Az Iráni Iszlám Köztársaság Tudományos Akadémiáját ( perzsa فرهنگستان علوم ایران ) 1988-ban alapították. A modern Irán négy akadémiájának egyike .
Az Akadémia a Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsának 1988. január 5-én megtartott 135. ülésén alakult meg , az 1988. évi XX. Az e tanács feladatairól és kötelezettségeiről szóló törvény 4. §-a. Eleinte a Tudományos Akadémia rendes tagjává választották az ország 15 legkiemelkedőbb, különböző tudományterülethez tartozó tudósát. Az Akadémia hivatalosan 1990-ben kezdte meg tevékenységét. A Tudományos Akadémia elnöke Dr. Ali Shariatmadari volt, aki 1998-ig maradt ezen a poszton. Shariatmadari mandátumának 1998-as lejárta után az Akadémia közgyűlésén Dr. Reza Elnökévé Davari Ardakanit választották meg, jelöltségét az ország elnöke javasolta megfontolásra, aki Ardakanit nevezte ki a Tudományos Akadémia elnöki posztjára. A Tudományos Akadémia önálló jogi státusszal rendelkező intézmény, amely közvetlenül az ország elnökének tartozik [1] .
- elősegíteni a tudomány és a technológia fejlődését az országban
— a kutatói szellem erősítése
– az ország oktatási és kulturális színvonalának emelése
– kollektív tevékenység eredményeként a tudomány legújabb eredményeihez és innovációihoz való hozzáférés, valamint kiemelkedő tudósok és kutatók vonzása és ösztönzése
– a tudás határainak kitágítása, valamint az országon belüli tudás és tudományos kutatás színvonalának folyamatos emelésére irányuló törekvés
– a tudomány, a technológia, az oktatás és a tudományos kutatás országon belüli helyzetének tanulmányozása, elemzése, valamint ezek javítására vonatkozó javaslatok készítése és átadása az illetékes hatóságoknak
— a kormány és a kutatóközpontok által az Akadémiához intézett tudományos kutatás és technológia alapvető problémáinak megítélése
– más országok tudomány és technológia megszerzésével és fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatainak tanulmányozása; a legújabb tudományos vívmányok és azok felhasználási módjainak tanulmányozása, figyelembe véve az ország adottságait
– a tudósok és kutatók ösztönzése arra, hogy a tudomány és a kultúra területén alkotásokat hozzanak létre különféle anyagi és nem anyagi ösztönzők segítségével
– a könnyebb információcsere, kutatási eredmények, valamint a tudósok közötti véleménycsere elősegítése
- szakemberek és kutatók cseréje más országok tudományos akadémiáival, különösen az iszlám és a harmadik világ országaival, az illetékes hatóságok ösztöndíjainak kiosztása, valamint tudományos és kutatóutak igénybevétele révén
– a hazai és nemzetközi szinten tartott tudományos szemináriumok, kongresszusok, konferenciák tudományos színvonalának emelésére vonatkozó kritériumok tanulmányozása, javaslattétel, valamint ezek értékelése
– szemináriumok, konferenciák, kongresszusok és szimpóziumok tartása a tudomány, a technológia és a kultúra legújabb eredményeivel kapcsolatban
– tudományos információk és tudományos ismeretek terjesztése tudományos folyóiratok és monográfiák megjelentetésével, különös tekintettel a kutatási eredményekre és a tudomány és kultúra legújabb eredményeire nemzeti és nemzetközi szinten
– törvényes hatóságokon keresztül kitüntetések, díjak és érmek odaítélése olyan tudósoknak, kutatóknak és intézményeknek, akik kiemelkedően hozzájárultak a tudományhoz és a kultúrához
— javaslatok a kiemelkedő tudósok munkáját szolgáló kutatási támogatások odaítélésére
– az Akadémia azon nemzetközi szövetségekben és szervezetekben való részvételének tanulmányozása és jóváhagyása, amelyek céljai és feladatai megfelelnek céljainak és felelősségi körének, az ország törvényei és rendeletei [1] keretei között.