Aderkas, Vlagyimir Viktorovics

Vladimir Viktorovich von Aderkas
német  Emanuel Woldemar Ottokar Alexander von Aderkas
Születési dátum 1845. március 21( 1845-03-21 )
Születési hely Szentpétervár _
Halál dátuma 1898. szeptember 16. (53 évesen)( 1898-09-16 )
A halál helye Szentpétervár _
Affiliáció  Orosz Birodalom
A hadsereg típusa lovasság
Több éves szolgálat 1864-1893
Rang Dandártábornok
parancsolta 31. Rigai dragonyosezred
Csaták/háborúk
Díjak és díjak
Szent Vlagyimir 3. osztályú kardrend Szent Vlagyimir 4. osztályú karddal és íjjal Szent Anna-rend 2. osztályú karddal Szent Stanislaus rend 2. osztályú császári koronával és kardokkal
Arany fegyver "A bátorságért"
Kapcsolatok apa - Victor Vladimirovich von Aderkas (1813-1883)
anya - Agnes Alexandrovna von Kalen (1824 - 1888)
felesége - Maria Fedorovna Natus (1869-1936)

Vladimir Viktorovich von Aderkas ( németül:  Emanuel Woldemar Ottokar Alexander von Aderkas ) (1845-1898, Szentpétervár ) - vezérőrnagy, a hiva-hadjárat és az 1877-78-as orosz-török ​​háború résztvevője, rendbirtokos: St. Vladimir 4 evőkanál. karddal és íjjal és 3 ek. kardokkal, Szent Anna 2 ek. kardokkal és császári koronával, Szent Stanislaus 2. osztály. kardokkal, arany szablyával "A bátorságért" felirattal. Az Aderkas nemzetségbe tartozik .

Életrajz

Vladimir Viktorovich Szentpéterváron született Viktor Vladimirovich von Aderkas udvari tanácsadó családjában. 1864-ben diplomázott a Nikolaev Lovasiskolában, és felmentették Őfelsége Cuirassier Életőrezredébe , ahol 1867-ben hadnaggyá léptették elő. Ugyanezen év júniusában Aderkast a turkesztáni katonai körzet parancsnokának, K. P. Kaufman tábornoknak adjutánsává nevezték ki , és besorozták a lovasság kapitányává. 1868 tavaszán Vlagyimir Viktorovicsot azzal a megtiszteltetéssel bízták meg, hogy vezessen egy különítményt, amely elsőként kelt át a Zeravshan folyón. Ezután részt vett a bukharaiak elleni harcokban Szamarkand közelében és a Zirabulak magaslatán. Szent Vlagyimir Renddel kitüntették, 4. osztályú karddal és íjjal. 1870-ben őrnaggyá léptették elő, és száz csapatot vezényelt A. Abramov tábornok expedíciójában . 1871-ben a Kulikola-fennsíkon vívott csatában kitüntetésért kardos II. osztályú Szt. Stanislaus Renddel, a következő évben pedig szorgalmas szolgálatáért a Császári koronás II. .

1873-ban Kaufman parancsnoksága alatt részt vett a Khiva hadjáratban. A türkmének felsőbbrendű különítménye elleni támadás visszaveréséért Aderkas arany szablyát kapott "A bátorságért" felirattal. 1875-76-ban a lovasság parancsnokának segédjeként részt vett egy Kokand elleni expedíción. Az 1875. augusztus 23-i zulfagari ütközetért ezredessé léptették elő, majd a Szir- darja melletti Makhram erődnél vívott csata után megkapta a Szent Vlagyimir-rend 3. fokozatát karddal.

Az 1877-78-as orosz-török ​​háborúban az asztraháni kozák hadsereg 2. lovasezredének élén harcolt a kaukázusi hadműveleti színtéren. P. N. Shatilov tábornok különítményeként részt vett az avliar-aladzhari csatában és a karsi erőd elleni éjszakai támadásban 1877. november 5-6. 1881 - ben a 31. rigai dragonyosezred parancsnokává nevezték ki . 1889-ben a 4. lovashadosztály 1. dandárának parancsnokává kinevezésével vezérőrnaggyá léptették elő.

Súlyos betegsége miatt 1893-ban lemondásra kényszerült. Szentpéterváron halt meg és a Volkovszkij evangélikus temetőben temették el .

Irodalom