Shklyarevsky, Igor Ivanovics
| Igor Shklyarevsky | |
|---|---|
| Születési név | Igor Ivanovics Shklyarevsky |
| Születési dátum | 1938. június 25 |
| Születési hely |
Belinicsi , Mogilev megye , BSSR , Szovjetunió |
| Halál dátuma | 2021. szeptember 7. (83 évesen) |
| A halál helye | |
| Polgárság | Szovjetunió → Oroszország |
| Foglalkozása | költő , prózaíró , műfordító |
| Több éves kreativitás | 1962-2021 _ _ |
| Műfaj | költészet, újságírás |
| A művek nyelve | orosz |
| Bemutatkozás | "Jövök!" ( 1962 ) |
| Díjak |
 Puskin-díj a költészetben (1999) [1] |
| Díjak |
 |
Igor Ivanovics Shklyarevsky (1938. június 25., Belinicsi , Mogiljovi régió - 2021. szeptember 7., Moszkva ) - szovjet és orosz költő, fordító. A Szovjetunió Állami Díjának kitüntetettje (1987).
Életrajz
1938. június 25-én született tanári családban. A Mogiljovi Pedagógiai Intézetben tanult , dolgozott a Zorka köztársasági gyermekújságban, majd az A. M. Gorkij Irodalmi Intézetben szerzett diplomát (1965) . 1964 óta a Szovjetunió SP tagja .
Még diák korában (1962) Minszkben publikálta első versgyűjteményét „Jövök!” Korábban a kiadásra előkészített gyűjtemény kiadását leállították, a díszlet szétszóródott, mivel a könyvet "ideológiailag gonosznak" nyilvánították. Ennek eredményeként a gyűjtemény számlákkal jelent meg.
Már 1964-ben Minszkben megjelent Shklyarevsky "The Boat" második gyűjteménye, amely az előző könyvhöz hasonlóan jó kritikákat kapott. A költő tehetségét Borisz Szluckij jegyezte meg , aki a „Messze vitorlázó csónak” című cikket a gyűjtemény kiadásának szentelte.
Shklyarevsky az 1960-as évektől kezdve szoros barátságban volt Stanislav Kunyaevvel , akivel később szakított az ultranacionalista pozíciók miatt, amelyeket Kunyaev a hetvenes évek végén foglalt el. [2]
Szláv nyelvekből fordították. 1979-ben megjelentette az " Igor hadjáratának meséje " fordítását, amelyet az ókori orosz irodalom legnagyobb szakértője, Dmitrij Lihacsov nagyra értékelt .
Ne feledd, te igazi költő vagy, nem vagy költő. A költészet valami magasabb rendű... Az orosz kultúrának szüksége van rád, úgyhogy nemzeti kincsként vigyázz a biztonságodra. Szeretlek téged és költészetedet, Dmitrij Lihacsov
Shklyarevsky verseit a dikció tisztasága és a költői forma tisztasága jellemzi. Lefordították bolgár, olasz, német, lengyel, cseh, japán és más nyelvekre.
1986-ban nagyon felzaklatta a csernobili katasztrófa , amely abban a régióban történt, ahol született. A következő könyvért kapott állami díjjal (1987) erdőt telepített Fehéroroszországban. A mai napig látható táblák "Igor Shklyarevsky költő erdeje" [3] felirattal .
Tagjává választották az RSFSR SP (1985-1991) és a Szovjetunió SP (1986-1991), az Orosz PEN Központ végrehajtó bizottságának (1989 óta). Tagja volt a Literaturnaja Gazeta köztanácsának ( 1990-1997), a Szovjetunió Békebizottsága alá tartozó Eyes of the Earth környezetvédelmi mozgalom elnöke (1989-től). Az Orosz Föderáció elnöke mellett működő állami díjak bizottságának tagja , az Orosz Föderáció elnöke mellett működő Puskin-díjjal foglalkozó bizottság elnöke (1999 óta) [4] . Társelnöke volt az Orosz Írók Szövetségének .
Szenvedélyes játékos volt, szerette a rulettet, a kártyákat, a biliárdot és mindenféle lottót. 2005-ben az Orosz Nyílt Bajnokság kitüntetett vendége volt.
2021. szeptember 7-én [5] elhunyt a COVID-19-ben [6] . Igor Ivanovics Shklyarevsky akarata szerint hamvait a Dnyeper melletti Mogilev dombjaira szórják [7] .
Díjak és címek
- Népek Barátságának Rendje (1984.11.16.);
- A Szovjetunió Állami Díja (1987) - a „Hallgatom az eget és a földet” című verses és verses könyvért (1985)
- Carskoje Selo művészeti díj (1998);
- Az Orosz Föderáció Állami Puskin-díja (1999) [8] [9] ;
- Filaret teljes fehérorosz exarcha oklevele "Figyelem az egyház területén végzett munkára , Krisztus születésének 2000. évfordulója emlékére " (2000).
Bibliográfia
- Jövök! - Mn. , 1962;
- Hajó. - Mn. , 1964;
- Szerencse. - M . : szovjet író , 1968;
- Akarat. - M . : szovjet író, 1972;
- Féltékenység. - M . : Sovremennik, 1974;
- Watch ág. Versek, fordítások. - Mn. , 1975;
- Hideg csattan. - M . : Fiatal Gárda, 1975;
- Egy madár árnyéka. Három történet. - M . : szovjet író, 1976;
- Hajó. — M .: Sovremennik, 1977;
- Egy névtelen erő. - M . : szovjet író, 1978;
- Vendég. - Mn. , 1980;
- Gyorsítótár. - M . : szovjet író, 1981;
- Fiú testvér. - M . : Fiatal Gárda, 1982;
- Válogatott: Versek és versek. - M . : Szépirodalom, 1984
- Komp Fehéroroszországból Oroszországba. Fordítói könyv. - Mn. , 1984.
- Hallgatom az eget és a földet. - M . : szovjet író, 1985.
- Piros könyv. - M . : Szovjet-Oroszország, 1986;
- A költészet sörényes oroszlán. Cikkek. - M . : szovjet író, 1986;
- Szó a világról. - M . : Ifjú Gárda, 1987;
- Vizes szemek. — M .: Sovremennik, 1989;
- Jobban értem, mint a felhőket. - M . : szovjet író, 1990;
- Kedvencek. - M . : Szépirodalom, 1990;
- Olvasom a "Szót az ezredről..." című könyvet: Diákoknak szóló könyv. - M . : Nevelés, 1991. - 80 p.;
- Versek. - M. , 1997;
- "Igor hadjáratának meséje" talányai és titkai. Cikkek. - M. , 1998;
- Búcsú a költészettől. - M. , 2002.
Jegyzetek
- ↑ Az Orosz Föderáció elnökének 1999. június 4-i 703. számú rendelete „Az 1999. évi Puskin-díj odaítéléséről”
- ↑ David-Schraer-Petrov . [Kalapács és sarló: Igor Shklyarevsky és Stanislav Kunyaev // A könyvben: Vodka süteményekben. Románc írókkal Vodka a süteményekben. Regény írókkal]. - Szentpétervár. : Akadémiai projekt, 2007. - S. 380-401.
- ↑ Igor Shklyarevsky: Dosszié a "Rakurs" (Lettország) elemző hetilap honlapján (elérhetetlen link) . Letöltve: 2010. április 8. Archiválva az eredetiből: 2014. július 30.
- ↑ Bejelentették a "Boldino Autumn" Összoroszországi Irodalmi Díj hosszú listáját . Moskovsky Komsomolets (2021. július 26.). Hozzáférés időpontja: 2021. szeptember 10.
- ↑ Igor Ivanovics Shklyarevsky (1938.06.25 - 2021.09.07)
- ↑ Mihail Szinelnikov . www.facebook.com . Letöltve: 2021. szeptember 8.
- ↑ Igor Shklyarevsky költő verseket és erdőt hagyott maga után
- ↑ Fazil Iskander és Igor Shklyarevsky lettek a "Boldino Autumn" Puskin-díj tulajdonosai (hozzáférhetetlen link) . Moskovsky Komsomolets (1998. február 9.). Letöltve: 2014. július 1. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.
- ↑ Iskander és Shklyarevsky aranylevele . Irodalmi újság. - 1998. - 6. szám (1998. november 2.). Hozzáférés időpontja: 2021. szeptember 10.
Linkek
- Igor Shklyarevsky a " Nagyságteremben "
- Igor Shklyarevsky személyes honlapja
- Shklyarevsky Igor Ivanovics. Orosz Irodalmi Intézet (Puskin-ház) RAS
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| ||||