Aminolevulinsav

Aminolevulinsav
Tábornok
Szisztematikus
név
5-amino-4-oxopentánsav
Chem. képlet C 5 H 9 NO 3
Fizikai tulajdonságok
Moláris tömeg 131,13 g/ mol
Osztályozás
Reg. CAS szám 106-60-5
PubChem
Reg. EINECS szám 203-414-1
MOSOLYOK   O=C(CN)CCC(=O)O
InChI   InChI=1S/C5H9NO3/c6-3-4(7)1-2-5(8)9/h1-3,6H2, (H, 8,9)ZGXJTSGNIOSYLO-UHFFFAOYSA-N
CHEBI 17549
ChemSpider
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve.
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A δ-aminolevulinsav (delta- vagy 5-aminolevulinsav) egy szerves sav, a tetrapirrolok szintézisének elsődleges komponense : állatokban porfirinek és corrinok , növényekben klorofill .

Anyagcsere és biológiai jelentősége

Bioszintézis

A δ-ALA bioszintézisének két útja van:

  1. Nem fotoszintetikus szervezetekben: állatokban , gombákban és protozoonokban a δ-aminolevulinsav a piridoxál-foszfát- függő enzim, a δ-aminolevulinát szintáz hatására glicinből és szukcinil-CoA- ból képződik a Shemin-útvonalként ismert reakció eredményeként: HOOCCH 2 CH 2 CO-S-CoA + H 2 NCH 2 COOH HOOCCH 2 CH 2 COCH 2 NH 2 + CO 2 + CoA-SH
  2. Növényekben, algákban, baktériumokban (az alfa-proteobaktériumok csoportját kivéve) és archaeában glutaminsavból képződik a glutamil-tRNS és a glutamát-1-szemialdehid köztitermékeken keresztül. A szintézisben részt vevő enzimek a glutamil-tRNS szintetáz, glutamil-tRNS reduktáz és a glutamát-1-szemialdehid aminotranszferáz. A reakciót C5-útnak vagy Beale-útnak [1] [2] nevezik .

A δ-ALA későbbi sorsa

A következő lépésben két aminolevulinsav-molekula kondenzálódik porfobilinogén-szintáz hatására, így pirrolszármazék - porfobilinogén - keletkezik :

Négy porfobilinogén molekulából az enzimatikus reakciók kaszkádja eredményeként az uroporfirogén III szintetizálódik , amely a porfirinek, corrinok és klorofillok előfutára:

A növényekben a δ-aminolevulinsav képződése a klorofill szintézisének szabályozott lépése. Exogén δ-aminolevulinsav hozzáadásával a klorofill prekurzor protoklorofillid felhalmozódása toxikus szintet érhet el.

Klinikai jelentősége és alkalmazása

A δ-aminolevulinsav a tumorsejtek metabolizmusának sajátosságai miatt fotoaktív (fluoreszcens és aktív oxigénformákat képezni képes) porfirinek felhalmozódását okozza a hámban és a daganatszövetekben, különösen a rosszindulatú glióma sejtekben. Emiatt ezt a vegyületet a daganatszövetek vizualizálására és az intraoperatív kontrollra használják idegsebészeti beavatkozások során [3] .

Ugyanezen okból a δ-aminolevulinsavat diagnosztikai és aktív hatóanyagként használják a fotodinamikus terápiában , amely lehetővé teszi a tumorzónák hatékony kimutatását a protoporfirin IX vörös fluoreszcenciájának kontrasztja miatt a rövidhullámú gerjesztő fénnyel, valamint a fotodinamikus aktivitása a felületes vagy üreges daganatok elpusztítására.

Lásd még

Irodalom

Jegyzetek

  1. Beale SI Biosynthesis of the Tetrapirrol Pigment Precursor, delta-Aminolevulinic Acid, from Glutamate  // Plant Physiology  : Journal  . - American Society of Plant Biologists , 1990. - augusztus ( 93. kötet , 4. szám ). - P. 1273-1279 . — PMID 16667613 .
  2. Willows, R.D. Chlorophylls // Növény- és terménytudományi enciklopédiák  (Eng.) / Goodman, Robert M.. - Marcel Dekker, 2004. - P. 258-262. - ISBN 0-8247-4268-0 .
  3. Stummer W., Pichlmeier U., Meinel T., Wiestler OD, Zanella F., Reulen HJ Fluorescence-guided műtét 5-aminolevulinsavval a malignus glioma reszekciójához: randomizált, kontrollált multicentrikus fázis III   vizsgálat // The Lancet  : Journal . - Elsevier , 2006. - Vol. 7 , sz. 5 . - P. 392-401 . - doi : 10.1016/S1470-2045(06)70665-9 . — PMID 16648043 .

Linkek