Ziegen, Theodore
| Theodor Ziegen | |
|---|---|
| német Theodor Ziehen | |
| Születési dátum | 1862. november 12. [1] [2] [3] […] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1950. december 29. [2] [3] [4] (88 éves) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Munkavégzés helye | |
| alma Mater | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Theodor Ziegen ( németül: Theodor Ziehen ; 1862 . november 12. , Frankfurt am Main – 1950 . december 29. , Wiesbaden ) német neurológus, pszichiáter, pszichológus, filozófus és tanár.
Életrajz
A Frankfurter Postzeitung újság szerkesztője és Eduard Ziegen író családjában született, három gyermek közül a legidősebb volt. 1866-ban, az osztrák-porosz háború után az újságot politikai okok miatt bezárták, így édesapám elveszítette állását, és magántanárral kényszerült pénzt keresni, ami kevés bevételt hozott. Tsigen középiskolai tanulmányait a Model Schoolban, majd a Lesing Gymnasiumban szerezte szülővárosában. Már ekkor érdeklődött a filozófia iránt, és elhatározta, hogy filozófus lesz, a tanulmányi sikerekért pedig a Frankfurti Református Egyház ösztöndíját kezdte el kapni. Ennek ellenére a középiskola elvégzése után eldöntötte, hogy orvos lesz, így belépett a Würzburgi Egyetemre orvosi szakra, ahol négy szemesztert tanult, majd a berlini egyetemre került. A pszichiátriát választotta orvosi szakterületéül, hogy valamilyen módon összekapcsolja az orvostudomány és a filozófia iránti érdeklődését; tanulmányai során jelentős figyelmet fordított a filozófiai művek tanulmányozására, de foglalkozott empirikus orvoslással is, Berlinben az agy anatómiájáról és élettanáról, matematikáról és elméleti fizikáról tartott előadásokat.
1884-ben apja, egy évvel később édesanyja meghalt, így nagy nehezen befejezte tanulmányait az egyetemen. 1885-ben azonban megszerezte az orvosi diplomát, és még abban az évben asszisztensi állást kapott egy görlitzi pszichiátriai magánkórházban. Már 1886-ban megismerkedett Otto Binswangerrel, aki egy jénai egyetemi klinikán vezető orvosi állást ajánlott neki, valamint habilitációs disszertációt készített az ő irányításával, amibe Ziegen beleegyezett. 1889-ben Ziegen Friedrich Nietzsche egyik kezelőorvosa volt. 1900-ban a pszichiátria rendes professzora lett Utrechtben, és saját pszichiátriai laboratóriuma volt. 1903-tól a hallei egyetem professzora, 1905-től 1912-ig a berlini egyetemen a pszichiátria rendes professzora és a Charité pszichiátriai kórház orvosa. Életének ebben az időszakában a tudományos munka és a tanítás mellett aktívan foglalkozott a gyakorlattal, nagyszámú magánbeteget fogadott. 1912-ben, belefáradva a tudományos munkába, Wiesbadenben vett egy villát, és oda költözött feleségével és két gyermekével, több évig magánorvos és magántanár volt. 1917-ben professzorként a Hallei Egyetem Filozófia Tanszékére került, ahol nemcsak pszichológiát, hanem filozófiát, filozófiatörténetet és más filozófiai tudományokat is tanított. 1930-ban nyugdíjba vonult, és családját visszaköltöztette Wiesbadenbe, ahol élete végéig élt. A nácik uralkodása alatt üldözték, de nem tartóztatták le.
Összesen több mint 450 dolgozatot írt neurológiából, pszichológiából, neuroanatómiából és más kapcsolódó tudományágakból; fő tudományos érdeklődési köre a pszichofiziológia és a gyermekpszichiátria volt. Főbb munkái: „Pszichofiziológus. Erkenntnistheorie" (1898; "A tudás pszichofiziológiai elmélete", egyik fő műve, amelyben Ziegen a pszichológiával kapcsolatos filozófiai nézeteit tükrözte), "Psychotherapie" (1898), "Ueber die allgem. Beziehungen zwischen Gehirn- und Seelenleben" (1902), "Psychiatrie" (1902), "Physiolog. Psychologie" (6. kiadás - 1902), "Das Centralnervensystem der Monotremen und Marsupialier" (in "Denkschriften d. medizinisch-naturwissenschaftl. Gesellschaft in Jena", 1901), "Die Geisteskrankheiten mentális betegség lett" (desa Kindes book onalters az első ilyen jellegű munka Németországban). Wernickével közösen megjelent: "Monatschrift für Psychiatrie und Neurologie" (Berlin) és Zieglerrel együtt "Abhandlungen aus dem Gebiete der pädagog. Psychologie und Physiologie (Berlin).
Jegyzetek
- ↑ Georg Theodor Ziehen // Ki nevezte el? (Angol)
- ↑ 1 2 Theodor Ziehen // Brockhaus Encyclopedia (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
- ↑ 1 2 3 4 Cseh nemzeti hatósági adatbázis
- ↑ Theodor Ziehen // Alapéletrajz ( fr.)
Irodalom
- Ziegen, Theodor // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Linkek
- Életrajz (német) .
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák | ||||
| ||||