom

Linkek