Schmitz, német

Hermann Schmitz ( német  Hermann Schmitz ; 1882 . január 2. Elberfeld  - 1946 . január 16. Drezda ) - német művészettörténész , a berlini Művészeti Könyvtár igazgatója .

Életrajz

Hermann Schmitz katolikus családban született Vesztfáliában . Apja Schmitz Alfons (1818-1889) ügyvéd, anyja Erzsébet (1851-1882) volt. Az elberfeldi gimnázium elvégzése után Hermann művészettörténetet tanult Marburgban (1901), Münchenben (1901-1902), Berlinben (1902-1903), Bázelben (1903-1904) és Münsterben (1904-1905); Münsterben 1905-ben doktorált (Hermann Ehrenberg vezetésével). 1904. április 1-jén Schmitz kutatási asszisztensként kezdte pályafutását a Berlini Művészeti Könyvtárban . 1905-ben a Kunstgewerbemuseum kutatói asszisztense (Julius Lessing vezetése alatt), 1908. április 1-től pedig Otto von Falke igazgatóasszisztens . 1918. július 1-jén Schmitzet kurátorprofesszorrá nevezték ki.

1918-ban Schmitz távol maradt a novemberi forradalomtól  – alapvetően elutasította Arbeitrat fur-Kunst gondolatait, köztük a kortárs művészet állami finanszírozásának elvét. Ennek ellenére 1919-ben Hermann Schmitz-et nevezték ki a berlini városi palotában újonnan létrehozott múzeum kurátorává . 1921-ben a palota az Iparművészeti Múzeum helyszíne lett. 1926-ban Schmitz közzétette az első történelmi és kulturális áttekintést a porosz királyi palotákról – különösen a berlini és potsdami palotákról . Gerd Peskken Schmitz munkáját "mesterinek" minősítette.

Schmitz elutasította kora divatos építészeti irányzatait - mint az art deco vagy a neogótikus expresszionizmus -, mint a közszférában nem helyénvalót. Többször nyilvánosan szembehelyezkedett azzal, hogy a Tudományos, Művészeti és Oktatási Minisztérium finanszírozza az új művészeti mozgalmak keretében létrejött tárgyak megvalósítását.

A Weimari Köztársaság politikusaival és bürokratáival folytatott sorozatos viták eredményeként Schmitz 1928. január 31-én lemondott kurátori tisztségéről – ezt tiltakozásul tette, lemondva nyugdíjáról és röpiratot írt "Az elme forradalma" címmel. ! A porosz kultúrpolitika és a nemzeti közösség 1918. november 9-től (megjelenés: 1931). Múzeumi pályafutása befejezése után, 1928 februárjától 1930 októberéig Schmitz a berlini Margraf & Co. cég antik részlegén dolgozott.

Miután a nemzetiszocialisták , akikkel Schmitz szimpatizált, hatalomra került, 1933. július 1-jén az Állami Művészeti Könyvtár megbízott igazgatójává nevezték ki - Schmitz a nemzetiszocialisták által elbocsátott Kurt Glaser utódja lett; 1934 nyarán Hermann Schmitz lett az állandó igazgató. 1934. július elején a könyvtárnak el kellett hagynia helyiségeit, hogy helyet adjon a Birodalom Biztonsági Főhivatalának jövőbeni bővítésének . A könyvtárat 1936 januárjában új helyen nyitották meg újra; Schmitz 1942. január 1-jén vonult nyugdíjba. Hermann Schmitz-et a második világháború végén Drezdába menekítették  , ahol 1945. február 13-án túlélt egy légitámadást. 1946 elején Drezdában Schmitz éhen és betegségekben halt meg.

Művek

• Die mittelalterliche Malerei in Soest. Beitrag zur Geschichte des Naturgefühls in der deutschen Kunst . Értekezés Münster 1905 (mit Lebenslauf).
  • Druckfassung Die mittelalterliche Malerei in Soest. Zur Geschichte des Naturgefühls in der deutschen Kunst (= Beiträge zur westfälischen Kunstgeschichte 3). Coppenrath, Münster 1906 ( online ).
• Die Glasgemälde des Königlichen Kunstgewerbemuseums Berlinben. Mit einer Einführung in die Geschichte der deutschen Glasmalerei . Bard, Berlin 1913 ( online ).
• Die deutsche Malerei, vom ausgehenden Mittelalter bis zum ende der Renaissance , 1913 [2] ( online ).
• Berliner Baumeister vom Ausgang des achtzehnten Jahrhunderts . Verlag für Kunstwissenschaften, Berlin 1914. ( online ). 2. Auflage Berlin 1925.
  Unverand. Nachdruck der 2. Auflage Gebr. Mann, Berlin 1980, ISBN 978-3-7861-1272-3 .
• Berliner Eisenkunstguss. Festschrift zum fünfzigjährigen Bestehen des Königlichen Kunstgewerbemuseums 1867 bis 1917. Bruckmann, o. O., o. J. [München 1917].
• Bild-Teppiche. Geschichte der Gobelinwirkerei . Verlag für Kunstwissenschaft, Berlin 1919.
• Vor hundert Jahren. Festräume und Wohnzimmer des deutschen Klassizismus und Biedermeier . Verlag für Kunstwissenschaft, Berlin 1920.
• Kunst und Kultur des 18. Jahrhunderts in Deutschland . Bruckmann, München.
• Die Kunst des fruhen und hohen Mittelalters in Deutschland . Bruckmann, München, 1924.
• Soest und Münster (= Berühmte Kunststätten Band 45). Seemann, Lipcse 1925.
• Preußische Königsschlösser . Drei Masken, München 1926. Neuausgabe
  mit einem Nachwort von Goerd Peschken, Gebr. Mann, Berlin 1999, ISBN 3-7861-1849-3 .
• Das Möbelwerk. Die Möbelformen vom Altertum bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts . E. Wasmuth, Berlin [1926].
  Nachdruck Wasmuth, Tübingen 1982, ISBN 978-3-8030-5022-9 .
• Revolution der Gesinnung! Preussische Kulturpolitik und Volksgemeinschaft seit dem 9. November 1918 . Selbstverlag, Neubabelsberg 1931.
• Katalog der Ornamentstichsammlung der Staatlichen Kunstbibliothek zu Berlin . Verlag für Kunstwissenschaft, Berlin 1939.
  Nachdruck B. Franklin, New York 1958; HES Publishers, Utrecht, 1986.

Irodalom

• Schmitz, Hermann // Gerhard Lüdtke (Hrsg.): Kürschners Deutscher Gelehrten-Kalender. Begründet von Joseph Kurschner. 4. Auflage. De Gruyter, Berlin 1931, OCLC 257208441, S.2617.
• Schmitz, Hermann // Gerhard Lüdtke (Hrsg.): Kürschners Deutscher Gelehrten-Kalender. Begründet von Joseph Kurschner. 6. Auflage. 2. rész: LZ. De Gruyter, Berlin 1941, OCLC 257208936, S.643.
• Schmitz, Hermann // Der Große Brockhaus, 15. Auflage, Ergänzungsband AZ, Lipcse 1935, S. 671.
• Goerd Peschken : Nachwort // Hermann Schmitz: Preußische Königsschlösser. Gebr. Mann, Berlin 1999, ISBN 3-7861-1849-3 , 105-108.
• Joachim Márka : Gleichgeschaltet und ausquartiert. Die Kunstbibliothek 1933-1945 // Jörn Grabowski, Petra Winter (Hrsg.): Zwischen Politik und Kunst. Die Staatlichen Museen zu Berlin in der Zeit des Nationalsozialismus (= Schriften zur Geschichte der Berliner Museen 2). Böhlau, Köln ua 2013, ISBN 3-412-21047-1 , S. 233-251 mit Abb. 52 (fotó-portré).

Jegyzetek

1. ↑ Library of Congress Authorities  (angolul) - Library of Congress .
2. ↑ Peter Betthausen, Peter H. Feist, Christiane Fork. Metzler Kunsthistoriker Lexikon: 210 Porträts deutschsprachiger Autoren aus 4 Jahrhunderten . - Springer-Verlag, 2007. - P. 49. - 575 p. — ISBN 9783476052629 . Archiválva : 2018. május 10. a Wayback Machine -nál

Linkek

• Schmitz, Hermann 1882 – Archiválva : 2016. szeptember 23. a Wayback Machine -nél // WorldCat, OCLC Online Computer Library Center, Inc.

	Bibliográfiai katalógusokban BNF : 14597611f CONOR : 89597795 GND : 121122883 ISNI : 0000 0001 0928 5629 J9U : 987007279939805171 LCCN : n82091962 NKC : ola2003186253 NTA : 068185626 NUKAT : n98026602 SUDOC : 124236324 VIAF : 100183641 WorldCat VIAF : 100183641