Az ahuaque-calian nyelvek egy hipotetikus nyelvcsalád [1] , amely Dél-Amerika 2 legrosszabbul dokumentált indiai nyelvét egyesíti:
Legjobb esetben is csak távoli rokonságban állnak egymással, Kaufman (1990) azonban meggyőzőnek találja a kapcsolatot. Migliaza és Campbell (1988) azonban azt állítják, hogy nincs bizonyíték az összefüggésre [2] .
Az ahuake-kalian nyelvek a puinawei nyelvekkel, a katukini nyelvekkel és a maku nyelvvel együtt a feltételezett makro-puinawani makrocsaládba tartoznak.
Migliaza (1978) a következő Swadesh listát állította össze az Arutani, Sape és Maku nyelvekre [3] :
| Nem. | orosz | arutani | Sape | mák |
|---|---|---|---|---|
| egy | én | maykate/ma-/tsa- | mɨ | teːne |
| 2 | Ön | kajak/ka- | kapɨ | eːne |
| 3 | mi | materya | mɨyono | teːkene |
| négy | ez | ki'a | tɨsa | ki |
| 5 | hogy | ayta | tɨsami | kwa |
| 6 | WHO | maʔayokə | pante | toci |
| 7 | mit | maya | pemente | cini |
| nyolc | nem | ãʔãy | atsam/ɨka | laʔa |
| 9 | összes | kitate | kawen | peʔtaka |
| tíz | sok | kaʔtyaw | kawen | eːsuʔu |
| tizenegy | egy | kyoana/kyano | koka | nokuyamu |
| 12 | két | komana | kɨrya | baʔta |
| 13 | nagy | kwaya | konən | alsó |
| tizennégy | hosszú | Sawi | karya | kaxi |
| tizenöt | kicsi | sikipi | nak nek | kudi |
| 16 | nő | Kari | kapay | neːlabə |
| 17 | a hím | maʔkya | kwa | laːsəba |
| tizennyolc | emberi | kina | kamon | dzoʔkude |
| 19 | hal | kotom | pə | meʔkəsa |
| húsz | madár | yopsa | Bütyök | iːduba |
| 21 | kutya | toari | nak nek | dzoʔwi |
| 22 | tetű | koʔka | co | én nem |
| 23 | faipari | sapi | tapa | oːba |
| 24 | mag | kuka | ku | küːte |
| 25 | lap | ana | muyra | deːmu |
| 26 | gyökér | mint a | tu | leːmekeci |
| 27 | ugat | kõhã | kui/kuy | ciːmu |
| 28 | Bőr | kõhã | kuy | čːmu |
| 29 | hús | mitsa | mɨan | muci |
| harminc | vér | kana | tsom | leːme |
| 31 | csont | mo | bor | aːmu |
| 32 | zsír | winaya | kun | eːkunu |
| 33 | tojás | kokama | kupi | kuʔte |
| 34 | kürt | Siripya | bor | eːkatso |
| 35 | farok | Masya | upi | valami |
| 36 | madártoll | osa | icam upa | kuːte |
| 37 | haj | osa | pa | kuːte |
| 38 | fej | kwate | moynaku | keːte |
| 39 | fül | Watika | awi | cikaʔte |
| 40 | szem | kohap | amku | sukute |
| 41 | orr | wa/kwa | ayku | pi |
| 42 | száj | maʔa | itu | wɨːci |
| 43 | fog | ka | pɨka | wuːmu |
| 44 | nyelv | takõhã | matu | duett |
| 45 | karom | sopti | icam aypa | sukuci |
| 46 | láb | állapot | ikora | basuku |
| 47 | térd | korokopsa | meney | basekate |
| 48 | kéz | masa/mama | pica apa | suku |
| 49 | gyomor | tsya | tukuy | sɨkɨci |
| ötven | nyak | Soropana | pokoy | lipit |
| 51 | mell | kotsa | wi | čüčü |
| 52 | szív | kirakote | pokowi | səbuku |
| 53 | máj | ika | mapi | egy |
| 54 | ital | Oyta/ayta | pe | mi |
| 55 | van | pa/kapa | ko/ku | ki |
| 56 | harapás | psa/pasa | pu | bu |
| 57 | lát | kina | szénaboglya | ku |
| 58 | hall | ko | Férfi | ne |
| 59 | tudni | kina | szénaboglya | nimi |
| 60 | alvás | anə | paku/ku | mi |
| 61 | meghal | atay | siya | kinə |
| 62 | megöl | rio (üt) | kaya | sipinu |
| 63 | úszni | sa | pə | lawa |
| 64 | légy | San | karu | nu |
| 65 | séta | ma | paru | te |
| 66 | jön | mana | ma | na |
| 67 | menj aludni | kio/taa | pɨre | ða |
| 68 | ülj le | naka | maye | sɨkɨ |
| 69 | állvány | kara | pa | kəy |
| 70 | adni | matso | emeyma | se |
| 71 | beszélgetés | mataka/tsama | mo | šini/šibu |
| 72 | nap | usi | ñam | keʔle |
| 73 | hold | aʔtap | tapo | igen |
| 74 | csillag | okihat | ñayino | ðaoku |
| 75 | víz | akoha | nam | nevem |
| 76 | eső | akoha | Nam Posoe | nevem |
| 77 | kő | muka | takuypa | vonalak |
| 78 | homok | inakosa | inoku | lunuku |
| 79 | föld | iñã | inokucin | boʔte |
| 80 | felhő | carapaso | usəyna | sapənawi |
| 81 | füst | sana | yui | csipke |
| 82 | a tűz | ani | soko | nuhẽ |
| 83 | hamu | soni | tukutu | mér |
| 84 | éget | asipa | soko | mi/niʔ |
| 85 | pálya | aʔma | mu | iːkilu |
| 86 | hegy | piʔa | takwa | wiːke |
| 87 | piros | araʔwi | ayna | Leme |
| 88 | zöld | atehe | Sanurua | nucu |
| 89 | sárga | pisio | pusia | kaləmadə |
| 90 | fehér | araway | sae | kaləmate |
| 91 | a fekete | sipan/son | tsaina | kabi/weʔci |
| 92 | éjszaka | dobálni | useyna | iːkisu |
| 93 | forró | kuri | ɨrɨa | mi |
| 94 | hideg | roma/kima | unkoya | antsu/mihu |
| 95 | teljes | trópusi sisak | ukwa | suku |
| 96 | új | koma | jenkona | mint én |
| 97 | jó | taseri | amayakoa | kuduma/eːdi |
| 98 | kerek | siari | nachin | kuməsa |
| 99 | száraz | sona | patokwa | kaːte |
| 100 | név | rawi | marua | entse |
Lowcotka (1968) az alábbi listát állította össze a Sape nyelv alapszavairól [4] .
| orosz | Sape |
|---|---|
| egy | koki |
| két | ikiria |
| három | komona |
| fej | koyanuku |
| szem | kam-kuku |
| fog | kaka |
| emberi | minõ |
| víz | inam |
| a tűz | txoko |
| nap | jamgyökér |
| manióka | tentu |
| jaguár | pudzyin |
| ház | enĩ |