| Szergej Balakhonov | |
|---|---|
| Szergej Balakhonaў | |
| Álnevek | Szergej Loban |
| Születési dátum | 1977. április 24. (45 évesen) |
| Születési hely | Vetka kerület Gomel megye , Fehéroroszország SSR , Szovjetunió |
| Polgárság |
Szovjetunió → Fehéroroszország |
| Foglalkozása | regényíró, költő, esszéíró |
| Irány | posztmodernizmus |
| A művek nyelve | fehérorosz |
| Thészeusz a fehérorosz posztmodernizmusról | |
Szergej Alekszandrovics Balakhonov ( fehéroroszul: Syargey Alyaksandravich Balakhonaў ; 1977. április 24-én született ) fehérorosz író.
Gomelben született (hivatalos adatok szerint, de valójában Szvetilovicsi faluban, a Gomel régió Vetka körzetében ) [1] . Apa - Balakhonov Alexander Lavrentievich. Anya - Balakhonova Svetlana Andreevna. A gomeli 49. számú középiskolában érettségizett német nyelv elmélyültséggel ( 1994 ), a Gomeli Állami Egyetem történelem szakán ( 1999 ). 2000 - ben a Fehérorosz Köztársaság belső csapatainál szolgált . 2001 - től történelem és társadalomtudomány tanárként dolgozik Gomelben. Nem házas.
Az érett irodalmi kreativitás 1992 -ben kezdődött . Az 1998 ősze előtt írt összes mű azonban nem jelent meg sehol. Versgyűjteményeik között szerepel a „Sontsavaroty” („Napforduló”), „A kapu lett” („Az érettség kapuja”), „Az én fehéroroszom...” („Az én fehéroroszom...”), „Húszedik Voka Visna” ” („Twentieth Eye of Spring”), „Swallowing for the Text” („Vadászat a szövegre”), befejezetlen epikus költemények „Hail, May Kahanaya” („Helló, kedvesem”) és „Ales Galsheўskі” („Ales”) Golsevszkij”), több fantasztikus történet és az „Ikh Spatkala nyavosen” („Találkoztak velük a neo-ősz”) című történetet.
Az első publikációk 1998 őszén jelentek meg a szamizdat Symbol-ban (Minszk, szerkesztő Vadim Kartsev) és ezzel párhuzamosan a Nashe Slovo és a Nasha Niva újságokban . Azóta Nasha Niva oldalain megjelentek naplóművei, számos feldolgozott városi legenda (" Die modernen Sagen "), esszék, történelmi álhírek, versek, zenei ismertetők stb.
1999-2000 - ben_ _ _ S. Balakhonov számos szövege megjelent a fehérorosz diákok gomeli egyesületének "ZuBaStsik" című újságjában. Ugyanitt 2001 -ig az író kreatív együttműködést folytatott az „Undergroўnd” gomeli ifjúsági lappal (szerkesztő: Konstantin Gusarov), oldalain megjelent a „Majdzhalina” trilógia ( Szjargej Loban álnéven ).
2001 -ben Balakhonov debütált a fehérorosz " ARCHE " magazin oldalain "A lantos halála" ("A lantos halála") című művével, amelynek megjegyzésében a szerző először a posztmodernizmussal kapcsolódott össze .
2006-ban a „ Kalosse ” irodalmi és művészeti almanachban (szerkesztő Ales Arkush ) megjelent „Montgomory kapitány hava” című története, melynek eseményei Gomelben , a 17. századi antifeudális háború idején bontakoznak ki. Szergej Balakhonov műveinek válogatása bekerült a modern fehérorosz irodalom " Éjszakai olvasás " hangolvasójába ("Nachnaya chitanka", 2007 ), amelyek egy része az " Irodalmi Rádió " internetes projekt lejátszási listáján ("Irodalmi Rada") ") [2] . 2008- ban az író a Szabadság Rádió fehérorosz szolgálatának irodalmi versenyének győztese lett az alternatív fikció "Obssion Loop" ("Pjatlja zatsyatastsi") történetével . 2009-ben Szergej Balakhonov aktív résztvevője lett a „ Tuzin” című zenei és költői projektnek. Perazagruzka "(" Dozen. Reboot "), kreatívan újragondolva fehérorosz nyelven a Nem szabványos opció , Naka , Silver Wedding csoportok dalait , a Junior Eurovíziós résztvevő Jurij Demidovics "Magic Rabbit" dala. Később Oleg „Jagger” Minakov, 5diez , Zdob și Zdub dalszövegeinek fordításában segített a Budzma! Tuzin. Reboot-2 ". A történelmi álhír műfajában dolgozó író az ARCHE magazinban publikálta a „Super Mario a Litván Nagyhercegségből” című szöveget, ahol a kultikus videojáték „ Super Mario Bros. ".