Az osztrák energiaipar része az osztrák gazdaságnak , amely meghatározza az energiafogyasztást , az energiaátalakítást és az energiakereskedelmet, valamint ezek eltávolítását és lefoglalását. A Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint Ausztria bruttó hazai energiafogyasztása 404 906 GWh vagy 1 458 PJ volt 2010-ben – ennek körülbelül egyharmada hazai termelésből származik. A megújuló energiaforrások részesedése a bruttó hazai fogyasztásból 30,8% volt.
Ausztria magától az energiaimporttól és a külföldről származó energiaforrásoktól is függ – a függőség különösen nagy a belső égésű motorokhoz importált üzemanyag , valamint a gáz és az olaj esetében . A nemzetközi energiakereskedelemben Ausztria tranzitországként kiemelkedő szerepet tölt be : Nyugat-Európa közel-keleti , kaukázusi és Oroszországból származó energiaimportjának nagy része az ország területén halad át (különösen a transzalpi vezetéken).
2008-ban a hazai földgáztermelés elérte az 1,54 milliárd köbmétert, az olajtermelés pedig mintegy 862 000 tonnát, ami lehetővé tette Ausztria számára, hogy olajszükségletét 11%-kal, földgázszükségletét pedig 13%-kal tudta kielégíteni.
Ausztria energiamérlege 2010-2011 között a következő volt: olaj - 36-37%, földgáz - 23-24%, szén - 9-10%, fa - 6-7%, bioüzemanyagok - 11-12%, vízenergia - 8 -9%, egyéb megújuló források - körülbelül 1,5%.
1970 és 2004 között az osztrák energiafogyasztás csaknem megkétszereződött. A földgáz-felhasználás négyszeresére, a villamosenergia-fogyasztás közel háromszorosára nőtt ugyanebben az időszakban. A megújuló energiaforrások felhasználása 157%-kal, az olajé 62%-kal nőtt. Az 1980-as évek csökkenő olajfogyasztása és 1990 elejéig stagnálás után 1973 óta nőtt, főként az ezredforduló körüli meredek növekedésnek köszönhetően. Ezzel szemben a szénfogyasztás 74%-kal csökkent.
2004-ben az orosz földgáz részesedése 58,6% volt az Ausztriába szállított összes ilyen típusú üzemanyagból. Szállítási szünet esetén a tárolókban rendelkezésre álló készletek 2-3 hónapig képesek üzemanyagot biztosítani.
2022-re a gázfogyasztás a meleg hónapokban 6,6 terawattóra, hidegben 10 terawattóra [1] .
Az osztrák villamosenergia-piac erősen függ számos állami tulajdonú energiavállalattól. Minden szövetségi államnak megvan a maga áramszolgáltató vállalata: az elmúlt néhány évben ezek a társaságok - kölcsönös befektetések keretében és szövetségek (például Energiaszövetség) révén - szoros kapcsolatban álltak egymással. A villamosenergia-piaci verseny szabályozása és élénkítése érdekében az országban külön szabályozó testületet hoztak létre, az E-Control-t. Az elmúlt néhány évben a határokon átnyúló villamosenergia- lízing népszerű volt a szolgáltatók körében.
Ausztria energiafüggőségét* az energiahordozók aggregált csoportjai szerint és általában az Eurostat adatai szerint [2] a következő diagram szemlélteti [3].
* Megjegyzés . Az energiafüggőség arra utal, hogy egy gazdaság milyen mértékben függ az importtól, hogy kielégítse energiaszükségletét. Az import-nettó arányból (import mínusz export) számítva a primer energiahordozók és a bunkertüzelőanyag bruttó hazai felhasználásának összegére.
Az 1. táblázatban [3] bemutatott Eurostat adatok [4] (2021. január 24-i adatok) lehetővé teszik, hogy kiemeljük a 2019. évi osztrák üzemanyag- és energiamérleg (FEB) következő alapvető jellemzőit. Elsődleges energiatermelés - 12,4 millió tonna olajegyenérték (toe). Az ország az energiahordozók nettó importőre. Az import energiahordozó exporthoz viszonyított teljes többlete 24,9 millió toe. A kőolaj, a földgáz és a szilárd fosszilis tüzelőanyagok importja 2019-ben 15,2, 11,8 és 2,8 millió tone volt. Nettó villamosenergia-import - 269 ezer tonna olajegyenérték. A háztartási felhasználásra szánt energiahordozók teljes kínálata 33,7 millió toe.
1. táblázat Az osztrák üzemanyag- és energiamérleg egyes tételei 2019-re, ezer tonna olajegyenérték | ||||||||
Energiahordozók | Primer energiatermelés | Export | Importálás | Általános ellátás | Végső energiafogyasztás | Ipar | Szállítás | Egyéb ágazatok |
Elektromosság | -- | 1971 | 2240 | 269 | 5461 | 2409 | 282 | 2770 |
Hőenergia | négy | -- | -- | négy | 1725 | 252 | -- | 1473 |
Gázok származékai | -- | -- | -- | -- | 96 | 96 | -- | -- |
Földgáz | 770 | 2332 | 11763 | 7677 | 4724 | 2675 | 251 | 1797 |
Nem megújuló hulladék | 677 | -- | -- | 677 | 291 | 291 | -- | -- |
nukleáris hő | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Nyersolaj és kőolajtermékek (a bioüzemanyagok kivételével) | 660 | 2837 | 15222 | 11978 | 9517 | 292 | 7882 | 1343 |
Pala és kátrányos homok | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Tőzeg és tőzegtermékek | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- | -- |
Megújuló és bioüzemanyagok | 10248 | 772 | 866 | 10332 | 4110 | 1146 | 480 | 2485 |
Szilárd fosszilis tüzelőanyag | -- | 33 | 2753 | 2806 | 292 | 272 | -- | húsz |
Teljes | 12360 | 7945 | 32843 | 33744 | 26216 | 7433 | 8895 | 9888 |
A villamos energia részesedése | -- | 24,81% | 6,82% | 0,80% | 20,83% | 32,41% | 3,17% | 28,01% |
Az energiahordozók végső energiafelhasználása 26,2 millió toe, ebből 7,4 vagy 28,3% - az ipar, 8,9 vagy 33,9% - a közlekedés és 9,9 millió toe vagy 37,7% - az egyéb ágazatok.
A villamosítás mértéke a végső energiafelhasználásban 20,8%, az iparban - 32,4%, a közlekedésben - 3,2%, a villamosenergia-felhasználás aránya az egyéb ágazatokban - 28%.
Ausztria modern villamosenergia-komplexuma (2019 végén), a főbb mutatók, szerkezetük és trendjeik az 1990-től 2019-ig tartó időszakra, i.e. közel 30 éves időszak alatt, amelyet az alábbi rendszerezett adatok és diagramok [ 3 ] jellemeznek , amelyek az Eurostat energiastatisztikáin alapulnak
Termelőforrások beépített teljesítménye 2019 végén - 25902 MW
Megjegyzések : 1. Elfogadott rövidítések: TPP - hőerőművek; HPP - vízerőművek; WES - szélerőművek; SES - naperőművek; Geotermikus erőművek - geotermikus erőművek 2. Ki kell emelni az osztrák energiaipar speciális szabályozó szerepét a szivattyús tározós erőművek (PSPP) magas aránya miatt. Az E-control országos hivatalos forrása szerint tehát az erőművek beépített bruttó teljesítménye (2019 végén) 14597 MW, ebből: 5795 MW - hagyományos és 8803 MW - PSP
Bruttó villamosenergia-termelés 2019-ben - 74234 millió kWh
Végső (hasznos) villamosenergia-fogyasztás 2019-ben - 66028 millió kWh, ebből: ipar - 28015 és háztartási fogyasztók - 18382 millió kWh
2021-ben a vízerőmű kapacitása 14 546 MW volt. [5]
2021-ben a megújuló energia kapacitása 22 014 MW volt. [5]
2021-ben a biogáz kapacitás 165 MW volt. [5]
2021-ben a bioenergia -kapacitás 1251 MW volt. [5]
2021-ben a szélenergia kapacitása 3524 MW volt. [5]
2021-ben a napenergia kapacitása 2692 MW volt. [5]
2021-ben a geotermikus energia kapacitása 1 MW volt. [5]
Európai országok : Energia | |
---|---|
Független Államok |
|
Függőségek |
|
El nem ismert és részben elismert államok |
|
1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. |