| Eduard Ottonovics Baum | |
|---|---|
| Születési dátum | 1850 |
| Születési hely | Jekatyerinoszlav , Orosz Birodalom |
| Halál dátuma | 1921. május 26 |
| A halál helye | Alma-Ata , Kirgiz SZSZK , Orosz SFSR |
| Ország | Orosz Birodalom |
| alma Mater | |
| Ismert, mint | erdészeti tudós, a Szemirecsenszki régió erdőfelügyelője |
Eduard Ottonovics Baum ( 1850-1921 ) - erdészeti tudós, a Szemirecsenszki régió erdőfelügyelője , 25 éven át a Szemirecsenszki Mezőgazdasági Társaság elnöke. A szovjet hatalom megalakulása után a Szemirecsenszkij-erdészeti alosztály élén állt.
Egy balti német Otton Baum (1813-1876) családjából származott, aki évekig Penzában élt és dolgozott, és egy kertészeti iskolát vezetett [1] .
A Penza Gimnáziumban (1869), a Petrovszkij Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémián és a Szentpétervári Mezőgazdasági Intézetben 1874 - ben szerzett erdészeti diplomát. Tanulmányait a Szentpétervári Mezőgazdasági Intézetben is végezte, és megvédte mezőgazdasági doktori disszertációját.
1875 októberében Verny városába érkezett , ahol regionális erdészként dolgozott a Szemirecsenszki régió főkormányzója alatt (1876 szeptembere óta). Ebben a pozícióban Eduard Baum tenyésztési munkát végzett, a zöldépítés szervezője volt, Oroszországban válogatott ültetési anyagokat, 44 lombhullató, 17 tűlevelű és 52 cserjefajt importált és telepített. 74 fajta almafa, 49 fajta körte és egyéb gyümölcsös növények palántáját is szállította. Baum vezetésével, aki előre látta a fejlődő város zöldépítésének szükségességét, erdei faiskolákat alapítottak Vernyben és Semirechye más városaiban [2] . Kezdeményezésére rendeletet adtak ki legalább 20 dísz- és gyümölcsültetvény kötelező telepítéséről Verny és más Semirechie települések lakosai részéről (a palántákat ingyenesen bocsátották ki).
Kezdeményezésére 1871 -ben megalakult a Verny Kertészeti Iskola (ma területén - a Központi Kulturális és Üdülőpark ) [3] .
Eduard Baum javaslatára szil- , szil- , tölgy- , nyír- , kőris- és más fajok ligeteit helyezték el a főbb szakaszokon . Baum 1892 -ben a városi önkormányzatnak írt feljegyzésében azt kérte, hogy a kozák faluhoz tartozó földet vegyék el egy "vidámpark" kialakítása céljából. A beleegyezés megtörtént, liget jött létre, amelyet később Baumról neveztek el [2] .
P. P. Szemjonov-Tjan-Sanszkij tudós-utazó ezt írta:
Emlékszem, hogy a puszta lábánál, az Almatinka partján több faház és jurta állt. Most egy gyönyörű város van ott eltemetve a zöldben ... Tanúsítom, hogy amikor Vernyben voltam, egy bokor sem nőtt ott ...
Emellett fő erdőfelügyelői (1895-1917), a Vernenszkij erdészet erdei iskolájának vezetője, egyben a Chilik erdészet vezetője (1909-től) volt. Tagja volt a Verny City Duma-nak és a városi ügyek regionális képviseletének (1913-tól).
Eduard Baum 1906-1907 -ben vezette a felvilágosodás zelótáinak Verny Társaságát, amely ingyenes nyilvános felolvasásokat, olvasótermeket, nyilvános könyvtárakat, koncerteket, előadásokat, népünnepélyeket szervezett [4] .
1917 után a Szemirecsenszkij-erdészeti alosztályt vezette, tagja volt az 1. összehívású Alma-Ata Regionális Tanács végrehajtó bizottságának. 1920-tól az Orosz Földrajzi Társaság Szemirecsenszki Tagozatának elnöke.
1921. május 26-án halt meg saját házában Alma-Atában [5] .
A Kirgizskaya és a Meshchanskaya utcák kereszteződésében található ház , amelyben Baum 1880-1921 -ben élt ( ma Amangeldy utca 68a), építészeti emlék, a 19. század végének faépítészetének példája az egyes lakóépületek faépítészetére . A projekt szerzője és kivitelezője P. M. Zenkov volt . Baum háza keresztes alaprajzú, földszintes, rönkből vágott, tégla lábazaton, félemelettel . A nyílászárók téglalap alakúak, a homlokzat mentén párosítva, fa szalagokkal keretezettek. A párkányokat, oromfalak háromszögeit faragott rések díszítik. Az épület állami védelem alatt áll [6] .