Cseboksári régió
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 18-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Cseboksári körzet ( csuvasul Shupashkar districtĕ ) közigazgatási-területi egység Oroszország Csuvas Köztársaságában . A helyi önkormányzatok szervezésének részeként 2023. január 1-jével megalakul a Cseboksári Községi Körzet önkormányzati formációja (2004-től 2022-ig - önkormányzati körzet ).
A közigazgatási központ Kugesi városi jellegű település , amely Csebokszáritól 14 km-re található .
Földrajz
A Csuvas Köztársaság északi részén található, északon a Mari El Köztársasággal ( Kilemarsky és Zvenigovsky kerületek), keleten a Marposadsky kerülettel , délen a Civilszkij és Krasznoarmejszkij körzetekkel , nyugaton pedig a Morgaushszkij körzetekkel határos . a Csuvas Köztársaság.
A kerület területe 1331,7 km², ami a köztársaság területének több mint 7%-a. A régiót a Volga folyó két egyenlőtlen részre osztja: az északi Transz-Volgára és a déli jobbpartra. A környéken található az Izyar -tó . A járás lakosságszámát tekintve a legnagyobb a régióban, területét tekintve pedig csak az Alatyrszkij járás mögött áll.
Történelem
A körzet 1927. szeptember 5-én alakult meg . Megalakulásakor a járás magában foglalta a Csebokszári járás területét és a Csebokszári körzet többi volosztját . Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1932. május 27-i rendeletével a járás központja Cseboksári városból Kugesi községbe került. 1959. július 21-én a megszüntetett Islejszkij körzet területének egy részét a Csebokszári régióhoz csatolták [3] .
Népesség
Nemzeti összetétel
A 2010-es népszámlálás szerint a Csebokszári régió lakosságát túlnyomórészt csuvasok uralják (90%), az oroszok Kugesi , Syukterka falvakban élnek .
A járás országos összetétele a 2010-es népszámlálás eredményei szerint [19]
| Állampolgárság |
A nemzetiséget megjelölők száma és a járás lakosságának aránya
|
| csuvas |
89,70% (56 437)
|
| oroszok |
8,02% (5049)
|
| tatárok |
0,40% (251)
|
Területi struktúra
A közigazgatási-területi struktúra keretében a járás 17 közigazgatási-területi egységre - vidéki településekre - tagolódik [20] [21] .
A helyi önkormányzati szervezet keretében 2004-től 2022-ig. a községi körzetbe 17 falusias település jogállású község tartozott [22] , amelyeket 2023. január 1-jével megszüntettek és egyetlen községi körzetbe vontak be [21] .
| Nem. | Vidéki település | közigazgatási
központja |
Települések száma
_ | Népesség
(fő) | Terület
(km²) |
|---|
| egy | Abashevo vidéki település | Abashevo falu | 6 | ↘ 1744 [2] | 37,74 [1] |
| 2 | Akulevszkij vidéki település | Shorchekasy falu | 6 | ↘ 1002 [2] | 29.13 [1] |
| 3 | Atlashevsky vidéki település | Novoe Atlashevo falu | 12 | ↘ 6664 [2] | 62,81 [1] |
| négy | Bolsekatrasszkoje vidéki település | Velyki Katrasi falu | 7 | ↗ 3166 [2] | 36,32 [1] |
| 5 | Vurman-Syukterskoe vidéki település | Khyrkasy falu | 16 | ↘ 4378 [2] | 309,48 [1] |
| 6 | Ishak vidéki település | Ishaki falu | 9 | ↘ 1709 [2] | 57,61 [1] |
| 7 | Ishleyskoye vidéki település | Ishley falu | tizenöt | ↘ 5188 [2] | 65,34 [1] |
| nyolc | Kugesskoe vidéki település | Kugesi _ | egy | ↗ 13 541 [2] | 6,20 [1] |
| 9 | Kshaush vidéki település | Kurmyshi falu | tíz | ↘ 2624 [2] | 42.03 [1] |
| tíz | Lapsar falusi település | Lapsary falu | 9 | ↗ 4859 [2] | 25.16 [1] |
| tizenegy | Sarabakasinsky vidéki település | Syatrakasy falu | nyolc | ↘ 1809 [2] | 9.11 [1] |
| 12 | Signal-Pokrovskoye vidéki település | Parhikasy falu | nyolc | ↘ 1671 [2] | 17,93 [1] |
| 13 | Signalskoe vidéki település | Signaly falu | 17 | ↗ 5181 [2] | 307,49 [1] |
| tizennégy | Sirmaposinszkoje vidéki település | Chirskasy falu | 7 | ↘ 1857 [2] | 47,74 [1] |
| tizenöt | Chirshkasinsky vidéki település | Chirskasy falu | 16 | ↘ 1789 [2] | 63,11 [1] |
| 16 | Shinerposinskoe vidéki település | Új Trenkasy falu | 17 | → 3904 [2] | 26,67 [1] |
| 17 | Yanyshskoye vidéki település | Yanyshi falu | nyolc | ↘ 1178 [2] | 34,97 [1] |
Települések
A Cseboksári régióban (községi körzetben) 172 település található [21] :
Természet
A Cseboksary régió a csuvas fennsíkon található . Felülete enyhén hullámzó síkság, erősen tagolt. szakadék-gerenda hálózat (a szakadékok mélysége legfeljebb 20 m). A régió ásványai közül tőzeg található (több mint 20 lelőhely, köztük a Dryannye, amelyet a Zavolzsszkij tőzegvállalat használ ) ; tégla és duzzasztott agyag (Khyrkasinskoe, Ilbeshevskoe, Malokatrasinskoe, Baisubakovskoe, Novocheboksarskoe, Chandrovskoe stb. lerakódásai); homok vakoláshoz (Kozy Ostrov lerakódás); homok építési munkákhoz (Syukterskoe és Novocheboksarskoe betétek); homok szilikáttéglához (Linevskoye lelőhely); fröccsöntő homok (lerakódások Sosnovskoye, Kugesinskoye). A Volga mindkét partján maszesztin típusú hidrogén-szulfidos nátrium-klorid vizeket fedeztek fel gyógyászati célú kutak, ezek alapján víz- és iszapfürdő , szanatórium működik .
A Cseboksári régió éghajlata mérsékelt kontinentális, hosszú hideg telekkel és meleg, néha forró nyarakkal. A januári átlaghőmérséklet -13 °C, július 19 °C. A terület az elegendő, de instabil nedvesség zónájába tartozik. Évente átlagosan több mint 500 mm csapadék hullik, a maximum júliusban esik.
A Volga folyó a Csebokszári régió területén halad át , és a Csebokszári vízerőmű holtága miatt itt alkotja a Csebokszári víztározót .
A domináns talajtípusok szikes-podzolos, podzolos, a Trans-Volga régióban - homokos vályog, homokos és mocsaras. A régió erdősültsége mintegy 30%, a Trans-Volga régió erdősültsége 67%. A Volga-túli erdőkben a fenyvesek dominálnak, a jobbparti rész fő erdőképző fajai a tölgy , juhar , hárs , nyárfa . Az erdők egy része a Cseboksári zöldövezethez tartozik .
Közgazdaságtan
A nagy ipari központokhoz való közelsége miatt a Cseboksary régióban rendkívül hatékony külvárosi mezőgazdaságot fejlesztenek ki, amely burgonyával , zöldségekkel, gyümölcsökkel, bogyós gyümölcsökkel, tejjel , vajjal és tojással látja el a lakosságot . A terület magas mezőgazdasági fejlettségű, amely a terület 87%-át teszi ki. A szántó a mezőgazdasági területek 76%-át teszi ki. A kerület hús- és tejelő szarvasmarha-tenyésztésre specializálódott, fejlett baromfitenyésztéssel , sertéstenyésztéssel , gabona-, burgonya- és zöldségtermesztéssel.
Közlekedés
A közlekedési hálózat alapja a "Krasny Uzel-Kanash-Cheboksary" vasút , az autópályák - " Nizsnyij Novgorod - Cseboksar - Kazan "; " Cseboksary - Civilsk - Uljanovszk - Syzran ". A fő vízi út a Volga.
Nevezetes bennszülöttek
- Nikolai Shupus-syynni csuvas író , költő és műfordító.
- Uyp Mishshi csuvas költő .
- Alekszejev, Borisz Alekszejevics (1911-1973) - színész, a Szovjetunió népművésze (1969).
- Maksimov, Georgij Makszimovics (1903-1996) - szovjet katonai vezető, a tank csapatok vezérőrnagya.
- Matrosov, Jurij Petrovics - festő, Csuvasia tiszteletbeli művésze, Baskíria tiszteletbeli művésze.
- Simakova, Maria Vasilievna - jól ismert népi hímzőművész, az Orosz Föderáció tiszteletbeli művésze .
- Fomiryakov, Georgy Gennadievich - festő, Csuvasia tiszteletbeli művésze
- Stanyal, Vitalij Petrovics - csuvas író , filológus, közéleti személyiség.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Csuvas Köztársaság. Az önkormányzat teljes területe
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
- ↑ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának lapja. 30. szám (962), 1959
- ↑ 1 2 3 Népesség Csuvasia kerületei és városai szerint (50 fő hiba) . Letöltve: 2015. február 26. Az eredetiből archiválva : 2015. február 26.. (Orosz)
- ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án. (Orosz)
- ↑ A Csuvas Köztársaság népessége kerületek és városok szerint 2005. január 1-jén (50 fő hiba) . Hozzáférés dátuma: 2015. március 3. Az eredetiből archiválva : 2015. március 3. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2. (Orosz)
- ↑ Összoroszországi népszámlálás 2010. A városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, Csuvas Köztársaság településeinek lakossága . Letöltve: 2015. március 23. Az eredetiből archiválva : 2015. március 23. (Orosz)
- ↑ Csuvasia. Becsült lakónépesség 2009. január 1-2014
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31.. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16. (Orosz)
- ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2.. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6.. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
- ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (Orosz)
- ↑ Eredmények:: Chuvashstat . www.chuvash.gks.ru. Letöltve: 2018. január 29. (határozatlan)
- ↑ A Csuvas Köztársaság 2004. november 24-i N 37 törvénye "A Csuvas Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről"
- ↑ 1 2 3 A Csuvas Köztársaság 2022. március 29-i 28. sz. törvénye "A Csuvas Köztársaság Csebokszári régiójának önkormányzatainak átalakításáról és a Csuvas Köztársaság törvényének módosításáról" A Csuvas Köztársaság települési határainak megállapításáról Csuvas Köztársaság és városi, vidéki település, önkormányzati körzet, önkormányzati körzet és városi körzet státuszának adományozása
- ↑ A Csuvas Köztársaság 2004. november 24-i 37. törvénye "A Csuvas Köztársaság települési határainak megállapításáról és városi, vidéki települési, önkormányzati körzeti és városi körzeti státuszáról"
- - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 51 52 53 54 55 56 56 57 58 59 61 62 63 64 65 66 67 68 68 69 70 71 72 73 74 76 77 78 78 79 80 82 83 84 85 86 88 88 89 90 91 92 94 95 96 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 100 101 101 101 104 104 106 106 106 106 107 108 109 110 110 111 112 114 115 115 116 117 118 118 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 137 138 139 140 141 142 143 146 147 148 148 148 149 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 Csuvas Köztársaság régióinak lakossága . Letöltve: 2015. március 23. Az eredetiből archiválva : 2015. március 23. (Orosz)
Lásd még
Linkek