Hirsau (apátság)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. szeptember 29-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Kolostor
Hiersau
48°44′16″ é SH. 8°43′55″ K e.
Ország
Elhelyezkedés Borjú [1]
gyónás katolicizmus
Építészeti stílus Román építészet
Az alapítás dátuma 9. század
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A hirsau-i apátság (németül: Kloster Hirsau , lat. Hirsaugiensis abbatia ), Girsau [2] [3] vagy Girsau [4]  egy egykori bencés [5] kolostor , amely hirsau -i iskolájával nagyszerű szolgálatot tett Délnyugat-Németország oktatásának. (ma - Calw városának része a Fekete-erdő északi részén , Baden-Württemberg állam (állam) , a Nagoldon.

A 11. század második felében és a 12. században épült Hirsau kolostor (más néven Hirsau , Hirschau ) a német államok egyik legbefolyásosabb kolostora. A kolostor virágkora az apát (1069-91) és az érdeklődő Wilhelm (kb. 1030-1091) tevékenységéhez kötődik, aki a hirsau- i reformként ismert szerzetesi út megreformálását célzó mozgalom élére állt. része volt a gregorián egyházi reformok általános mozgalmának ). Mire az építési munkálatok befejeződtek az újonnan megalakult Szent Péter és Pál apátságban (1120), a kolostor területét tekintve a legnagyobb volt Németországban, Ausztriában , Svájcban és Elzászban . A 15. század közepén az apátság második gazdasági és szellemi felfutását élte át. 1692-ben [6] , a pfalzi örökösödési háború idején Hirsaut francia csapatok támadták meg : a kolostort és a hozzá tartozó 16. századi hercegi kastélyt kifosztották és felégették [7] .

Máig fennmaradt a 19. században újjáépített Mária-kápolna, amelyet evangélikus plébániatemplomként használnak, a 37 méteres Bagolytorony, a kolostor és a vár romjai .

Történelem

Hirsauban már a 8. században megjelentek az első templomi épületek – a 765-ben emelt Szent Názár kápolna . 830-ban Szent István ereklyéi. Aurelius . A kápolnánál, ahol az ereklyéket őrizték, megalakították az Aurelianus-kolostort, amely körülbelül 1000-ig létezett, majd elhagyták. 1049-ben IX. Leó pápa utasítására , aki ellátogatott ezekre a helyekre, unokaöccse, Calvus Adalbert gróf felkutatta Szentpétervár maradványait. Aurelius és 1059-ben megkezdték egy új kolostor építését. Az új Péter és Pál-székesegyház román stílusú oszlopsorral és két toronnyal a szélei mentén épült, ettől délre pedig a szerzetesek igényeit szolgáló épületek. Miután 1092-ben Hirsauban létrehozták a Szent István-kolostort. Szent Péter és Pál apátság. Aurelius az utóbbi alárendelt prioritásává változott. A kolostor végső építése (a Cluniy apátság mintájára és hasonlatosságára ) a 12. század közepén fejeződött be.

A XV. század közepén az apátság új virágkorát élte. Az 1460-ban megválasztott gierschaui apát minden beguint kiutasított altburgi otthonából rossz viselkedésük miatt, és domonkos harmadrendűeket állított a helyükre . Ennek érdekében a begardok összeesküdtek az apát ellen , amelynek első áldozatai ők maguk estek. 1474-ben helyreállították a kolostor falait, 1516-ra pedig új, gótikus stílusú épületeket emeltek Hirsauban. 1536-ban azonban a württembergi reformáció következtében az apátságot megfosztották szellemi státusától, 1556-ban pedig a Szent István-kolostort. Péter és Pál evangélikus közösséggé alakult. 1584-ben a kolostor és a templom egy részét lebontották, a többi épületet raktárnak, marha istállónak, edzőtermeknek stb. használták. A harmincéves háború alatt a hirsau-i apátság ismét katolikussá vált, és bencések lakták. szerzetesek Weingartenből . Az 1630-tól 1651-ig tartó időszakban többször is kézről kézre szállt - katolikustól protestánsig, és fordítva. A XVIII. század elejétől. a helyi evangélikus közösség a megmaradt Szűz Mária kolostorkápolnát használja templomának. 1888-92-ben a kápolnát neogótikus stílusban újjáépítették.

1586-92-ben a kolostor közvetlen szomszédságában a württembergi hercegek reneszánsz vadászkastélyt emeltek ( a pfalzi örökösödési háború során elpusztult ).

Az egykori kolostor területén 1876 és 1989 között többször is folytak régészeti feltárások, amelyek kiterjedt tudományos anyagot szolgáltattak a középkori apátság történetéről, építészetéről és életéről. 1991-ben múzeumot nyitottak itt. Jelenleg az egykori kolostor területe Baden-Württemberg földbirtoka, és nyitva áll a nyilvánosság számára.

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 archINFORM  (német) - 1994.
  2. Bencések // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  3. Bencések  // Zenei szótár  : 3 kötetben  / összeáll. H. Riemann ; add hozzá. Orosz osztály együttműködéssel. P. Weymarn és mások; per. és minden extra szerk. Yu. D. Engel . - per. az 5. németből szerk. - Moszkva-Lipcse: szerk. B. P. Yurgenson , 1904 .
  4. Girsau // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  5. Bencések  // Zenei szótár  : 3 kötetben  / összeáll. H. Riemann ; add hozzá. Orosz osztály együttműködéssel. P. Weymarn és mások; per. és minden extra szerk. Yu. D. Engel . - per. az 5. németből szerk. - Moszkva-Lipcse: szerk. B. P. Yurgenson , 1904 .
  6. Girsau // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  7. Girsau // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.

Irodalom