George Villiers, Buckingham első hercege | |
---|---|
angol George Villiers, Buckingham első hercege | |
| |
| |
Buckingham 1. hercege valójában az angol királyi kormány feje |
|
1623-1628 _ _ | |
Uralkodó |
Jakab I. Károly |
Előző | új alkotás |
Utód | George Villiers |
Lord Admirális | |
1619-1628 _ _ | |
Anglia Lord Constable | |
1616-1628 _ _ | |
Születés |
1592. augusztus 28. Brooksby Leicestershire |
Halál |
1628. augusztus 23. (35 évesen) Portsmouth |
Temetkezési hely | |
Apa | George Villiers, Brooksby seriff |
Anya | Mary Beaumont |
Házastárs | Katherine Manners |
Gyermekek | Mária, Károly, György , Ferenc |
Díjak | |
Rang | admirális |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
George Villiers ( angol. George Villiers ; 1592. augusztus 28., Brooksby - 1628. augusztus 23., Portsmouth ) , Buckingham 1. hercege ( Buckingham 1. hercege , 1623 körül) - angol államférfi, a királyok kedvence és első minisztere I. Jacob és I. Stuarts Károly .
George Villiers egy leicestershire -i szegény nemesi családból származott . Sir George Villiers (kb. 1544-1606), brooksbyi seriff fia, Mary Beaumont-nal kötött második házasságából (kb. 1570-1632).
1614-ben George Villierst bemutatták I. Jakab angol és skót királynak , aki szinte azonnal fellobbantotta a fiatal nemes iránti szenvedélyt. Azt mondják, hogy Jákob "ennek a fiatalembernek a jellemében mértéktelen szelességet és kicsapongásra való hajlamot talált". A király Stininek nevezte – a Szent István rövidítéseként – , akinek arca a Biblia szerint „úgy ragyogott, mint egy angyal arca”. A király rajongását ügyesen használták fel az udvaroncok, hogy megdöntsék Somerset gróf egykori kedvencét . 1615-ben Somerset gyilkossággal vádolták, letartóztatták és halálra ítélték. Időközben Villierst lovaggá ütötték , és megkapta a Villiers vikomt (1616), Buckingham grófja (1617), márki (1618) és végül Buckingham hercege (1623) címet – ez az első hercegi cím Angliában több mint 50 éve. évek.
Levelekben a király Stinit „feleségnek” vagy „férjnek” nevezi. Jakab királynak 1617-ben még a titkos tanács előtt is meg kellett jelennie a herceg védelmében.
A címeken kívül Buckingham számos kormányzati posztot kapott: lómester , a látogató ülés főbírója, Westminster Lord Steward , Anglia Lord Admirálisa (1619). Buckingham lett az angol kormány de facto vezetője az idősödő I. Jakab király alatt. Az 1620-as években Buckingham agresszív külpolitikát hirdetett Anglia számára, támogatva azt az elképzelést, hogy az ország a protestánsok oldalán lépjen be a harmincéves háborúba . hercegek.
Meg nem erősített pletykák szerint Villiers homoszexuális kapcsolatban állt a királlyal az utóbbi haláláig. 1624 decemberében, élete lejtőjén Jacob ezt írta:
Imádkozom Istenhez karácsonyi házasságunkért. Isten áldása árnyékoljon be, feleségem, legyen nagy vigasztalás öreg apjának és férjének.
I. Jakab király halála után az a hír járta, hogy Buckingham megmérgezte őt. Ekkor már új pártfogója volt - Jákob fia, a leendő király, I. Károly . Együtt egy kalandos spanyolországi utazáson vettek részt . Úgy gondolják, hogy Buckingham és a spanyol királyi udvar közötti konfliktusa okozta a walesi herceg és az Infantával való házasságáról szóló tárgyalások megszakadását, és azt követően, hogy Anglia hadat üzent Spanyolországnak.
I. Jakab 1625-ben bekövetkezett halála után I. Károly, Wales egykori hercege lépett Anglia és Skócia trónjára, aki alatt Buckingham megőrizte befolyását az ország politikájára. Buckingham tevékenységét élesen bírálta a parlamenti ellenzék, aki Buckinghamet a királyi önkény legfőbb eszközének tartotta, és őt hibáztatta a külpolitika instabilitásáért, ami sikertelen háborúkhoz vezetett Spanyolországgal (1625-1630) és Franciaországgal (1627-1629). A parlament többször is nemzeti érdekek megsértésével vádolta Buckinghamet, és tárgyalást követelt.
1628. augusztus 23-án John Felton volt katona bement Buckingham portsmouthi lakásába, és kést mártott a mellkasába. Buckingham megpróbálta előrántani a fegyverét, és azt kiabálta: „Ó, Istenem! Megölt az a barom!" Hamarosan meghalt.
1620. május 16-án feleségül vette Lady Catherine Manners-t (? - 1649), a 19. de Ros bárónőt (1632-1649), Francis Manners (1578-1632), Rutland 6. grófját (1612-1632) és 18. Baron8 de Ros lányát. -1632), és Knyvet Ferenc (? - 1605). A gyerekeik:
Villiers, George, Buckingham első hercege – Ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|