Izmail régió

vidék
Izmail régió
(1941 márciusáig - Akkerman régió)
Izmail régió
45°21′ é. SH. 28°52′ K e.
Ország Szovjetunió
része volt Ukrán SSR
beleértve 13 kerületben
Adm. központ Ismael
(1940 decemberéig – Akkerman )
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1940-1954
Az eltörlés dátuma 1954. február 15
Négyzet 12 400 km²
Népesség
Hivatalos nyelv orosz , ukrán

Az Izmail régió Besszarábiának a Szovjetunióhoz való csatolása eredményeként jött létre 1940. augusztus 7- én Akkerman régióként , amelynek központja Akkerman városa volt . 1940. december 7- én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével Izmailszkaja névre keresztelték, ugyanezzel a rendelettel a regionális központot Izmailba helyezték át . 12,4 ezer km²-es területet foglalt el, ami alapvetően Budjak történelmi régiójának felel meg . Az ukrán SSR Odessza régiójához való csatlakozás előtt létezett  - 1954. február 15 .

Történelem

Besszarábia 1940. augusztus 7-i Szovjetunióhoz való csatlakozása eredményeként jött létre Akkerman régióként [1] , központja Akkerman városában volt . A régióban 6 város volt: Akkerman, Bolgrad , Vilkovo , Izmail , Kiliya , Reni .

1940. december 7-én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével Izmailszkaja névre keresztelték, ugyanezzel a rendelettel a regionális központot Izmailba helyezték át . 1941. március 1-jén a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta a régió átnevezését [2] .

1941. július 19-én az Izmail régió területét elfoglalták a román és német csapatok, és 1944. augusztus 25-ig a Besszarábia kormányzóság részeként Románia fennhatósága alatt állt .

Izmail régió gazdaságának alapja az élelmiszeripar (főleg bor-, konzerv- és halászat) volt, valamint a rendkívül intenzív mezőgazdaság: gabona- és zöldségtermesztés, dinnye, szőlő , gyapot , gyümölcstermesztés. Kísérleteket végeztek citrom és füge termesztésén .

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1954. február 15-i rendeletével megszüntették , a területet az Ukrán SZSZK Odessza régiójába helyezték át . Két hónappal később, április 26-án a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta a régió felszámolását [3] .

Alekszandr Androscsuk történész szerint az Izmail régiót egy 1952-1953-as ellenőrzés eredményeként számolták fel, amely sok jogsértést tárt fel. .

Népesség és nemzeti összetétel

Az 1930-as román népszámlálás szerint Izmail régióban 550 433 ember élt, ebből 133 501 orosz . (24,25%), bolgárok - 122 530 (22,26%), románok (és moldovaiak) - 100 150 (18,19%), ukránok - 81 767 (14,86%), németek - 60 881 (11 ,06%), gagauzok - 3 9,52 3 (3). , mások - 12 373 (2,25%). A román hatóságok külön kategóriaként 7000 lipovait emeltek ki, bár valójában ők is oroszok. Vaysal ( Vasziljevka ) faluból 3000 bolgárt tartottak nyilván románnak. A német lakosság a Szovjetunióhoz való csatlakozása után hagyta el Besszarábiát.

Közigazgatási felosztások

Izmail régió közigazgatási-területi felosztása - 13 körzet [4] :

  1. Artsyzsky - Artsyz városa
  2. Bolgradsky - Bolgrad városa
  3. Borodino - Borodino falu (Manzyrszkij 1940.11.11. - 1941.04.22.)
  4. Chilia - Chilia városa
  5. Limansky - Shabo falu
  6. Novoivanovskiy - Új Ivanovka falu
  7. Reni - Reni városa
  8. Saratsky - Sarata falu
  9. Starokozatsky - Starokazache falu
  10. Suvorovsky - Suvorovo falu (Izmailsky 1940.11.11. - 1941.02.22.)
  11. Tarutinsky - Tarutino faluja
  12. Tatarbunarsky - Tatarbunary falu
  13. Tuzlovskaya - Tuzly falu

Területfejek

Az ukrán KP(b) Regionális Bizottságának első titkárai A regionális végrehajtó bizottság elnökei

Jegyzetek

  1. s: A Szovjetunió 1940. július 8-i törvénye a Szovjetunió alkotmánya (alaptörvény) 13., 23. és 48. cikkének módosításairól és kiegészítéseiről
  2. s: A Szovjetunió 1941. március 1-i törvénye a Szovjetunió alkotmánya (alaptörvény) 23., 78. és 83. cikkének módosításáról és kiegészítéséről
  3. s: A Szovjetunió 1954. 04. 26-i törvénye a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége rendeleteinek jóváhagyásáról
  4. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának lapja. - 1940. - 51 (114) sz. - december 21. - 4. o.

Linkek