Etoko

Etoko ( Kabard. -Cherk. Yatekue  - iszapvölgy ) - falu a Kabard-Balkár Köztársaság Zolsky kerületében .

Összetételében egyetlen településként alkotja meg az " Etoko Rural Settlement " önkormányzatot . [2]

Földrajz

A falu a Zolsky körzet északnyugati részén található, Kabard-Balkaria és a Sztavropol terület határának közelében . Zalukokoazhe régióközponttól 5 km-re északnyugatra és Pjatigorszktól 10 km-re délkeletre található . A falu déli széle mentén halad el a "Kaukázus" M 29 szövetségi autópálya .

A vidéki település területe 12,5 km2 .

A települések földjeivel határos: délkeleten Zalukokoazhe , valamint nyugaton és keleten a Sztavropol terület Tambukan és Zelenyje . A falutól 5 km-re délnyugatra található az azonos nevű Etoka falu .

A település a köztársaság lábánál található. A dombormű hullámzó piemont síkság. A szintkülönbség körülbelül 500 méter. A falu átlagos magassága 570 méter tengerszint feletti magasságban van. Nyugaton Pjatigorje hegyei emelkednek a falu fölé.

A vízrajzi hálózatot az Etoka folyó képviseli . A Kabardino-Balkaria és a Sztavropol Terület közötti falutól 2 km-re északra található a Tambukan-tó és a Száraz-tó, amelyek a Tambukan-tó természetvédelmi terület részét képezik, és híresek gyógyító tulajdonságaikról és iszapjáról, amelyet a kaukázusi ásványok szanatóriumai használnak. Vody . A falutól északkeletre található az Ethok-tavak. Vannak rugók kivezetései.

Az éghajlat mérsékelten meleg. Az átlaghőmérséklet januárban –3…-5°С, júliusban +25…+28°С. Az évi átlagos csapadékmennyiség 540-570 mm. A legtöbb csapadék április és június között esik. A fő szél északnyugati.

Történelem

1928-ban indult meg a népes Malka falu betelepítése , amely tulajdonképpen három aulból állt. E program keretében az Etoko-völgyben földterülettel rendelkező falusiak saját földjükre költözhettek, és új települést alapítottak. A kollektivizálás 1929-es kezdetével az áttelepítési folyamatot felfüggesztették.

1934-ben Malka község telepesei új települést hoztak létre "Etoko" néven, az azonos nevű folyó mentén, melynek völgyében telepedett meg a falu. [3] . Az első telepesek a Bizhevek, Kardanovok, Marzsohovok, Muratovok, Ogurlievek, Tatarkanovok, Teuvazhukovok, Unaskhotlovok, Shanukovok és mások családjai voltak, akikhez idővel még több család csatlakozott a közeli falvakból.

Fennállásának első éveiben a falu a Zalukokoazh Községi Tanácsnak volt alárendelve. Ekkor a község önálló önkormányzati státuszt kapott.

A Nagy Honvédő Háború idején , 1942 augusztusában a falut elfoglalták és kifosztották a német csapatok. 1943. január végén a falu felszabadult a betolakodók alól. Az Etoko védelme és felszabadítása során elesett falusiak és katonák emlékére emlékműveket állítottak a faluban.

A falut ma már nem hivatalosan "Kabard-Balkária kapujának" nevezik, hiszen itt találkoznak és elvisznek a köztársaság magas rangú vendégei.

Népesség

Sűrűség - 62,32 fő / km 2 .

A 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint [15] :

Önkormányzat

A vidéki település önkormányzati szerveinek felépítése:

• A vidéki település vezetője - Teuvazhukov Hadis Auesovich
• Etoko vidéki település adminisztrációja - 5 főből áll.
• Etoko Vidéki Település Önkormányzati Tanácsa - 7 képviselőből áll.

Oktatás

• 1. számú középiskola - st. Iskola, 1
• Óvoda

Egészségügy

• kerületi kórház

Kultúra

• Művelődési Ház

Társadalmi-politikai szervezetek:

• Adyge Khase
• Vének Tanácsa

iszlám

A faluban egy mecset található.

Közgazdaságtan

A mezőgazdaság a vidéki gazdaság gerince. A búza- és burgonyatermesztés igen fejlett. A vidéki település területén vannak vállalkozások - NP "Etoko", SHP "Zvezda", SHP "Vybor".

A vidéki település magában foglalja a Tambukan - tó déli és keleti részét , ahonnan az iszapot bányásznak. A tó a kaukázusi ásványvizek egyik leglátogatottabb objektuma.

Utcák

Galéria

Linkek

• CBD kormányzati portál
• Etoko Rural Settlement archiválva : 2017. június 25. a Wayback Machine -nél

Megjegyzés

1. ↑ 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1.. (Orosz)
2. ↑ A Kabard-Balkár Köztársaság 2005. február 27-i N 13-RZ törvénye „A Kabard-Balkár Köztársaság településeinek jogállásáról és határairól” . Letöltve: 2018. március 7. Az eredetiből archiválva : 2018. március 3. (határozatlan)
3. ↑ CBD kormányzati portál (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2012. január 16. Az eredetiből archiválva : 2014. április 7.. (Orosz) 
4. ↑ A Kabard-Balkár Köztársaság népessége vidéki települések szerint a VPN-2002 eredményei alapján . Letöltve: 2016. február 11. Az eredetiből archiválva : 2016. február 11.. (Orosz)
5. ↑ A KBR lakossága a települések összefüggésében a 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei szerint (elérhetetlen link) . Hozzáférés időpontja: 2014. szeptember 21. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.. (Orosz) 
6. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31.. (Orosz)
7. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16. (Orosz)
8. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2.. (Orosz)
9. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6.. (Orosz)
10. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8. (Orosz)
11. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31. (Orosz)
12. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26. (Orosz)
13. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (Orosz)
15. ↑ A CBD 2010-es népszámlálási eredményeinek 3. kötete, 4. táblázat . Letöltve: 2019. november 29. Az eredetiből archiválva : 2020. január 14. (határozatlan)