Hohanaberd (erőd)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. május 25-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
Erőd
Hasan-Jalal Dol palota vagy Hokhanaberd
Հասան Ջալալ Դոլայի դղյակ կամ Խոխանաբերդ

Palota falai
40°03′27″ s. SH. 46°31′51″ K e.
Ország Hegyi-Karabah Köztársaság [1] / Azerbajdzsán [1]
Terület Martakert / Terter régió [2]
Alapító Gasan-Jalal Dola
Első említés XIII század
Az alapítás dátuma XIII század
Építés dátuma XIII század
Fő dátumok
XVIII. század - a Khachen fejedelemség fő palotája
Anyag folyami kő [d]
Állapot falak és erődítmények maradványai
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Hasana palota - Jalal Dol ( Arm  . Հ ջ դոլ դղյ ) vagy Hohanaberd ( Arm  . _ Az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság közigazgatási -területi felosztása szerint az NKR Martakert régiójában , Azerbajdzsán közigazgatási-területi felosztása szerint a Terter régióban található .  

Leírás

A palota áttekintése azt mutatja, hogy a Hokhanaberd erőd és a hercegi palota, valamint a körülöttük elterülő számos világi és vallási épület egy nagy középkori erődített település részei, mint a Shikakar - Dashbashi , Ktish erődített települések különféle műemlékei. - Tug és Shushikend - Signakh - Shusha [4] .

A 13. században épült Hacsen-palota nagyon rossz állapotban került hozzánk. Az egykor jól elrendezett erődpalotából csak tornyok és falak maradványai maradtak fenn, amelyek csak egy nagy palota általános körvonalaira emlékeztetnek. A palota 1,6-1,8 m vastag falai a négy saroktoronyhoz hasonlóan faragatlan kőből készültek.

M. Barkhudaryants történész a 19. században látta a palotát, a mainál összehasonlíthatatlanul jobb állapotban. Azt írta, hogy ez egy „tágas épület, amely számos, az erőd falához csatlakozó helyiségből állt és mészhabarccsal épített kövekből. A Jalal-Dola palotában a legvonzóbb a fogadóterem és az egyik szoba, amely a kor építészeti stílusát tükrözi. A szobák tömör magas falakkal és boltíves mennyezettel rendelkeznek. A faragott ékekkel készült hevederívek vékony és ügyesen megmunkált tőkére támaszkodnak. Az ablakok nagyon szűkek és ritkák. A helyiségek konkrét számát nem tudták meghatározni, mivel mindegyiket sűrű bozót, fák és málnabokrok borítják. Lehetetlen kutatást végezni a bozót eltávolítása nélkül.”

Így volt ez a 19. század végén is. De a komplexum még ebben az állapotban is érdekes anyagot nyújt Örményország és Artsakh középkori palotaegyütteseinek építészetének tanulmányozásához .

Az épületből fennmaradt részek alapján a boltozat (tető) nagyméretű faragott kvarckövek falazata volt. A boltozatot négy gerendaív szeli ketté. A nyugati ív egy széles, kettős falazatú falra támaszkodik, a maradék három pedig négy egyenlő részre osztja az egész csarnokot, beleértve a fülkében található kis helyiséget is. A hevederívek 2-3 sor monolit és egyforma méretű ékből épülnek fel, amelyek az övet elválasztó hengeres alapokra támaszkodnak. Gulyán A. építész szerint a nagyterem hevederíve a gandzasari kolostor kupolát tartó boltozatához hasonlóan kétcentrikus ív elve szerint épült [4] . A nagyterem kapcsolódik a déli teremhez, amely egy kis négyzet alakú boltíves szoba. Ezekben a szobákban sok különböző fülke és kandalló található, ami a palota gazdag díszítéséről beszél.

Az erődfal déli részén sok kis és közepes udvar található, amelyeken háztartási és egyéb palotaépületek maradványai láthatók. A palota építészei nagy figyelmet fordítottak a komplexum északi részén található nagy udvarra. Az erődfalak belső részének csaknem felét foglalja el. Közvetlenül az erőd főbejáratával szemben, az udvar nyugati részének fülkében található egy színpadként szolgáló helyiség. Itt az udvaron egyházi szertartásokat végeztek, ünnepi előadásokat, bírósági tárgyalásokat tartottak. Az udvar körvonalai alapján megállapítható, hogy hol volt a vidék nagy és befolyásos embereinek ágya, hol ültek a hétköznapi emberek, és nézték az eseményeket.

Hacsen hercegi palotája Kelet-Örményország egyik legfejlettebb palotája volt. Az utánzásra érdemes példaként a Hacsen-palota lett az Artsakhban a következő évszázadokban létrejött palotaépítmények prototípusa. Erről tanúskodnak a régióban a késő középkorban felállított hasonló emlékművek (melik palotái). [négy]

Az erőd falain belül két keresztény bazilika templom is volt. A déli templomhoz egy kis előcsarnokot csatoltak, a másikhoz pedig a nyugati oldalon egy teljesen összedőlt kis épület csatlakozik.

Külön érdekesség a 12-13. századi khacskarokkal és sírkövekkel ellátott temető. Az 1180-as, 1183-as és 1228-as hacskarok lovasokat és gyalogoskatonákat ábrázolnak teljes páncélban.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Az Azerbajdzsáni Köztársaság alkotmánya szerint a Hegyi-Karabah Köztársaság által ellenőrzött terület az Azerbajdzsán Köztársaság területének része. A de facto Hegyi-Karabahi Köztársaság egy el nem ismert állam , amelynek többsége nincs Azerbajdzsán ellenőrzése alatt.
  2. ↑ A Hegyi-Karabah Köztársaság közigazgatási -területi felosztása szerint , Azerbajdzsán közigazgatási-területi felosztása szerint a Terter régióban
  3. ↑ Raffi. Hamsa melikdomai

    A Khachen melikek erődítményei a Khachen folyó közelében helyezkedtek el: az egyik a híres Gandzasar kolostortól nem messze, egy magas erdővel borított hegy tetején található, és Tarkhanaberdnek (Khokhanaberd) hívják. Ebben az erődben a 13. század elején Hasan-Dzsalál herceg bujkált a tatár támadások elől.
  4. ↑ 1 2 3 Mkrtchyan Sh. M. Hegyi-Karabah történelmi és építészeti emlékei V. M. Harutyunyan, B. A. Ulubabyan; per. karral. L. R. Baghdasaryan, G. L. Petrosyan, N. A. Arakelyan. — Er. : "Parberakan" kiadói és termelői egyesület, 1989. - S. 183-184. — 360 s. - 35.000 példány.  — ISBN 5-540-00402-7 .