Jan Pribramból
| Jan Pribramból | |
|---|---|
| Foglalkozása | író , teológus , pedagógus |
| Születési dátum | 14. század |
| Születési hely |
|
| Halál dátuma | 1448. december 20. [1] |
Příbrami Jan (csehül Jan z Příbrami ; 1387 körül - 1448. december 20.) - cseh vallási vezető, huszita pap, spirituális polemikus író; a mérsékelt husziták vezére, a janovi Máté tanítványa, az egyházreform és a husz híve.
Életrajz
1408-ban közgyűlésen vett részt a Károly Egyetemen, 1409-ben főiskolai diplomát, 1413-ban művészeti mesterfokozatot kapott. 1414-ben ő volt az egyik tanúja annak az iratnak, amelyet Jan jesenicei állított össze, és amely arról szól, hogy megtagadták a felvételt Jan Hus érseki székébe. Husz halála után a „prágai mesterek” fő szónoka lett. 1421-ben, a czasławi gyűlés során ( Jan Żelivskivel együtt ) húsz választott tartományi tisztviselő tanácsadójává nevezték ki vallási ügyekben. Zhelivsky-nek már 1421 novemberében sikerült megszerveznie az eltávolítását. A prágai mesterbírók és a taborita papok találkozóján (1423-ban Konopisteben és 1424-ben Prágában) radikálisan szembeszállt a taboritákkal (szélsőséges huszitákkal).
1426-ban vitába szállt Peter Pine-nel, és John Wycliffe tanításait eretnekségnek nyilvánította, és megpróbálta bebizonyítani, hogy Husz igazi katolikus. Ez megosztotta a prágai mestereket (egyesek attól tartottak, hogy e kijelentés alapján Jan Hus eretneknek is nevezhető). A pribrami Jan politikailag mindenekelőtt Zygmunt Koribut hercegre támaszkodott: részt vett a csehek és a pápával való kibékítési kísérletben, ezért Csehországból való kiutasítása után (1427 áprilisában) kiutasították Prágából. Žatecben telepedett le, 1429-ben térhetett vissza Prágába, és ekkor kezdett elsősorban a katolicizmus felé hajlani.
1433-ban már papként a bázeli székesegyházba ment, 1434-ben pedig megelégedett a bázeli egyezményekkel, a huszitizmus lényegét a pohár használatában látta; be nem tartása miatt 1437-ben panaszkodott a császárnál. 1437 júliusában cseh delegációval Bázelbe ment, ahol megvédte a kalixtusiak tanításait. 1439-ben a pilseni Prokoppal együtt a cseh papság adminisztrátorává választották. 1448-ban Rokycany János leváltása után sikertelenül sürgette a pápai legátust, hogy ismerje el őt Rokycany érsekként. Egyes hírek szerint a prágai filozófiai fakultás dékánja volt.
1448-ban halt meg.
Cseh nyelvű művei közül a legismertebbek: „Život kněži táborských”, „Knika proti Rokycanovi”, „O zarmucenich velikych cierkve svate i každe duše verne”, „O poslušenstvi papeže a jeho cerkve”. Pribram latin írásait a Geschichtsschreiber d. hus. Bewegung" (II, 138). A pribrami Jan jó cseh stylist hírében állt; írásai fontosak a radikális husziták tanulmányozása szempontjából, mivel ez utóbbiak irodalma elpusztult.
Jegyzetek
- ↑ Jan z Příbramě // Cseh nemzeti hatósági adatbázis
- ↑ Cseh nemzeti hatósági adatbázis
Irodalom
- Yastrebov N.V. Przhibram, Jan // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Linkek
- Életrajz archiválva : 2015. április 2., a Wayback Machine (cseh)
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| ||||