vidék | |
Izmail régió (1941 márciusáig - Akkerman régió) | |
---|---|
Izmail régió | |
45°21′ é. SH. 28°52′ K e. | |
Ország | Szovjetunió |
része volt | Ukrán SSR |
beleértve | 13 kerületben |
Adm. központ |
Ismael (1940 decemberéig – Akkerman ) |
Történelem és földrajz | |
Az alapítás dátuma | 1940-1954 |
Az eltörlés dátuma | 1954. február 15 |
Négyzet | 12 400 km² |
Népesség | |
Hivatalos nyelv | orosz , ukrán |
Az Izmail régió Besszarábiának a Szovjetunióhoz való csatolása eredményeként jött létre 1940. augusztus 7- én Akkerman régióként , amelynek központja Akkerman városa volt . 1940. december 7- én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével Izmailszkaja névre keresztelték, ugyanezzel a rendelettel a regionális központot Izmailba helyezték át . 12,4 ezer km²-es területet foglalt el, ami alapvetően Budjak történelmi régiójának felel meg . Az ukrán SSR Odessza régiójához való csatlakozás előtt létezett - 1954. február 15 .
Besszarábia 1940. augusztus 7-i Szovjetunióhoz való csatlakozása eredményeként jött létre Akkerman régióként [1] , központja Akkerman városában volt . A régióban 6 város volt: Akkerman, Bolgrad , Vilkovo , Izmail , Kiliya , Reni .
1940. december 7-én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével Izmailszkaja névre keresztelték, ugyanezzel a rendelettel a regionális központot Izmailba helyezték át . 1941. március 1-jén a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta a régió átnevezését [2] .
1941. július 19-én az Izmail régió területét elfoglalták a román és német csapatok, és 1944. augusztus 25-ig a Besszarábia kormányzóság részeként Románia fennhatósága alatt állt .
Izmail régió gazdaságának alapja az élelmiszeripar (főleg bor-, konzerv- és halászat) volt, valamint a rendkívül intenzív mezőgazdaság: gabona- és zöldségtermesztés, dinnye, szőlő , gyapot , gyümölcstermesztés. Kísérleteket végeztek citrom és füge termesztésén .
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1954. február 15-i rendeletével megszüntették , a területet az Ukrán SZSZK Odessza régiójába helyezték át . Két hónappal később, április 26-án a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta a régió felszámolását [3] .
Alekszandr Androscsuk történész szerint az Izmail régiót egy 1952-1953-as ellenőrzés eredményeként számolták fel, amely sok jogsértést tárt fel. .
Az 1930-as román népszámlálás szerint Izmail régióban 550 433 ember élt, ebből 133 501 orosz . (24,25%), bolgárok - 122 530 (22,26%), románok (és moldovaiak) - 100 150 (18,19%), ukránok - 81 767 (14,86%), németek - 60 881 (11 ,06%), gagauzok - 3 9,52 3 (3). , mások - 12 373 (2,25%). A román hatóságok külön kategóriaként 7000 lipovait emeltek ki, bár valójában ők is oroszok. Vaysal ( Vasziljevka ) faluból 3000 bolgárt tartottak nyilván románnak. A német lakosság a Szovjetunióhoz való csatlakozása után hagyta el Besszarábiát.
Izmail régió közigazgatási-területi felosztása - 13 körzet [4] :