Bisu (nyelv)

Bisu
Országok Kína , Thaiföld
A hangszórók teljes száma kevesebb, mint 1000 [1]
Állapot fennáll a kihalás veszélye [2]
Osztályozás
Kínai-tibeti nyelvek Tibeti-burmai nyelvek Lolo-burmai nyelvek Lolo nyelvek Bizoid nyelvek Bisu
Írás Latin , thai írás
Nyelvi kódok
ISO 639-1
ISO 639-2
ISO 639-3 bzi
WALS biu
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 517
Etnológus bzi
ELCat 4023
IETF bzi
Glottolog bisu1244

A bisu ( kínai: 毕苏语) egy lolo nyelv , amelyet Kínában és Thaiföldön beszélnek . Kínában 240 anyanyelvi beszélőt jegyeztek fel (2005), akik Laopinzhai faluban (Menghai megye, Xishuangbanna-Dai autonóm régió , Yunnan tartomány ) élnek . A KNK-ban a bisu nyelv hivatalosan a hani nyelv dialektusa . Körülbelül 700 A bisuk Thaiföldön élnek, Chiang Rai tartomány két falujában , ahol azonban a bisuk nem minden képviselője beszéli etnikai csoportja nyelvét [1] .

Írás

A bisu számára két írásrendszert fejlesztettek ki – a latin ábécé alapján 2002- ben Mianmarban hoztak létre egyet. Egy másik, a thai forgatókönyv alapján készült Thaiföldön 1998-ban.

Bisu ábécé thai grafika alapján [3] :

Mássalhangzók:

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
[p] [tʰ] [s] ขร [tsʰ] [ŋ]
[t] ข/ค [kʰ] [h] [l] [w]
[c] [b] [tʃʰ] [m] [j]
[k] [d] ฃร [ʃ] [n]
[pʰ] กง [g] จร [ts] [ɳ]

A [hm], [hn], [hɳ], [hŋ], [hl], [hj] légzési hangok átvitele a ฮ jel hozzáadásával történik a megfelelő betű elé. A palatalizációt és a labializációt a főbetű után a ร, ย, ว jelek jelzik.

Magánhangzók:

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
◌ิ [én] ◌ุ [u] เ◌อะ [ə] แ◌ะ [æ] ◌็อ [ɔ]
◌ี [ii] ◌ู [u u] เ◌ิ [əə] เเ [ææ] [ɔɔ]
◌ึ [ʉ] เ◌็ [e] โ◌ะ [o] ◌ั [a] เ◌า [aw]
◌ื [ʉʉ] [ee] [oo] [aa] [aj]

Hangok : A mély hangot a ่, a magas - ้ jelet jelzi, a középső hangot nem jelzi a betű.

Jegyzetek

  1. 12 Ethnologue _ _ Letöltve: 2018. június 2. Az eredetiből archiválva : 2019. június 5.
  2. UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
  3. Person, Kirk R. Writing Bisu: a Community-based approach to orthography development // Papers from the Southeast Asian Linguistics Society Conferences. - 1999. - 1. évf. 9. - P. 171-200.