Aron, német
Hermann Aron ( 1845. október 1. – 1913. augusztus 29. ) német tudós és kutató az elektromos fizika területén .
Kępnóban született egy zsinagógai kántor családjában . Családja egy zsidó írnokot várt benne, de 1862-ben gazdag rokonai lehetőséget biztosítottak neki, hogy kölni középiskolába járjon , majd sikeresen elvégezte a gimnáziumot és a berlini egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat folytatni. 3. félévben átiratkozott a Matematika-Természettudományi Karra. [egy]
1870-től Hermann Aron a Heidelbergi Egyetemen tanult olyan fizikusokkal , mint Hermann von Helmholtz és Gustav Robert Kirchhoff . 1873 - ban Berlinben doktorált , és a kereskedelmi akadémia ( németül: Gewerbeakademie ) fizikai laboratóriumában lett asszisztens . A Berlini Egyetemen tanított , ahol a fizika professzora lett. Meghalt és Berlinben temették el.
Villanyórák
1883-ban Hermann Aron szabadalmaztatta a Pendelzählert, az első pontos wattóra-mérőt .
Jegyzetek
- ↑ Karl Bucher. Der Kampf gegen den Kundenrabatt. Ringbildung // Der deutsche Buchhandel und die Wissenschaft. - Wiesbaden: Vieweg + Teubner Verlag, 1903. - S. 68-98 . - ISBN 978-3-663-15588-1 , 978-3-663-16161-5 .
Linkek
- https://web.archive.org/web/20061012155455/http://www.tu-berlin.de/presse/tui/05okt/aron.htm
- Bezirkslexikon Berlin Charlottenburg/Wilmersdorf des Luisenstädtischen Bildungsvereins, Onlineausgabe. Eintrag Hermann Aron
- Franz M. Feldhaus: Aron, Hermann. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 1, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6 , S. 397 f. (Digitális).
- Harold James: Die Deutsche Bank und die Arisierung. CH Beck, München 2001, ISBN 3-406-47192-7 .
- Shaul Katzir: Hermann Aron villamosenergia-mérői: fizika és találmány a tizenkilencedik század végi Németországban. In: Történeti tanulmányok a természettudományokból. Band 39, Nr. 4, 2009, ISSN 1939-1811, S. 444-481 (Online [PDF]).
- Shaul Katzir: Az akadémiai fizikától a találmányokig és az iparig: Hermann Aron (1845-1913) pályafutása. Max-Planck-Institut für * Wissenschaftsgeschichte Preprint 2009 (Online (PDF; 476 kB)).
- Conrad Matschoss: Männer der Technik. Ein biographische Handbuch. VDI Verlag, Berlin 1925, S. 8. (Nachruf aus der Elektrotechnischen Zeitung 34/1913).
- Reichshandbuch der deutschen Gesellschaft, Das Handbuch der Persönlichkeiten in Wort und Bild. bd. 1 (A–K). Deutscher Wirtschaftsverlag, Berlin 1930, S. 37f.
- Hans H. Schmid: Lexikon der Deutschen Uhrenindustrie 1850 - 1980. Firmenadressen, Fertigungsprogramm, Firmenzeichen, Markennamen, Firmengeschichten. Förderkreis Lebendiges Uhrenindustriemuseum e.V., Villingen-Schwenningen 2005, ISBN 3-927987-91-3 .