Juskinit

A jushkinit a Valleriit csoportból származó  hibrid vegyes rétegű vanádium ásvány . _ Előfordul a Pai-Khoi , Silovayaha folyón [1] .  

Történelem

1976-ban fedezte fel A. B. Makeev , T. L. Evstigneeva, N. V. Troneva, L. N. Vyalsov, A. I. Gorshkov és N. V. Trubkin a Szovjetunió Tudományos Akadémia Komi Tudományos Központjának Földtani Intézetében .

1983-ra a Nemzetközi Ásványtani Szövetség Új Ásványok Bizottsága (KNM MMA vagy IMA) tanulmányozta, leírta és jóváhagyta [2] .

Nyikolaj Pavlovics Juskin (1936-2012) ásványkutató akadémikusról kapta a nevét.

Leírás

Az ásvány izometrikus és pikkelyes egyedek formájában fordul elő, amelyek mérete 0,5-2 mm, valamint lineáris aggregátumaik 10-40 mm-ig terjednek, és könnyen hasadnak a tökéletes hasítású pinacoid síkok mentén.

Színe rózsaszínes-lila, erős rézlila és narancsvörös árnyalattal. A csillogás fényes, fémes. Anizotrop visszavert fényben, erős kettős visszaverődés. Egytengelyű, optikailag negatív [3] .

Keménysége kisebb, mint 1 ( Mohs-skála ), réteges - vanádium-szulfid brucit rétegekkel .

Sűrűsége 2,94±0,02 g/cm 3 .

Az ásvány természetes körülmények között stabil.

Főleg szfalerittel , szulvanittal , fluorittal , kvarccal , kalcittal , dolomittal , smithsonittal , klorittal , patronittal társul .

Betétek

A yushkinit ásványt Pai-Khoi- n találták meg a Szilovayakha (Silova-Yakha) folyó középső folyásánál , sziklás kiemelkedésekben, 1,6 km-rel a Dolgozhdanny-vízesés alatt.

Irodalom

• Makeev A. B., Kovalchuk N. S. Juskinit, V 1-X S × n [(Mg, Al) (OH) 2 ]. ill. szerk. A. M. Askhabov; Az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Kirendeltsége, Komi Tudományos Központ, Földtani Intézet. - Sziktivkar: Geoprint, 2006. - 70 p.: tab., szín. beteg. — ISBN 5-98491-017-9 . Példányszám 500 példány.

Jegyzetek

1. ↑ Makeev A. B., Evstigneeva T. L., Troneva N. V. és társai // Mineralogical Journal. 1984. V. 6. No. 3. S. 91-97.
2. ↑ Kovalchuk NS, Makeev AB // Az érctelepek geológiája. 2008. évf. 50. No. 7. P. 503-517.
3. ↑ Makeev A. B., Kovalchuk N. S. Juskinit, V 1-x S • n [(Mg, Al) (OH) 2 ]. Sziktivkar: Geoprint. 2006. 70 p.

Linkek

• Yushkinit archiválva 2017. július 3-án a Wayback Machine -nál a wiki.web.ru oldalon
• Yushkinit archiválva : 2016. szeptember 10. a Wayback Machine -nél a kristallov.net oldalon
• Yushkinit archív másolata 2016. március 4-én a Wayback Machine -nél a webmineral.ru oldalon
• Yushkinite archiválva : 2016. március 5. a Wayback Machine -nél a rruff.info oldalon
• Yushkinite archiválva 2015. május 22-én a Wayback Machine -nél a mindat.org webhelyen

Ásványi osztály : szulfidok [1] (osztályozás IMA , Mills et al., 2009 szerint )
Pirit-markazit család	pirit szupercsoport pirit csoport pirit szperrilit marcasite szupercsoport markazit csoport markazit frobergit
csoportosítva	akantit csoport akantit arzenopirit csoport arzenopirit orpiment csoport orpimentum getchellit bornit csoport bornit wurtzite csoport wurtzite galena csoport altait galenit germanita csoport rennyrit kobaltin csoport kobaltin ulmanita krennerit csoport calaverit krennerit szilvanit kubanita csoport kubanita linneite csoport violarita karrolit linneite polydymitis melonit csoport melonitis molibdenit csoport molibdenit nikkelin csoport nikkelin pentlandita csoport pentlandit realgar csoport arzénszulfid tannin csoport sztanin stibnit (antimonit) csoport bizmutint stibnit ( antimonit ) koloradoita csoport koloradoita szfalerit , a marmatit egy fajtája tetradimit csoport tetradimit kalkozin csoport kalkozin kalkopirit csoport kalkopírit uytenbogardtite csoport petzite
Egyéb	vulkanit galenit hessite cinóber covelline dohányzik millerit pirrotit ricarditis skutterudit , a szmaltin egyik fajtája troilit ferrotokinit yushkinit
Ásványi anyagok listája "Ásványtan" portál "Geológia" projekt ↑ Ide tartoznak a perszulfidok, antimonidok, arzenidek, bizmutidok, szelenidek és telluridok.