Elektrokémiai szuperkondenzátorok ( angolul elektrokémiai szuperkondenzátorok ) olyan szuperkondenzátorok , amelyekben az energiamegmaradás reverzibilis redox elektrokémiai folyamatok (Faraday folyamatok) részvételével történik az elektróda anyagának felületi rétegében.
Az elektrokémiai szuperkondenzátorokban töltéskor redox elektrokémiai reakciók mennek végbe vékony adszorpciós mono- és polimolekuláris filmekben az elektród - elektrolit határfelületeken . Kisütéskor ugyanezek a reakciók az ellenkező irányba mennek. Így az elektrokémiai szuperkondenzátorokban az energia a felületi vegyületek belső energiája formájában tárolódik az elektród-elektrolit határfelületen. Az ilyen energiatároló eszközök jellemzői nagymértékben függenek a bennük használt elektródák tulajdonságaitól és azok kialakításától. Az elektrokémiai szuperkondenzátorok és az akkumulátorok közötti fő különbség az, hogy az elektrokémiai folyamatok kizárólag az elektródák felületén mennek végbe, ami a diffúziós akadályok hiánya miatt az elektrokémiai folyamatok nagyobb sebességéhez vezet.
A hagyományos szuperkondenzátorokhoz (ionisztorokhoz) képest az elektrokémiai kondenzátorok legkomolyabb hátránya az elektródaanyagok kisebb ellenállása a kémiai és elektrokémiai lebomlásokkal szemben. Ez a töltési-kisütési ciklusok maximális számának több ezerre vagy tízezerre csökkenéséhez vezet, a felhasznált elektróda anyagától függően.
Az elektrokémiai kondenzátorok fő előnye az analógokhoz képest a potenciálisan nagyobb elektromos kapacitásuk hasonló teljesítmény mellett. Az ionisztorokban használt legfejlettebb elektródák fajlagos elektromos kapacitása általában nem haladja meg a 300-400 F/g-ot, míg a modern ruténium -oxid- és -hidroxid- alapú elektródáknál a 600-700 F/g-os kapacitás nem a határ. Az elektrokémiai szuperkondenzátorok további ismert elektródaanyagai a nikkel és a mangán nanokristályos oxidjai és hidroxidjai .
A modern elektrokémiai kondenzátorok gyakran aszimmetrikus kialakításúak, amelyben az energia az egyik elektródán egy elektromos kettős rétegben tárolódik, a másikon pedig a Faraday-folyamatok áramlása miatt. Így a szuperkondenzátorok és az elektrokémiai szuperkondenzátorok pozitív aspektusait használják fel. Jelenleg az ilyen típusú elektrokémiai kondenzátorok tűnnek a legígéretesebbnek a további fejlesztés szempontjából.