Schlegel, Max von

Max von Schlegel
német  Max von Schlagel
Születési dátum 1840 [1]
Születési hely
Halál dátuma 1891 [1]
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása író , költő

Max von Schlegel ( németül:  Max von Schlägel , 1840–1891) német író és költő .

Münchenben született és élete első felét [2] töltötte . 1863-ban behívták katonai szolgálatra, majd egy időre Párizsba ment . Visszatérve csatlakozott a politikai mozgalomhoz, az ellenzéki kormányhoz, hazaárulással vádolták, de az országból Svájcba menekült, majd Franciaországba költözött. A francia-porosz háború alatt francia haditudósító volt, 1870-ben német fogságba esett és hazaárulás miatt bebörtönözték.

Szabadulása után több európai országban élt, kizárólag íróként élt. Számos, a 19. században sikeres novellát és regényt írt, valamint számos versgyűjteményt.

Leghíresebb művei: "Vier Jahre Soldat" (1868); "Die Bachantin" (1869); "Die Putzmacherinnen" (1870); Feuerseelen. Absonderliche Menschen und Schicksale" (1870); "Aus drei Kriegen" (1866); "Tolle Liebe" (1870); "Von Sunde zu Sunde" (1870); Wildes Blut (1871); "Sztereoszkóp" (1872); "Die Helden der Arbeit" (1872); "Gefangen und belagert" (1871); "Pariser Totentanz" (1872); "Die Wilden der Gesellschaft" (1873); "Vom Fels zum Meer" (1873); "Novellen" (1872); "Die Gletscher-Amazone" (1874); "Siege der That" (1874); "Der Kometenprinz" (1874); "Die Ritter der Gegenwart" (1875); "Die Volksbeglücker" (1875); "Die Gründer" (1875); "Gróf Ketlan, der Rebell" (1876); "Rothaar hercegnő" (1877); "Deutsch und Welsch" (1877); "Am Genfersee" (1878); "Für Thron und Altar" (1878); "Der baumwollene Husar und andere Novellen" (1883); "Die Alpensängerin" (1885); "Hartes Holz" (1886); Neue Novellen (1886).

Jegyzetek

  1. 1 2 A Német Nemzeti Könyvtár katalógusa  (német)
  2. Die Volksbeglücker. Eine Erzahlung. Schlagel, Max von

Irodalom