Belsevica, Vizma

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. május 25-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Vizma Belshevica
Vizma Belsevica
Születési dátum 1931. május 30.( 1931-05-30 ) [1] [2]
Születési hely
Halál dátuma 2005. augusztus 6.( 2005-08-06 ) [1] [2] (74 évesen)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása költő , író , műfordító , drámaíró
Több éves kreativitás 1947 óta
Díjak A Három Csillag Rend lovagja

Vizma Belševica ( lett Vizma Belševica , Elsberg valódi neve lett Elsberga , a szovjet dokumentumokban Vizma Yanovna Belshevitsa ; 1931 . május 30. , Riga  - 2005 . augusztus 6. uo ) - lett költő , prózaíró , drámaíró , fordító , forgatókönyvíró , Nobel-díjra jelölt .

Életrajz

Munkáscsaládból. Rigában nőtt fel, és egy rokon tanyán Kurzemában . Költőként 1947 -ben debütált . A moszkvai Irodalmi Intézetben végzett ( 1955-1961 ) . Az első verseskötet 1955-ben jelent meg.

V. Belsevica művei Svédországban , Finnországban , Nagy-Britanniában , Franciaországban , az Egyesült Államokban és más országokban jelentek meg. Összességében a világ 40 nyelvére fordították le őket.

A Krishjan Valdemara utca 145. szám alatti íróházban lakott,
hosszan tartó betegség után elhunyt.

Klavs és Janis fiai írók .

Kreativitás

Belsevica verseit a szovjet időkben szigorúan cenzúrázták, ő maga pedig hosszú évekre visszavonult az irodalmi közélettől. Belszevitsa munkái között, amelyek a „hatalommal való teljes szembenézéshez” [3] vezették, megtalálható a „ Lett Henrik megjegyzései a Livóniai Krónika margójára” című költemény ( lett. Indriķa Latvieša piezīmes uz Livonijas hronikas malām ; 1969 ), amelyben a költőnő rokonszenvesen írja le egy idegen rezsim hódításait, a költőnő – vélhetően – a lettországi szovjet rezsimhez való hozzáállásának kifejezésére [4] .

Raimonds Pauls számos dalt írt V. Belshevitsa verseire , köztük az „Es mīlu tevi tā ...” („Annyira szeretlek…”) – a híres „Old Clock” című dal lett prototípusát. ” A. Pugacheva repertoárjából . Az "Es aiziet nevaru" (előadója: Mirdza Zivere ) és a "Kamolā tinēja" (előadója Imants Skrastiņš ) 1979 -ben és 1980 -ban nyertek a " Mikrofon " országos popdalversenyen .

Vizma Belsevica angolból ( Shakespeare , T. S. Eliot ), olaszból ( Dante ), oroszból ( Puskin ) és ukránból is fordított. Az 1990-es években új önéletrajzi trilógiát adott ki - "Bille", "Bille tovább él" és "Bille gyönyörű fiatalsága".

Elismerés

Forgatókönyvíró

Orosz nyelvű publikációk

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Bibliothèque nationale de France azonosító BNF  (fr.) : Nyílt adatplatform – 2011.
  2. ↑ 1 2 3 4 Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #12037529X // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  3. ↑ Lettország története. XX század. - Riga: Jumava, 2005. - 382. o.
  4. ↑ Linda Kaljundi, Kaspars Kļaviņš. A krónikás és a modern világ: Livóniai Henrik és a balti keresztes hadjáratok a felvilágosodásban és a nemzeti hagyományokban // Keresztes hadjárat és krónikaírás a középkori balti határon: Livóniai Henrik krónikájának kísérője / Szerk.: Marek Tamm, Linda Kaljundi és Carsten Selch Jensen. - Ashgate Publishing, Ltd., 2011. - 449. o . (Angol)

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák