Zürichi Frank

Zürichi Frank

Franken   (német)

3 heller
Forgalom területe
Zürich kanton
Származtatott és párhuzamos egységek
Tört Batzen ( 1⁄10 ) _ _
Shilling ( 1⁄25 ) _ _
Rappen ( 1⁄100 ) _ _
Heller ( 1⁄300 ) _ _
Párhuzamos Dukát
Sztori
Bemutatott 1806
Kivonás kezdete 1850
Utódvaluta svájci frank

A zürichi frank ( németül  Franken ) a svájci Zürich kanton pénzneme volt 1806 és 1850 között. Franc = 10 batzen = 25 shilling = 100 rappen = 300 heller .

Történelem

A kanton 1806-ban shillingben, 1810-ben batzenben, 1827-ben hellerben, 1842-ben rappenben kezdte kibocsátani az érméket. Az arany dukátokat kereskedelmi érmeként csak 1810-ben verték.

Az 1848-ban elfogadott svájci alkotmány rögzítette a szövetségi kormány kizárólagos jogát az érmék verésére. Ugyanebben az évben a kanton pénzverése megszűnt. 1850. május 7-én fogadták el az érmék veréséről szóló szövetségi törvényt, és ugyanebben az évben megkezdődött a svájci érmék verése [1] .

Érmék

Verett érmék:

A kanton bankjegyei

A svájci frank 1850- es bevezetése előtt a kantoni bankok nem bocsátottak ki frankbankjegyeket. A zürichi bank, amelyet 1836-ban alapítottak, 1837-ben és 1840-ben "brabantertaler" -ben bocsátott ki bankjegyeket .

1852-1910 között a kantoni bankok frankban bocsátottak ki bankjegyeket:

A bankjegyek kibocsátását és forgalomból való kivonását szabályozó szövetségi törvényt csak 1881-ben fogadták el. 1891-ben változtattak a svájci alkotmányon, amely a bankjegykibocsátást is a szövetség hatáskörébe utalta. 1905 - ben elfogadták a Svájci Nemzeti Bankról szóló törvényt . A bank 1907-ben kezdte meg működését és a bankjegyek kibocsátását.

Jegyzetek

  1. Pénzügyi események krónikája 1848-2012 Archiválva : 2013. január 22., a Wayback Machine , a Svájci Nemzeti Bank   honlapján
  2. Cuhaj, 2009 , pp. 1155-1157.
  3. Pick, 2000 , pp. 999.

Irodalom