Chak csúzli | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakOsztály:KétéltűekAlosztály:Kagyló nélküliInfraosztály:BatrachiaSzuperrend:UgrásOsztag:AnuransAlosztály:neobatrachiaCsalád:CeratophryidaeNemzetség:szarvas békákKilátás:Chak csúzli | ||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||
Ceratophrys cranwelli Barrio , 1980 | ||||||||||
természetvédelmi állapot | ||||||||||
![]() IUCN 3.1 Least Concern : 56338 |
||||||||||
|
A chak csúzli [1] ( lat. Ceratophrys cranwelli ) a Ceratophryidae családjába tartozó békafaj . Endemikus a Gran Chacóban .
A teljes hossza eléri a 10-15 cm-t, súlya - 0,1 kg. Szexuális dimorfizmus figyelhető meg: a nőstények nagyobbak, mint a hímek. A fej széles és vastag. A száj nagyon nagy. A hímeknek nagy torokzacskójuk van, amellyel a párzási időszakban hangos hangot adnak ki. Hátát sűrű csontpajzs borítja. A bőr hólyagos, sok apró tüskével. Színe a finom világoszöldtől a rózsaszínes-barnáig változik. A háton nagy domború foltok vannak, amelyek egyes egyedeknél kis csíkokká nyúlhatnak. A foltok színe az olívazöldtől a sötétbarnáig, majdnem feketéig változik.
Argentínában, Bolíviában, Brazília nyugati részén, Paraguayban él.
Előnyben részesíti a nedves erdőket a tározók partján, a mocsaras helyeket. Legfeljebb 700 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Földi életmódot folytat. Aktív éjszaka. Nyugtalan állat. Vadászatok lesből. Elég torkos, a gyomra testének kétharmadát teszi ki. Csibékkel, békákkal, kis hüllőkkel, gerinctelenekkel, sőt saját fajának tagjaival táplálkozik. Éhes időszakban akár a saját bőrét is megeheti.
A párzás és a szaporodás az esős évszakban történik. A nőstény 2000-4000 tojást tojik.