Balkhan-öböl | |
---|---|
Turkm. Balkán aylagy | |
Jellemzők | |
Legnagyobb mélység | 2 m |
Sótartalom | 23-29 ‰ |
Elhelyezkedés | |
40°00′ s. SH. 53°30′ kelet e. | |
Felvízi vízterület | Kaszpi-tenger |
Ország | |
Velayat | Balkán velayat |
Balkhan-öböl |
A Balkhan-öböl ( Balkán-öböl ) a nagyobbik Türkmenbashi-öböl belső sekély öble a Kaszpi-tenger keleti részén [1] .
A Türkmenbashi-öböl [2] északkeleti részén található . A Cheleken - öböl északi részétől a Darja -félsziget választja el . Az öböl hossza a 20. század elején elérte a 100 km-t, a szélessége a nyugati részén elérte a 15 km-t, a keleti részen fokozatosan szűkült. A mélységek uralkodnak - 0,5-1 méter. A maximális mélység nem haladja meg a 2 métert [3] , ezért rendszeres hajózásra nem használják. Az öböl sekélységét a geológusok szerint az magyarázza, hogy az ősi Uzboy csatorna torkolatánál található, amely mentén egykor az Amudarja folyó vize folyt .
Az öböl partja a tengerszint alatt van, homokdűnék foglalják el , helyenként kiterjedt sós mocsarak találhatók . A Balkhan-öböl tetején néhány év alatt kialakulnak az alacsonyan fekvő Dagada ( Tau-aral - "sziget-hegy") és Baklaada (más néven Bakly-aral ) szigetei . Közülük az elsőt általában töltés köti össze a parttal, a másodikat száraz években. Az öböl partvonala tagolt, szezonális, éves és világi ingadozásoknak van kitéve, és a Kaszpi-tenger szintjének ingadozásaihoz kötődik. Nagy folyású években az öböl vize sok kilométeren át kelet felé halad, torkolatok formájában kitöltve az Uzboy-delta alacsony ősi ágait. A magas párolgás és az édesvíz beáramlásának megszűnése miatt a sótartalom 2-3-szor magasabb benne, mint a Kaszpi-tengerben.