Aulftafjord (Vesturland)

Ez a cikk a Västurland régióban található Aulftafjordról szól .
A Westfjord régióban található fjordról lásd: Aulftafjord (Vestfjord) . Az Eistfirdir régióban található fjordról lásd: Aulftafjord (Eistfirdir)

aulfta fjord
isl.  Álftafjörður
Jellemzők
öböl típusúfjord 
Beömlő folyókKaurastadau , Toursau
Elhelyezkedés
65°00′53″ s. SH. 22°38′37″ ny e.
Felvízi vízterületekBreida-fjord , Dánia-szoros , Atlanti-óceán
Ország
VidékWestürland
közösségekStichkisholmsbayr , Dalabyggd
Pontaulfta fjord

Az Aulfta fjord [1] ( Isl.  Álftafjörður , szó szerint „hattyúfjord”) egy kis fjord Izland nyugati részén, Västürland régióban . [2] [3]

Etimológia

Szó szerint az izlandi Aulfta-fjord jelentése "hattyúfjord" [4] . Így a fjord nevét a fjord közelében gyülekező számtalan gyöngyhattyúról kapta [5] . E madarak ilyen bőségének oka itt az, hogy egy viszonylag sekély fjordban, jól felmelegedett iszapos-homokos partvidéken nagy mennyiségű tengeri fű nő [5] , amely a hattyúk és más anseriformes kedvenc tápláléka [6] ] .

Fizikai és földrajzi jellemzők

Az Aulftafjord Izland nyugati részén, a Västurland régióban található, a Snaefellsnes-félsziget keleti részén , Stykkisholmur és Budardalur városok között . A Breidafjord fjord komplexum része . [7]

A fjord 7 km hosszú és 3 km széles. A fjord torkolatát jobb oldalon az Aulfta-fjordot a Hvamms-fjordtól elválasztó Stroymafell-hegy ( Isl.  Straumafell ; magassága 255 m-ig), balról pedig az Aulfta-fjordot elválasztó Seyranes-félsziget ( Isl.  Sauranes ) jelzi . a kis Vigra -fjordból ( Isl.  Vigrafjörður ). [8] [7] Az Eyrarfjall-hegység ( Isl.  Eyrarfjall ; magassága 393 m-ig) és az Ulvarsfell-sziget .  Úlfarsfell ; 245 m) határolja a fjordot keletről és nyugatról, délen pedig a Kaurafell-sziget évjárata közelíti meg .  Karafell ; 333 m). A Kaurastadau ( Kárastaðaá sziget ) és a Toursau Isl  kis folyók az Aulfta-fjordba ömlik. Þórsá ). [nyolc] 

Gazdasági felhasználás

Az egyik izlandi saga, a The Saga of the People from the Sandy Shore , amely a Snaefellsnes-i első telepesekről szól, arról beszél, hogy a középkorban Geirridnek, Geirred nővérének a homokos parton volt egy kis fogadója. ahol az utazók ingyenes szállást és élelmet kaphattak. [9]

Ekkorra már megérkezett az országba Geirrid, Geirred nővére a homokos partról, és bátyja a parttól távolabb, a Hattyú-fjorddal szemközti Gorodishchenskaya-völgyben adott neki lakhelyet. Elrendelte, hogy a főépületeket építsék fel az út túloldalára, hogy mindenki áthaladhasson rajtuk. Bent mindig terítettek egy asztalt, és abból adtak ételt, aki akarta.

– Izlandi mondák [10]

Napjainkban a fjord partján nincsenek települések [8] . A Skógarströnd-fokon (Isl. Skógarströnd ) vannak külön tanyák és egy templom - Narfeyrarkirkja ( Isl  . Narfeyrarkirkja ) [11] .  

Jegyzetek

  1. ↑ Utasítások Izland földrajzi neveinek oroszországi átadásához / Összeg. V. S. Shirokov ; Szerk. V. P. Berkov . - M. , 1971. - 39 p. - 300 példányban.
  2. ↑ Az Izlandi Nemzeti Földmérési (NLSI) honlapján található térképszolgáltatás ( Izland) segítségével nyert adatok (angolul) .  
  3. ↑ Izland: Általános földrajzi térkép: 1:1 000 000 méretarány / ösz. és készülj fel. a szerk. Novoszibirszk térképészet. f-coy 2003-ban; Művészet. szerk. A. V. Molostova ; szerk. E. G. Csirkova . - 6. kiadás - Novoszibirszk: Szövetségi Állami Egységes Vállalat "Novoszibirszki Kartográfiai Gyár", 2003. - (A világ országai "Európa"). - 3000 példányban.  — ISBN 5-87663-008-X .
  4. ↑ Arni Böðvarsson. Álftafjörður // Íslensk orðabók  (izlandi) / Mörður Árnason. - Reykjavík: Edda, 2002. - T. I. - S. 68. - 1877 p. — ISBN ISBN 9979323531 .
  5. ↑ 1 2 Agnar Ingolfsson. Fuglarnir (Aves Islandiæ) // Íslenskar fjörur  (izlandi) . - Reykjavík: Bjallan, 1990. - S. 71. - 96 p. - ISBN ISBN 9979-9061-9-7 .
  6. ↑ Bjarni Sæmundsson. Fuglarnir (Aves Islandiæ) // Íslensk dýr  (izlandi) . - Reykjavík: Sigfús Eymundsson, 1936. - III. köt. - S. 518. - 700 p.
  7. ↑ 1 2 Þorsteinn Jósepsson, Steindór Steindórsson. Álftafjörður // Landið þitt Ísland : AG : í 6 bindum. : bindi. 1 : [ Izland. ] . — 3.utg. - Reykjavík: Örn og Örlygur, 1984. - P. 47. - 278 p. : mynd., kort. — (Saga og sérkenni þúsunda staða, bæja, kauptúna, héraða og landshluta ásamt hundruðum litmynda) . - 5000 példány.
  8. ↑ 1 2 3 Hans H. Hansen. Íslandsatlas 1:100 000  (izlandi) / Rits. og keret. Örn Sigurðsson. — 5.utg. - Reykjavík: Mál og menning, 2015. - P. 44. - 215 p. - 1000 példányban.  - ISBN ISBN 978-9979-3-3494-1 .
  9. ↑ Per. ősi sl.-től, összesen. szerk. és megjegyzést. A. V. Zimmerling. The Saga of the People from the Sandy Shore // Icelandic Sagas / Szerk. S. Yu. Agisheva, A. V. Busygina, V. V. Rybakov. - Moszkva: A szláv kultúra nyelvei, 2004. - T. II. - S. 27-28. — 608 p. — (Studia philologica). — ISBN ISBN 5-9551-0004-0 .
  10. ↑ The Saga of the People from the Sandy Shore // Izlandi sagák / Ford. ősi sl. A.V. Zimmerling. - Moszkva, 2004. - T. II. - S. 27-28.
  11. ↑ Björn Hroarsson. Snæfellsnes // Á ferð um landið  (izlandi) . - Reykjavík: Mál og menning, 1994. - S. 64. - 73 p. — ISBN ISBN 9979-3-0853-2 .

Linkek

Lásd még