Heinrich Brunn | |
---|---|
német Heinrich Brunn | |
Születési dátum | 1822. január 23. [1] [2] |
Születési hely | Wörlitz |
Halál dátuma | 1894. július 23. [1] [2] (72 évesen) |
A halál helye | Schlierze |
Ország | |
Tudományos szféra | régész |
Munkavégzés helye | |
alma Mater | |
Akadémiai fokozat | PhD [3] |
Diákok | Adolf Furtwängler , Walter Amelung és Paul Arndt [d] |
Díjak és díjak | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Heinrich Brunn ( németül: Heinrich Brunn ; 1822–1894) német régész.
Heinrich Brunn sokat utazott Olaszországban, és különböző helyeken szétszórt anyagokat gyűjtött egy nagy, a feliratokról szóló esszéhez, amelyet Mommsen és Ritschl készített 1854-1856-ban. Privatdozent és a Bonni Egyetem Könyvtárának kurátora volt. 1866 végén a római Régészeti Intézet titkára lett. Gentzennel együttműködve sikerült emelnie ennek az intézménynek a tudományos színvonalát, és a fiatal régészek oktatásának központjává tenni.
Brunn 1865-től a müncheni egyetem régészprofesszora és a numizmatikai kabinet konzervátora volt, 1868-tól pedig I. Ludwig király vázagyűjteményének konzervátora Münchenben.
Felesége volt Ida Brunn, született Burkner. Három gyermeke született, köztük a híres matematikus, Karl Hermann Brunn .
Heinrich Brunn 1894. július 23-án halt meg Schliersee-ben.
A 19. századi régészet egyik kiemelkedő képviselője, Brunn a Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára szerint a művészi motívumok és a mű stílusjellegének elemzése alapján a művelődéstörténeti jelentőségét igyekezett feltárni. műemlékek. A görög festészet és az etruszk művészet történetét szinte kizárólag az ő írásai teremtik meg.
Számos cikket írt a Régészeti Intézet, a Bajor Tudományos Akadémia jegyzeteibe és folyóiratokba is.
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
|