| A madarak beszélgetése | |
|---|---|
| Perzsa. منطقالطیر | |
| Műfaj | vers |
| Szerző | Rózsaolaj |
| Eredeti nyelv | perzsa |
| Az első megjelenés dátuma | 1177 |
"A madarak beszélgetése" (a madarak beszélgetése, a madarak nyelve, a madarak logikája; perzsa منطق الطیر) a perzsa szufi epikus filozófiai költeménye. gondolkodó Attar , amely több mint 4500 sorból áll.
A vers cselekménye szerint a madarak találkozót szerveznek, amelyen el kell dönteniük, hogy ki legyen a királyuk. Egy vita után a kutyus felkéri őket, hogy keressék meg a legendás Simurghot , hogy felajánlhassák neki a címet. A madarak között a legbölcsebbnek tartott hurka vezeti a keresőket, amelyek mindegyike valamilyen bűnt szimbolizál, amely megakadályozza az embert a megvilágosodás elérésében. Simurg lakhelyét keresik, és ehhez hét völgyet kell legyőzniük. Az út végén már csak egy harminc madárból álló csoport maradt. A vers azzal ér véget, hogy megtalálják ezt a lakást, amelyről kiderül, hogy egy nagy tó; a tó vizébe nézve a madarak csak saját tükörképüket látják benne.
A vers címe részben szójátékra épül: "Simurgh", az iráni mitológiából származó legendás madár neve, egybecseng a perzsa si morgh szóval , ami "harminc madarat" jelent. A verset nagyszámú , a fő cselekménybe szőtt kis didaktikai történet és mély szimbolika jellemzi : például minden madár képe valamilyen emberi bűnt testesít meg (például a csalogányt szerelmi szenvedélyekkel azonosítják, a papagájt a halhatatlanság forrásának keresése ahelyett, hogy Isten megismerésére törekednénk, páva – ördögimádattal ); a hét völgy, amelyen a madaraknak át kell kelniük, összefügg azzal a hét érzékszervvel, amelyet a szúfik tanítása szerint az embernek le kell győznie ahhoz, hogy megismerje Isten valódi természetét. A vers befejezése is összefügg a szúfi tanítással: Isten a szúfizmus szerint nem valamilyen külső szubsztancia formájában vagy az Univerzumtól elkülönülten létezik, hanem minden létező összességében tükröződik.