Bezzenberger Adalbert | |
---|---|
német Bezzenberger Adalbert | |
| |
Születési dátum | 1851. április 14 |
Születési hely |
|
Halál dátuma | 1922. október 31. [1] (71 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Munkavégzés helye | |
alma Mater | |
Díjak és díjak | |
Autogram | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Adalbert Bezzenberger ( Kassel , 1851. április 14., Königsberg , 1922. október 31. ) német filológus és régész, a göttingeni és a königsbergi egyetem oktatója . A baltisztika megalapítójának tartják .
A germanista Heinrich Erst Bezzenberger fia. 1859-től 1869-ig a kasseli gimnáziumban tanult. A Göttingeni Egyetemen tanult, T. Benfey hatására otthagyta a germanisztikát és a történelmet az összehasonlító történeti nyelvészetre. Bezzenberger 1872-ben védte meg disszertációját az összehasonlító tanulmányokról. 1873-ban a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetemre költözött, ahol M. Haugnak köszönhetően érdeklődni kezdett az indoeurópai tanulmányok iránt.
1874-ben Göttingenben védte meg disszertációját, habilitált doktor lett és Privatdozent címet kapott . 1879-ben Adalbert Bezzenberger a Litván Irodalmi Társaság egyik alapítója [3] , a Königsbergi Egyetem rendes professzora és a szanszkrit tanszék vezetője lett . Itt fektette le a baltisztika alapjait, és kezdett el foglalkozni a balti régészettel. 1884-ben a Göttingeni Tudományos Akadémia tagjává választották [4] .
Az 1890/91-es tanévben A. Bezzenberger a Königsbergi Egyetem rektorhelyettese , az 1919/20-as és 1920/21-es tanévben pedig ennek az egyetemnek a rektora.
1894-ben az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagjává nevezték ki [5] .
Königsbergben utcát neveztek el Bezzenbergerről .
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
|