Föld nélküli parasztok

Föld nélküli parasztok  - az Orosz Birodalom törvénykezésének kifejezése, amely egyrészt azokat a parasztokat jelenti, akik a jobbágyság alóli felszabadulásuk előtt sem maguk, sem családjuk révén nem vettek részt a földhasználatban, és a jóváhagyás előtt törvényi okiratban foglaltak szerint bejelentették a közvetítőnek, hogy ki akarnak lépni a világi társaságokból , miért nem kaptak földet a földgazdálkodási aktusok szerint; másrészt azok, akiknek oklevelek, majd megváltási okmányok alapján földi földosztást rendeltek, annak ellenére, hogy az oklevelek megalkotásakor sem maguk a parasztok, sem a hozzá tartozó hozzátartozóik. ugyanaz a család használt földet. Azokat a föld nélküli parasztokat, akik a világi társadalomból való elbocsátásukat követően nem akartak élni a földosztáshoz való jogukkal, az elbocsátási igazolás kézhezvételétől számított hat hónapon belül valahova ki kellett osztani a megállapított eljárásnak megfelelően. . A következő juttatásokat kapták:

  1. a társadalom beleegyezése nélkül minden városnak (kivéve a fővárosokat és a kiváltságos városokat) tulajdoníthatók az úgynevezett munkabéren élőkre, azaz a kispolgári fizetés megadóztatásával megállapított szabályok alapján. személyes felelősséggel rendszeres fizetésben; valamint az állami parasztok egyesületeihez, anélkül, hogy e társaságok beleegyezését kérték volna, ha földtöbbletük volt, és végül, hogy egykori tartományukhoz akartak maradni, nem voltak kötelesek az önkormányzati gyűlés hozzájárulását kérni. és a földtulajdonos;
  2. a nyilvántartásba vételtől számított két évig mentesültek az állami adók és a zemsztvoi illetékek alól, három évig a toborzás alól. Ha a fent említett parasztok az elbocsátási igazolás kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejárta előtt beiratkozási kérelmet nyújtanak be az illetékes kincstári kamarához, akkor az állami adókból és földhivatali illetékekből két év kedvezményt vettek figyelembe. beiratkozásuk időpontjától kezdve, a beiratkozást követő félévtől kezdődően. Abban az esetben, ha egy földnélküli paraszt az utólagos kérelmek benyújtására megállapított hat hónapos határidőt elmulasztja, akkor már nem a tényleges utóirattól, hanem az utóirat benyújtásától számított kétéves állami adóból és földi illetékből származó kedvezményt vették figyelembe. a megjelölt időszak lejártát követő hat hónapban, vagyis ha a hat hónapos időszak az első félévben ért véget, akkor ugyanazon év július 1-jétől, ha pedig a második félévben, akkor január 1-től . következő év. Az említett földnélküli parasztok közül azok, akiket 1871. augusztus 1. előtt a felmentési okirat megszerzése után az erre megállapított szabályok szerint megválasztásuk szerint nem soroltak be semmilyen társaságba vagy gyülekezetbe, bekerülnek a volostba, amelybe beletartozik. az a vidéki társadalom, ahonnan elbocsátják őket.

A földnélküli parasztoknak biztosított kiváltságokat a kisorosz tartományok ( Csernyigov , Poltava és Harkov egyes részei) azon parasztjai használják, akik, miután az alapító okirat szerint birtoképület nélküli telkeket kaptak, megtagadták a kiosztást.

Azok a föld nélküli parasztok, akik alapítólevéllel, majd visszaváltási okirattal a vidéki társaságok kiutalása részeként telket kaptak, annak ellenére, hogy az alapító okiratok elkészítésekor sem ők maguk, sem az azonos családhoz tartozó rokonaik nem vettek igénybe földet, jogukban áll megtagadni a földkiosztást, és a paraszti tulajdonosok társadalmát hozzájárulás nélkül hagyni az ilyen juttatásokhoz, azzal a kötelezettséggel, hogy be kell tartaniuk a társadalomból való elbocsátás általános feltételeit . A Kormányzó Szenátus tisztázta, hogy a fenti jog feltétele a nem névleges földhasználat, hanem a tényleges használat hiánya, vagyis a haszon kivonása a földből akár földműveléssel, akár más módon. Az ilyen társadalomból való kilépés engedélyezése a kiutalás megtagadása mellett a helyi tartományi jelenlétek paraszti ügyekben a pénzügyminiszter értesítése nélkül engedélyezettek. Az így elbocsátott földnélküli parasztok kiutalásai kötelezettséggel tartoznak a kiutalások után járó megváltási kifizetésekhez elsősorban az elbocsátott parasztokat bejegyző társaságok részére, illetve ha ez utóbbiak nem kívánják, a a velük szomszédos társadalmak. Abban az esetben, ha mindketten megtagadják ezen juttatások átvételét, az utánuk következő megváltási kifizetéseket a mögöttes társaság fizeti, míg az elbocsátott parasztok juttatásait a Megváltási Szabályzatban meghatározott speciális módon nyilvános árverésen értékesítik. 135–138. cikk).

Az elbocsátott parasztok kiutalása az elbocsátandó föld nélküli parasztok kiosztása után megmaradt földek tulajdonosára is hagyható, ha a tulajdonos legkésőbb három nappal az árverés megnyitása előtt, egyidejűleg ugyanannak az intézménynek vagy a helyi kincstárnak az ezen kiosztásokra járó kiváltási kölcsön összegének megfelelő összegű bemutatást. Abban az esetben, ha a fent említett telkeket az a társaság, amelynek a földjei között vannak idegenek, árverésen szerezzék meg, lehetőség szerint egy helyre történő kiosztásuk tekintetében, az említett társaság döntése alapján, általános szabályokat alkalmaznak, amelyeket a használatukban lévők egyéni parasztok általi egyszeri megváltására állapítanak meg a birtokközösség aránya szerint.

Lásd még

Források

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
  • Brockhaus és Efron