Tajeddin al-Hasani | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Arab. | |||||||
| |||||||
Szíria 7. elnöke | |||||||
1941. szeptember 16. – 1943. január 17 | |||||||
Előző | Khaled Bey al-Azem | ||||||
Utód | Jamil al-Ulshi és. ról ről. | ||||||
Szíria 12. miniszterelnöke | |||||||
1934. március 16. - 1936. február 22 | |||||||
Az elnök | Önmaga | ||||||
Előző | Hakki Bay al-Azm | ||||||
Utód | Ata Bey al-Ayyubi | ||||||
Szíria elnöke | |||||||
1928. február 15. – 1931. november 19 | |||||||
Előző | Damadi Shahriyari Ahmad Nami Bey | ||||||
Utód | Mohammed Ali Bej al-Abid | ||||||
Szíria 8. miniszterelnöke | |||||||
1925. december 29. – 1926. január 6 | |||||||
Az elnök | François Pierre-Alipe a francia mandátum vezetője | ||||||
Előző | Subhi Bey Barakat al-Khalidi | ||||||
Utód | Damadi-ai Shahriyari Ahmad Nami Bey | ||||||
Születés |
1885 Damaszkusz , Oszmán Birodalom |
||||||
Halál |
1943. január 17. Damaszkusz , kötelező Szíria |
||||||
Temetkezési hely | |||||||
Apa | Muhammad Budru-d-din Hasani [d] | ||||||
Díjak |
|
Tajeddin al-Hasani ( arabul: تاج الدين الحسني ; 1885 , Damaszkusz , Oszmán Birodalom - 1943. január 17. , Damaszkusz , kötelező Szíria ) - szír politikus, színész. államfő ( 1928-1931 ) , Szíria elnöke ( 1941-1943 ) .
Vallásos családban született és nőtt fel. Apja, Bader al-Din al-Hasani a 19. század végének egyik legelismertebb iszlám tudósa volt.
Iszlám teológiát tanult, és 1905 - ben apja személyi asszisztense lett.
1916 - ban a Jamal Pasha, Szíria oszmán kormányzója által kiadott Al-Sharq (Kelet) napilap főszerkesztője lett.
1918 - ban apja személyes fogadásra küldte I. Faisal királyhoz , Szíria első oszmán uralkodójához, hogy beszéljen a szíriai muszlim intézmények körülményeiről és szükségleteiről. A királyt lenyűgözte al-Hasani ékesszólása, és 1920 márciusában kinevezte a királyi palota igazgatójává. 1920 júliusában azonban részt vett Faisal francia gyarmatosítók általi eltávolításában. Ezt követően Párizsba utazott, és titkos kapcsolatokat épített ki a francia kormánnyal politikai karrierjének előmozdítása érdekében.
1928-1931-ben - miniszterelnök, megbízott. államfők. Minden intézkedését és döntését azonban össze kellett hangolnia a bejrúti francia főbiztossal . Ez idő alatt az ő vezetésével a kabinet három összetételét leváltották, a kormányt korrupciós botrányok rázták meg. A Nemzeti Blokk ellenzéke szavazólap-hamisítással vádolta.
1932 -ben a megnövekedett gyarmatiellenes nyomás hatására a francia hatóságok elhatárolták magukat a választásoktól, és támogatásuk nélkül al-Hasani elvesztette a választásokat.
1934 -ben azonban a franciák rávették Muhammad Ali Bej al-Abid elnököt , hogy nevezze ki al-Hasanit miniszterelnöknek. Az országban tüntetések törtek ki, amelyek Szíria szinte összes városára kiterjedtek. A tüntetők hazaárulással vádolták, és sértő jelszavakat skandáltak. A Nemzeti Blokk, al-Hasani legfőbb ellenfele, hatvan napig tartó országos sztrájkot szervezett lemondását és Szíria függetlenségét követelve. Válaszul tiltakozók százait tartóztatták le és küldték távoli börtönökbe a szír-török határon. A Nemzeti Blokk sok aktivistáját őrizetbe vették. A történtek azonban megrémítették a francia hatóságokat, és 1936 februárjában al-Hasanit elbocsátották.
Az exminiszterelnök 1941 -ig a politikai élet szélén maradt . A Nemzeti Blokk 1941. szeptember 12-i angol-francia beavatkozás következtében bekövetkezett veresége után Charles de Gaulle tábornok Szíria elnökévé nevezte ki. Köteles volt támogatni a nacionalista mozgalmat, és segítséget nyújtani Franciaország európai hadműveleteiben. Ennek eredményeként al-Hasani kénytelen volt megemelni az adókat és a kenyér árát, ezzel ellene fordítva a lakosságot. De Gaulle azonban támogatta pártfogoltját azzal, hogy 1941. szeptember 27-én hivatalosan elismerte Szíria függetlenségét, és az európai ellenségeskedés befejezése után a francia csapatok teljes evakuálását ígérte.
Franciaország megkapta a jogot, hogy katonai bázisokat tartson fenn az egész országban, és gazdasági, pénzügyi és politikai kiváltságokat kapjon Szíriában. Al-Hasani megpróbált elhatárolódni a francia befolyástól, és elkezdte támogatni a Nemzeti Blokk tagjait. Megpróbálta meggyőzni a franciákat is, hogy állítsák vissza a demokratikusan megválasztott 1936-1939-es parlamentet, de erőfeszítései hiábavalóak voltak.
1943. január 17- én al-Hasani hirtelen meghalt.
Szíria elnökei | |
---|---|
elnökök |
|
Az UAR északi (szíriai) régiójának elnökei |
|
elnökök |
|
A Forradalmi Parancsnokság Nemzeti Tanácsának elnökei |
|
Elnöki Tanács elnöke | Amin al-Hafez (1964-1966) |
Az ideiglenes szíriai regionális vezetés elnökei |
|
elnökök |
|