A mordvaiak keresztényesítése – az ortodoxia elterjedése moksa és erzi körében.
A mordvaiak keresztényesítése a cári kormány nemzetpolitikájának egyik intézkedése volt, amely a mordvaiak autokratikus hatalmának erősítését célozta. A mordvai arisztokrácia volt az első, aki elfogadta az ortodoxiát , és ily módon igyekezett megőrizni örökségét és társadalmi kiváltságait (lásd: Újonnan megkeresztelkedett ). Az állam uralkodó osztályába beolvadva a mordvai fejedelmek és murzák gyorsan eloroszosodtak. Ezzel szemben a parasztok bármilyen módon, egészen a máshová való kitelepítésig, felkelésekig, önégetésig elkerülték a keresztséget, az új vallásban az elnyomás újabb eszközét látva. A mordvaiak megkeresztelkedéséről szóló írásos bizonyítványok a XVI.
A XVIII. század közepére. a mordvaiak megkeresztelkedése lényegében befejeződött. De ez nagyrészt formális volt. Mordva továbbra is követte a kereszténység előtti rítusokat, amit a 18-19. század mordvai kutatóinak munkáiban felhasznált dokumentumok és néprajzi anyagok is megerősítenek. I. I. Lepekhin , P. S. Pallas , P. I. Melnikov , V. A. Aunovsky, V. N. Mainov, I. N. Smirnov , S. K. Kuznetsov, H. Paasonen , M. E. Evsevyeva és mások. Az orosz ortodox egyház misszionáriusai nem kényszerítették ki a keresztényesítés módszereit Ennek eredményeként a keresztény dogmát és szertartásait a mordvaiak vallási hiedelmeihez és rítusaihoz , a mordvai parasztság termelési és életkörülményeihez kezdte igazítani. Ennek a politikának az eredménye egy sajátos hiedelmek és rituálék komplexuma volt, amely szintetizálja a kereszténység előtti és az orosz ortodox hit összetevőit ( mordvai istenségek és ortodox szentek azonosítása, az ozkok időzítése az orosz népi vagy egyházi ünnepekre, stb.). Az ikonok fokozatosan számos szertartás – házavatás, esküvő stb. – nélkülözhetetlen részévé váltak.