Az antiszemitizmus a modern Magyarországon gyakori jelenség. A kommunista időszakban Magyarországon az antiszemitizmus nem nyilvánult meg klasszikus formájában. A kommunizmus idején az antiszemitizmust fasiszta ideológiának tekintették. A második világháború befejezése után minden antiszemita irodalom megsemmisült. 1989-ben, a kommunizmusból a demokráciába való átmenet időszakában újra megjelent Magyarországon az antiszemitizmus . Az antiszemitizmus újbóli megjelenése számos vitát váltott ki, amelyek közül a legjelentősebb az volt, hogy mi okozta az antiszemitizmus új hullámát ebben az időszakban. Az okok között említették az ország gazdasági és társadalmi helyzetét, amely a Magyar Köztársaság kikiáltása és a szovjet rendszer bukása után drámaian megváltozott. Más források szerint az antiszemitizmus fokozódásának oka a rendszerváltás után demokratikussá tett magyarok állampolgári jogai, amelyek lehetővé tették, hogy többé ne titkolják a zsidókkal szembeni ellenségeskedésüket [1] .
A posztkommunizmus és a kapitalizmus a nacionalizmus felé vezette az országot . A nacionalizmus Magyarországon magában foglalja a rasszizmust , az idegengyűlöletet, a fundamentalizmust és az antiszemitizmust. A nacionalizmus ál-válaszként szolgál társadalmi-gazdasági és kulturális problémákra. Elhangzott, hogy a magyarországi társadalmi-politikai struktúra megosztottsága a haladás és az államiság történelmi ellentmondásait tükrözte, ezek az ellentétek olyan helyzetet teremtettek, amelyben a befolyásos csoportok az antiszemitizmust próbálták mozgósító erővé alakítani. Klaus Holz az antiszemitizmus felfogásában a zsidó szerepét hangsúlyozta, mint a nemzetek identitását veszélyeztető, a nemzetek és közösségek nemzeti identitását leromboló örökös fenyegetést. Ez a zsidókép vezetett ahhoz, hogy a zsidókat mint elkövetőket, a magyar nemzetet pedig áldozatuknak tekintsék [2] .
A posztkommunista térben a periférián és a tömegben kialakult az antiszemitizmus. A periférián antiszemita és neonáci szervezetek alakultak ki, amelyeket a külföldön élő magyar fasiszták irányítottak. A magyar neonáci ideológusok között voltak radikális jobboldali publicisták és írók. Megjelentek a HunniaFüzetek és a Szent Korona című újságok, amelyek elsőként hozták vissza az antiszemita motívumokat (vérvád) és ötvözték azokat a háború utáni retorikával, különösen a holokauszt tagadásával . Általában véve az antiszemitizmus központi helyet kapott a közbeszédben és a közélet központi fórumain. A megbeszéléseket olyan értelmiségiek vezették, mint Csurka István (Churka István), aki részt vett az antikommunista ellenzék tevékenységében, és az 1989-es rendszerváltás után kiemelkedő politikus volt. [3] [4]
A 21. században az állami antiszemitizmus térnyerése Magyarországon is látható és szélesebb kört öltött. Feljegyezték a zsidók elleni fizikai erőszakot, szóbeli fenyegetéseket és sértéseket. Az antiszemitizmus új hulláma nagymértékben különbözött az 1990-es évek korai megnyilvánulásaitól. Az állami antiszemitizmus egyik legnagyobb képviselője a Jobbik szélsőjobboldali párt [ 5 ] , a 2010-es választásokon a szavazatok 16,7 százalékát kapta, majd a 2014-es választásokon 20,22 százalékot szerzett a párt. A pártot többször is kritizálták antiszemita kijelentések miatt, ezért 2012-ben a párt elnöke, Gyendyoshi Márton azt javasolta a kormánynak, hogy állítsa össze az ország biztonságára veszélyes zsidók listáját [ 7] . . Emellett a párt tagjai kezdeményezték a zsidó lakosság összeírását, állítólag nemzetbiztonsági okokból. Vona Gábor, a párt vezetője kijelentette, hogy a párt szimpátiája az iszlám iránt "az iszlám az emberiség utolsó reménye a globalizmus és a liberalizmus sötétjében", [8] Hitlert pedig "a liberalizmus késztermékének" nevezett könyvében.
Emellett 2011-ben elfogadták az ország alkotmányának módosítását, amely Magyarországot a magyarok (etnikai értelemben vett) államává nyilvánította. A szélsőjobboldali szubkultúra nagy szerepet játszott a 21. századi magyar antiszemitizmus megalapozásában. Nacionalista üzletek nyíltak, radikális nacionalista és neonáci fesztiválokat rendeztek Magyarországon. A modern antiszemita retorika felfrissült és elterjedt, ennek ellenére továbbra is az antiszemita előítéleteken alapul . A zsidókkal szembeni hagyományos előítéletek és vádak között szerepel a zsidó megszállás fogalma, egy világméretű zsidó összeesküvés, a zsidókat bűnösnek tekintették a trianoni békeszerződés aláírásában, a zsidó-bolsevizmust, és vérváddal vádolták őket. Ez az irány az elmúlt néhány évben a magyarok „palesztinizálódása” (szolidaritás az Izraelen kívül élő arab palesztinokkal) miatt alakult ki. A "palesztinizáció" egy olyan ideológia, amely azon alapul, hogy a " cionisták bűnei " nemcsak a Közel-Keleten fordulnak elő, hanem Magyarországra is kiterjednek. Az ideológia azt sugallja, hogy párhuzam van a palesztinok „népirítása” és a magyarok sorsa között. Újra felbukkantak a vérvádokról szóló szóbeszédek, és megszaporodtak a holokauszttagadás esetei. A magyarországi pénzügyi válság újjáélesztette a „zsidó bankárok” folklórtörténetét [9] .
1994-2006 között a magyarok 10-15%-a volt erősen zsidóellenes. A zsidóellenes nézetek utat találtak a politikában: a választási kampány során felerősödött az antiszemitizmus, a választások után pedig ismét csökkent. Ez a tendencia 2006-ban megfordult, a közvélemény-kutatások a faji intolerancia növekedését mutatják 2009 óta [10] .
| % | Év | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1994 | 1995 | 2002 | 2006 | 2011 | ||
| A zsidó értelmiség irányítja a sajtót és a kultúrát. | Teljesen egyetértek | 12 | - | 13 | 12 | tizennégy |
| Egyetértek | tizennyolc | - | 21 | 19 | 21 | |
| Zsidó összeesküvés van, a zsidók hoznak politikai és gazdasági döntéseket. | Teljesen egyetértek | 9 | - | nyolc | tíz | tizennégy |
| Egyetértek | tizennégy | - | tizennégy | 17 | húsz | |
| Jobb lenne, ha nem lennének zsidók az országban. | Teljesen egyetértek | tizenegy | 5 | 5 | 3 | nyolc |
| Egyetértek | 12 | 5 | 6 | 7 | 12 | |
| A foglalkoztatás több területén szükség van a zsidók számának korlátozására. | Teljesen egyetértek | nyolc | - | 3 | 5 | 7 |
| Egyetértek | 9 | - | 9 | tíz | 12 | |
| Krisztus keresztre feszítése a megbocsáthatatlan zsidó bűn. | Teljesen egyetértek | tizenöt | 23 | nyolc | nyolc | 9 |
| Egyetértek | tizenegy | 23 | 9 | 12 | 12 | |
| A zsidók szenvedése Isten büntetése. | Teljesen egyetértek | 12 | 17 | 7 | 7 | 5 |
| Egyetértek | 12 | 17 | tíz | 7 | 9 | |
| A zsidók más nemzeteknél nagyobb valószínűséggel használnak csalást, hogy elérjék a maguk akaratát. | Teljesen egyetértek | - | - | - | nyolc | 9 |
| Egyetértek | - | - | - | 13 | 17 | |
| Az országban élő zsidók hűségesebbek Izraelhez, mint Magyarországhoz | Teljesen egyetértek | - | - | - | nyolc | 12 |
| Egyetértek | - | - | - | tizenöt | tizenöt | |
Az ADL ("Anti-Defamation League") "Zsidókhoz való viszonyulás 10 európai országban" 2012. január 2. és 31. között végzett közvélemény-kutatása szerint tíz európai országban, köztük Magyarországon is magas szintű antiszemitizmust találtak. A felmérés szerint 4 hagyományos antiszemita előítéletből 3-ra a magyarok 63 százaléka válaszolt "teljesen egyetért". 2009-ben 47 százalék nyilatkozott így, 2007-ben pedig 50 százalék Avraham Foxman , az ADL vezetője aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmus növekedésével kapcsolatban „Magyarországon, Spanyolországban és Lengyelországban az antiszemitizmus mértéke a lakosság körében szó szerint túlmutat a statisztikai táblázatokon, ami komoly választ kíván a civilektől, ezen országok politikai és vallási vezetőitől.” [11] A 2007-es felmérés eredményeiről Foxman elmondta.
„Aggodalomra ad okot az antiszemitizmus erősödése és a zsidókkal szemben negatív nézeteket valló magyarok magas aránya. Több mint tíz év telt el Magyarország függetlenné válása óta, arra számítottunk, hogy az ilyen esetek csökkenni fognak, és nem sűrűn fordulnak elő ott” [12] . A 2014-ben megjelent ADL Global Poll kimutatta, hogy Magyarország Kelet-Európa egyik legantiszemita országa, a magyarok 41 százaléka vall antiszemita nézeteket. Más európai országokkal ellentétben Magyarországon az antiszemitizmus szintje magasabb a 35 év alatti fiatalok körében (50%) [13]
A tudósok nem értenek egyet abban, hogy a posztkommunista antiszemitizmus a megosztott struktúra hátterében történt-e. A fő szakadás az egyetemes nyugatiasodás és a sajátos nacionalizmus között következett be. Ez a rész a magyarországi politikai mozgósításban kulcsszerepet játszó kulturális kódexré vált. A nyugatiasodás folyamatára gyakorolt zsidó befolyás tágabb összefüggésében Victor Caradi (magyar társadalomtörténész) szerint a zsidó közösséghez való viszonyulás az ideológiai viszályok egyik fő oka [2] . Kovács András professzor ezzel szemben azt állítja, hogy nemcsak az antiszemita nézeteket valló emberek száma nő, hanem az antiszemita nézeteket valló emberek száma is, akik politikai kontextusba foglalják őket, és bizonyos esetekben hajlamosak lesznek. az antiszemita diszkrimináció támogatására. Ez a jelenség a Jobbik politikai színtéren való megjelenésével függ össze. Kovács András magyar történész szerint az antiszemitizmus okai nem sokat változtak az elmúlt tíz évben. Ezek közé tartozik: az idegengyűlölet, a bűnözési ráta, a jogrenddel kapcsolatos konzervativizmus és a nacionalizmus. Ezek a hiedelmek korreláltak az antiszemitizmussal, és megmagyarázták annak hatását. Ezenkívül a korai tanulmányok csekély korrelációt mutattak ki az antiszemita előítéletek és a társadalmi-demográfiai és gazdasági tényezők között. Ezek az álláspontok a különböző társadalmi helyzetekben és Magyarország különböző régióiban eltérően fejeződnek ki, a pozíciók különbsége korrelál a Jobbik támogatottságának mértékével az egyes városokban. [14] [15]
Ezek az eredmények egy olyan alternatív hipotézis kidolgozásához vezettek, amely azt sugallja, hogy az antiszemitizmus a szélsőjobboldali pártok támogatásának eredménye, nem pedig megmagyarázza azt. A szélsőjobboldali retorikát elemezve, hipotézisét megerősítve, Kovács megállapította, hogy az antiszemita szárny fő célja nem az, hogy zsidóellenes követelésekkel a kormányhoz forduljon, hanem egy olyan új megközelítés kialakítása, amely megkülönbözteti támogatóit más pártok a politikai arénában. Az antiszemita attitűdöket elítélőket a jelenlegi politikai rezsim támogatóiként mutatják be, míg az antiszemita retorikát használók a fennálló rezsimmel szembeni radikális ellenzékként írják le magukat, és igyekeznek a lehető legtöbbet kamatoztatni az álforradalmi sérelmeket [15].
A modern magyarországi zsidóellenes előítéletek elemzése a szociálpszichológiai oksági modellnek megfelelően a következőket mutatta: [16]
1. Az antiszemita nézetek egyformán és függetlenül kapcsolódnak a tekintélyelvűséghez és a szülők nézeteihez.
2. A tekintélyelvűség a legfontosabb magyarázó változó a gyermekek és szüleik antiszemitizmusára
3. A társadalmi változások növelhetik az antiszemitizmus mértékét
A posztkommunista korszakban különösebb összeesküvés nélkül kialakult egy ultrajobboldali szubkultúra, amely megerősítette a romákkal szembeni pozíciót . Sok neonáci nacionalista rockegyüttes alakult ki. Dalaikban rasszizmust használtak, és náci szimbólumokat használtak, a HunterSS (hunterSS), a fehér vihar, az Endlösung és mások csoportjait. Ezek és még sok más VIA fellépett underground koncerteken, valamint a hírhedt magyar fesztiválon (MagyarSziget). Ezeket az előadásokat gyakran tiltott jelképek, szlogenek, ruházat, jelvények stb. használata kísérte. A szubkultúra a trianoni revizionizmushoz kapcsolódó nacionalisták állításaihoz kapcsolódik . Az a narratíva , amely szerint Magyarországnak vissza kell térnie az első világháború előtti határokhoz, és vissza kell szereznie földjeit. A trianoni revizionizmus antiszemita ideológiát is tartalmaz. E szubkultúra hívei az ősi magyar kultúra felsőbbrendűségéről beszélnek, és saját vallási szinkretizmusukat követik , amely a kereszténység előtti pogányság és a kereszténység keveréke , szemben a zsidó-keresztény kinyilatkoztatással. A szubkultúra másik eleme a különböző hobbikkal és érdeklődési körökkel foglalkozó nacionalista szervezetek, mint például a goj motorosok [ 17] és a símotorosok [18] . Ez a szervezet gyakran szervez kiképzőtáborokat a résztvevőknek, a résztvevők a fasiszta hagyomány követőinek tartják magukat [20]
A kommunizmus idején általánosan elterjedt anticionista retorika az 1989-es forradalom után is fennmaradt. Újra megjelent az antiszemitizmus formájában. A posztkommunizmus korai éveiben az antiszemitizmus gyakori volt a médiában, de befolyása korlátozott volt [20] . Az elmúlt években végzett zsidó és nem zsidó közvélemény-kutatások szerint Magyarországon az elmúlt években megnőtt az antiszemitizmus, és egyre gyakoribbá vált a közbeszédben. Az antiszemitizmus látható a médiában és az utcán, és az antiszemita hangok különösen a választási kampányok idején hallatszanak [21] . A magyar újságokban antiszemita kifejezések találhatók, amelyekben a magyar zsidókat "idegenként" ábrázolják. Ennek ellenére az antiszemitizmust összetett jelenségként kell felfogni, nem pedig úgy, mint ami csak a megfelelő szektorban fordul elő. Gadó János, a Magyar-Zsidó Szombat szerzője szerint az antiszemitizmus a baloldali szektorban is probléma, ahol az izraeli politika bírálatában nyilvánul meg Izrael az agresszor, a kormány jogsértő rasszistákból áll. a palesztinok [22]
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Karának Magyar Kisebbségkutató Intézete által 1999-ben készített tanulmány a magyarországi zsidó közösségről egy sor kérdést fogalmazott meg, hogy megértse, milyen mértékben a zsidók értékelje a magyarországi antiszemitizmust. A válaszadók 32 százaléka alacsonynak, 37 százalékuk magasnak, 31 százalékuk átlagosnak ítélte meg az antiszemitizmus arányát Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt években nőtt-e vagy hanyatlott-e az antiszemitizmus, a válaszadók 63 százaléka azt válaszolta, hogy úgy gondolja, hogy az antiszemitizmus szintje emelkedett. Annak megértésére, hogy a megkérdezettek hogyan alakították ki véleményüket, világossá vált, hogy a zsidó diaszpóra véleménye a modern magyarországi antiszemitizmus intenzitásáról és mértékéről főként a média tudósításain alapult, és nem személyes tapasztalatból származik [21] .