Branitz

Branitz vagy Rogenz ( németül:  Branitz ; n.-puddle. Rogeńc ) Cottbus egyik kerülete , Brandenburg szövetségi tartománya , Németország .

Földrajz

A város keleti részén, a Spree folyótól keletre található . A környéken található a Branitsky Park (Rogensky Park , n . Két részre oszlik: a kerület déli részén található a történelmi Branitz, északon pedig a Branic település (Branitzer siedlung, Rogeńske sedlišćo), amelyek között a Branice Park található. Délkeleten található a Branitskoye-tó (Branitzer See, Rogeński kupański jazor) [2] .

A kerület északi részén található a Cottbus - Zary vasútvonal , délnyugaton pedig a Cottbus - Spremberg vasútvonal .

Szomszédos városi területek: északkeleten - Dissenchen (Deshank), délkeleten - Karen (Koren), délen - Kikebusch (Kibusch), délnyugaton - Madlow (Modlei), nyugaton - Spremberger-Vorstadt (Grodkoiske - Pshedmesto) és északnyugaton - Zandov (Zhandov). Keleten a Neuhausen közösséggel és a Spree-Neise régióval határos [2] .

Történelem

A szerb Lusatian "Rogents" név a "kürt, sarok" szóból származik. Átvitt értelemben azt jelenti, hogy "egy hely a folyó éles kanyarulatánál" [3] . A település szláv nevének egy másik változata - Bronichi - a "Bran" személynévből származott [4] .

A települést először 1449-ben említik Branicz néven [5] . A 15. század közepén a falu a von Kracht grófi családhoz tartozott. Ezt követően a település a von Werdek, von Kökritz, von Zabeltitz és von Mosch arisztokrata családokhoz tartozott. 1696-ban a települést August Silvius von Pückler (1657-1742) szerezte meg. E család utolsó képviselője a branicei kastély tulajdonosa, Heinrich Graf von Pückler (+ 1944) volt.

Branitz 1993-ig a Spree-Neise kerület része volt , majd a területi-közigazgatási reform során külön körzetként lépett be Cottbus város határába.

Jelenleg a kulturális-területi autonómia része, a " Lauzsi Települési Régió ", amelynek területén Szászország és Brandenburg törvényei vannak érvényben, amelyek hozzájárulnak a lousi nyelvek és a louzaiak kultúrájának megőrzéséhez. [6] [7] .

• Rogeṅz

Népesség

A kerület hivatalos nyelve a német mellett az alsószorb nyelv is .

Arnosht Muka "Dodawki k statisticy a etnografiji łužickich Serbow" statisztikai munkája szerint 1884-ben a faluban 610 lakos élt (ebből 405 lusat (66%) [9] .

Arnost Czernik louzsi demográfus a „Die Entwicklung der sorbischen Bevölkerung” című esszéjében azt jelzi, hogy 1956-ban a 875 lakosú falu szerbolluzácia lakossága 1,4% volt (ebből 8 felnőtt aktív alsószorb nyelven). , 3 felnőtt volt passzív és 1 kiskorú folyékonyan beszélte a nyelvet) [9] .

Jegyzetek

1. ↑ Einwohner nach Ortsteilen. Stadtverwaltung Cottbus-Fachbereich Bürgerservice . Letöltve: 2021. október 4. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 28.. (határozatlan)
2. ↑ 1 2 Jenička serbska karta w syći . Letöltve: 2021. október 4. Az eredetiből archiválva : 2019. március 27. (határozatlan)
3. ↑ Branitz. Geschichte und Geschichten. Hrsg.: Bürgerverein Branitz e. V., Regia-Verlag, Cottbus 2009, ISBN 978-3-86929-024-9 .
4. ↑ Reinhard E. Fischer: Die Ortsnamen der Länder Brandenburg und Berlin, Band 13 der Brandenburgischen Historischen Studien im Auftrag der Brandenburgischen Historischen Kommission, be.bra wissenschaft verlag, Berlin-Brandenburg 2005 ISBN 3-930-418 SN 3-930-418 . S. 32.
5. ↑ Christian Friedrich, Volkmar Herold: 560 Jahre Branitz – 313 Jahre Pückler. Das Ortsjubiläum brachte Impulse für Betrachtung des Herrschaftssitzes. Sorozat: Neue Branitzer Briefe (X). In: Der Märkische Bote. Die Grüne Heimatzeitung für Cottbus/Spree-Neiße-Kreis. 2009
6. ↑ Gesetz zur Ausgestaltung der Rechte der Sorben (Wenden) im Land Brandenburg (Sorben (Wenden)-Gesetz - SWG) Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nél 1994. július 7.
7. ↑ Gesetz über die Rechte der Sorben im Freistaat Sachsen (Sächsisches Sorbengesetz - SächsSorbG) Archiválva : 2019. március 13. a Wayback Machine -n 1999. március 31.
8. ↑ Rogeńc archiválva : 2021. október 4. a Wayback Machine -nél, dolnoserbski.de
9. ↑ 1 2 Ludwig Elle: Sprachenpolitik in der Lausitz. Ludowe nakładnistwo Domowina, Budyšin 1995
10. ↑ Ludwig Elle: Sprachenpolitik in der Lausitz. Ludowe nakładnistwo Domowina, Budyšin 1995
11. ↑ Ludwig Elle: Sprachenpolitik in der Lausitz. Ludowe nakładnistwo Domowina, Budyšin 1995
12. ↑ Einwohner nach Ortsteilen / Bevölkerungsbewegung
13. ↑ Einwohner nach Ortsteilen. Stadtverwaltung Cottbus-Fachbereich Bürgerservice . Letöltve: 2021. október 4. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 28.. (határozatlan)

Irodalom

• Hauptsatzung der kreisfreien Stadt Cottbus/Chóśebuz , 1. §

Linkek

• Rogenc , dolnoserbski.de