Anasztaszevics, Vaszilij Grigorjevics
| Vaszilij Grigorjevics Anasztaszevics | |
|---|---|
| Születési dátum | 1775. február 28. ( március 11. ) . |
| Születési hely | Kijev |
| Halál dátuma | 1845. február 16 (28) (69 évesen) |
| A halál helye | Szentpétervár |
| Polgárság | Orosz Birodalom |
| Foglalkozása | költő , tudós, kiadó , bibliográfus , műfordító |
 A Wikiforrásnál dolgozik | |
Vaszilij Grigorjevics Anasztaszevics ( 1775. február 28. [ március 11. ] Kijev – 1845. február 16. [28], Szentpétervár ) - orosz költő , tudós, műfordító, kiadó , az első orosz bibliográfusok egyike ; több nyelvről lefordították, főleg lengyelről .
Életrajz
Egy szegény földbirtokos fia. A Kijev-Mohyla Akadémián tanult (1786 óta; nem végzett). Házi tanár volt, egy ideig negyedmesterként szolgált. 1801-ben nyugdíjba vonult, és Szentpétervárra költözött. A Katonai Kollégiumban, majd Czartoryski Ádám herceg (1803-1816) a Vilnai Tankerület Kuratóriumában szolgált. 1810 - ben oklevelet kapott a vilnai egyetemen . Ezzel egyidőben a Törvénykészítő Bizottság Lengyel és Kisorosz Jogi Osztályának segédvezetői (1809-1816), majd szerkesztői (1817-1826) pozícióit töltötte be.
Anasztaszevics a parasztok felszabadításának híve, a nőnevelés bajnoka volt. Közel állt a híres orosz régiségek, évkönyvek, levelek és könyvek gyűjtőjének, N. P. Rumjantsev köréhez . 1811 -ben javasolta, hogy Oroszországban vezessék be a könyvek állami bibliográfiai nyilvántartását, amely alapján a kiadók minden újonnan kiadott címről kötelező példányt biztosítanak.
Tagja volt az irodalom, tudomány és művészet szerelmeseinek szabad társaságának (1802-1810). Eredeti és lefordított (francia és lengyel) cikkeket publikált irodalmi és politikai témákban a Szevernij Vesztnyik és a Journal of Russian Literature folyóiratokban. Kiadta Racine Phaedrájának ( 1805 ) és Sappho verseinek ( 1808 ) fordításait. 1811-1812-ben kiadta a "Hive" című folyóiratot, ahol publikálta cikkeit (a folyóirat nem járt sikerrel). A folyóirat anyagai között nagy helyet foglaltak el a fordítások, a történelmi, bibliográfiai, nyomdatörténeti és könyvkereskedelemtörténeti cikkek. Az 1820-as években Anasztaszevics cenzorként dolgozott, de Adam Mickiewicz „ Konrad Wallenrod ” című versének kihagyása miatt 1830-ban eltávolították posztjáról. Anastaszevics lengyel nyelvű fordítása V. Sztrojnovszkij „A földbirtokosok és parasztok viszonyairól” című művének (1809) jobbágyellenes nézeteit tükrözte, és elégedetlenséget váltott ki a hivatalos körökben.
Anasztaszevics kifejtette a bibliográfia nevelő szerepét, és szorgalmazta a bibliográfiai társaságok létrehozását. Oroszországban először javasolt egy kártyakatalógust, és használta a „könyvtudomány” kifejezést.
1845 februárjában halt meg kihűlésben, és a szmolenszki temetőben temették el [1] .
Főbb munkák
- cikk "A bibliográfiáról" (1811),
- "Rövid hírek az Oroszországban 1707 és 1823 között megjelent összes időalapú kiadványról és nyilatkozatról" ("News of Literature", 1822, 2. könyv, 23., 25., 1823, 4. könyv, 18.),
- "Festmény orosz könyvekhez olvasáshoz" V. A. Plavilshchikov (1820) és A. F. Smirdin (1828) könyvtárából
Jegyzetek
- ↑ TsGIA SPb. f.19. op.124. d.676. Val vel. 194. MK Szent Izsák-székesegyház.
Irodalom
- Nikolaev S. I. Anastasevich, Vaszilij Grigorjevics // Orosz írók 1800-1917. Életrajzi szótár / P. A. Nikolaev (főszerkesztő). - Moszkva: Szovjet Enciklopédia, 1989. - T. 1: A-G. - S. 62-63. — 672 p.
Linkek
- Anastasevich, Vaszilij Grigorjevics // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- Anastasevich kompozíciói a Lib.ru: Classics webhelyen archiválva 2009. március 13-án a Wayback Machine -nél
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| ||||