Friedrich Wilhelm Berner | |
---|---|
alapinformációk | |
Születési dátum | 1780. május 16 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1827. május 9. (46 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Szakmák | zenész , zeneszerző , zenetudós |
Eszközök | test |
Műfajok | klasszikus zene |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Friedrich Wilhelm Berner ( németül Friedrich Wilhelm Berner ; 1780 . május 16. Breslau – 1827 . május 9. uo. ) német zeneszerző.
Friedrich Wilhelm Berner 1780. május 16-án született Breslauban; apjával, a Szent Erzsébet templom orgonistájával tanult, tizenhárom évesen kinevezték asszisztensének. Ezután csellózni, trombitán, fagotton és klarinétozni tanult, játszott az operaház zenekarában klarinétosként.
A breslaui Kapellmeister posztot elfoglaló Karl Maria Weber felhívta a figyelmet Bernerre, 1811-ben Berlinbe küldték Karl Friedrich Zelter rendelkezésére , hogy tanulmányozza a Berlini Énekakadémia tapasztalatait azzal a céllal, hogy hasonló intézményt nyithasson. Breslau.
Berner hagyatékában a legjelentősebb didaktikai munkák: "Az éneklés alapszabályai" ( németül: Grundregeln des Gesanges ; 1815 ), "Theory of Choral Interludes" ( németül: Theorie der Choralzwischenspiel ; 1819 ), "Textbook of Musical Írásjelek" ( németül: Lehre von der musikalischen Interpunktion ; 1821). Berner énekművei közül a „The German soul not lose heart” ( németül Deutsches Herz verzage nicht ) című dal vált népszerűvé, és gyakran népdalként tartják számon .
Friedrich Wilhelm Berner 1827. május 9-én halt meg szülővárosában.
Berner tanítványai közé tartozott többek között Adolf Hesse .
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|