| Benzion Vulfovich Fradkin | |
|---|---|
| Születési dátum | 1870 |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1938 |
| A halál helye | |
| Állampolgárság (állampolgárság) | |
| Foglalkozása | író , költő , drámaíró , műfordító |
Benzion Vulfovich Fradkin ( 1870 , Voronyezs , Csernyihiv tartomány , ma Ukrajna Szumi régiója -- 1938 , Harkov ) - zsidó költő , drámaíró és műfordító , író ; túlnyomórészt héberül írt , jiddisül és oroszul is.
Konotopban , Podoliában és Khotynban élt , 1919-ben tanárként dolgozott egy derbenti zsidó iskolában .
1908-ban Brailovban megtartották a Héber Tanárok Összoroszországi Kongresszusát , Fradkin tagja lett a Pedagógusok Szakszervezete Központi Bizottságának vizsgabizottságának. 1912 -ben Varsóban jelent meg hosszú története „Ha-Kvalim” („Béklyók”, Tushia Kiadó, 120 oldal) . 1913 -ban Vilnában adták ki „B. Fradkin és Sh. Aizikov orosz-zsidó zsebszótárát” 25 ezer szó erejéig.
1927-ben kiadta az utolsó könyvet héberül a Szovjetunióban („Aley hazor” - „Tízhúros lírán”). A gyűjteményt a Nagy Októberi Forradalom tizedik évfordulójának szentelték, és négy verset tartalmazott ("A munkások dala", "A régi forradalmár dala", "A Szovjetunió zsidó parasztsága"), amelyek a szovjet kormányt dicsőítették. és a szovjetek országának dolgozó népe. A modern kutatók megjegyzik e művek alacsony irodalmi színvonalát [1] . Ezt követően csak külföldön adták ki - az USA-ban, Kanadában, Palesztinában. Lefordította héberre Fjodor Gladkov "Cement" című regényét ( Tel Aviv , 1929).
1994-ben Harkovban a Prapor (Banner) kiadó - Lia Mihajlovna Kovalcsuk kéziratai alapján - megjelentette Fradkin verseinek gyűjteményét héberül, M. Yankelzon szerkesztésében. Ez az első héber könyv , amelyet a volt Szovjetunió területén 1927 után adtak ki. Így Fradkinon 1927-ben megszakadt a hivatalos nyomtatott héber irodalom a Szovjetunióban , és 1994-ben az ő nevével éledt újra.
1938 szeptemberében Harkovban lelőtték "aktív kémkedés és szabotázs" vádjával.