| Khoe | |
|---|---|
| Taxon | ág |
| Állapot | általánosan elfogadott |
| terület | dél- afrika |
| Osztályozás | |
| Kategória | afrikai nyelvek |
| lény egy tárgy absztrakt tárgy langoid nyelvcsalád khoisan nyelvek Kwadi–Khoe Khoe nyelvek | |
| Nyelvcsoport kódjai | |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-5 | — |
A khoe nyelvek a Dél-Afrikában őshonos legnagyobb nyelvcsalád. Gyakran a khoisan nyelvek egyik ágának tekintik őket , ebben az esetben Közép-Khoisan nyelveknek nevezik őket .
A Khoe család legközelebbi rokonai Angolában kihalt és gyengén tanúsított kvadi nyelv . Ezt a nagy csoportot, amelynek névmásait és néhány alapvető szókincsét rekonstruálták, Quadi-Khoe-nak hívják. A legközelebbi rokona a Sandawe izolátumnyelv lehet. A Sandawe névmás nagyon hasonlít a Quadi-Khoe rendszerhez, de a fonetikai megfelelések nem jól meghatározottak.
A legismertebb és legszámosabb khoe nyelv a Namíbia Nama nyelve, amely Khoekhoekhoegovab vagy Hottentot néven is ismert. A nyelvcsalád többi tagja túlnyomórészt a botswanai Kalahári-sivatagban található.
A khoi nyelvek voltak az első khoisan nyelvek, amelyeket az európai gyarmatosítók ismertek, és csattanó hangjaikról híresek , bár ez utóbbiakat nem beszélik olyan széles körben, mint más khoisan nyelvcsaládokban. A családnak 2 fő ága van - Khoekhoe Namíbiában és Dél-Afrikában, valamint Tshu-Khoe Zimbabwéban. A Nama nyelv mellett az állami és regionális nyelvek, például a tswana nyomás alatt állnak.
A nyelvek osztályozása egy-két tucat nyelvet tartalmazhat. Mivel sok közülük dialektuscsoport, azonosításuk erősen szubjektív. Minden egyes dialektuscsoportot kilenc nyelv eredményegységeként számolva, nem számítva két kétségesen rokon nyelvet:
| ?Khoe-sandawe |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szókincs [1] :
| orosz | prakkhoikhoi | Proto-Kalahari-Khoi | quadi |
|---|---|---|---|
| én | *ta ~ *de | *ta ~ *de | ta |
| Ön | *=c / *=s | *c=a / *s=a | s=a |
| mi | *=e ; *=m | *=e ; *=m | h)ina; =mu |
| mit | *ta- | *ndu | — |
| WHO | *ta- | *ma | — |
| nem | *tama | *tama ; *lenni | — |
| egy | *ǀui | *ǀúí | ui |
| két | *ǀam | *ǀám̀ | ǀa ~ ǀã |
| madár | *kxani | *ʒaɾa | — |
| kutya | *aɾi | *aɾi-; *aba | ʔau- |
| tetű | *kxuɾi | *kxuni | — |
| faipari | *hai | *yi | čʰi- |
| lap | *ǂae | *ǀ̰ana | — |
| hús | *kxo | *kxo | kxole |
| tojás | *!ubu | *ǂˀubí | én- |
| kürt | *ǁ̃ã | *ǁ̃â | — |
| farok | *sao | *cao | o- |
| fej | *dana | *ǂú; *ma | cʰẽ |
| haj | *ǀˀũ | *ǀˀũ̂ | ǀoʔm |
| szem | *mũ | *ǂxei | si- |
| fül | *ǂae | *ǂe | megy- |
| orr | *ǂui | *ǂúì | cwi- |
| fog | *ǁũ | *ǁṹ | ɬo- |
| nyelv | *lam | *gát | tamen- |
| száj | *kxam | *kxáḿ | kxami- |
| kéz | *!om | * cʰау | — |
| köröm | *ǁoɾo | *ǁoɾo | — |
| láb | *ǂˀai | *!̃ʰaɾe | ze- |
| szív | *ǂao | *ǂáo | cˀo- |
| vér | *ǀˀao | *ǀˀáò | ǀˀo- |
| csont | *ǂxo | *ǀˀṍã́ | ǂˀã- |
| ital | *kxa | *kxa | kxa |
| van | *ǂˀũ | *ǂˀũ | ʔɲũ- |
| hall | *ǁ̃ãũ | *kuḿ | kum |
| meghal | *ǁˀo | *ǁˀó | kade-ʔo |
| megöl | *!am | *ǀkxũ | — |
| nap | *soɾe | *ǀáḿ | 'ui- |
| hold | *ǁxã | *ǁ̃óé | kʰã- |
| csillag | *ǀami-ɾo | *ǀxánì | ǀxo- |
| víz | *ǁam | *cʰǎ | kxoʔ- |
| eső | *tu | *tu | ünnepség |
| kő | *ǀˀui | *ǁ̃oá | 'o- |
| füst | *ǀkxan-i | *tudok | — |
| a tűz | *ǀˀae | *ǀˀe | ǂẽ |
| hamu | *tʰao | *ǂ̰óà | — |
| fekete | *ǂ̃u | *ǂ̃ú | ʒu |
| éjszaka | *tʰu | *tʰǔ | tʰwiː |
| új | *ǀˀa-sa | *kxóa | — |
| száraz | *ǀˀo | *ǀˀo | — |
| név | *ǀkxon | *ǀkxóǹ | — |
| khoisan nyelvek | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Proto-Koisan † ( proto-nyelv ) | |||||||||||||||||||
| dél-afrikai nyelvek |
| ||||||||||||||||||
| Elszigeteli | |||||||||||||||||||