A három nyomaték egyenlete nyomatékszámítási egyenlet egy folytonos többfesztávú gerenda hajlítási problémájában [1] .
Ismeretes, hogy a gerenda további támasztékok jelenlétében statikailag határozatlanná válik . Az ilyen gerendák kiszámításának egyik módszere az erő módszer . Ezzel a módszerrel a három nyomaték egyenlete származtatható [2] :
Itt van az i -edik statikusan meghatározható nyaláb nyomaték diagramjának területe, az i - edik diagram súlypontjának távolsága a sugár bal végétől, a távolság a súlyponttól az i -edik diagramon a gerenda jobb végéhez az i -edik gerenda hossza .
A három nyomaték egyenletének levezetése előírja, hogy a csuklópántok támasztékokra történő bevezetése után statikailag meghatározott gerendarendszert kapunk, amelyek mindegyike egyszerű gerenda, a végén támasztékokkal. A módszerben ismeretlen erők független gerendák végein fellépő nyomatékok.
A folytonos gerendák számítására szolgáló egyenletet először Bertot hídépítő és vasúti mérnök alkalmazta 1855 -ben [3] . Magát a módszert korábban (1849) használták Asnières-ben ( Párizs külvárosa , ma Asnières-sur-Seine , fr. Asnières-sur-Seine ) a Szajna hídjának rekonstrukciója során, de Clapeyron publikálta ben . A Tudományos Akadémia eljárásait csak 1857-ben. Tehát Mivel a támaszok feletti ismeretlen momentumokkal rendelkező alaprendszer gondolatát először Clapeyron fogalmazta meg, a három momentum egyenlete az ő nevéhez fűződik [4] . A folytonos gerendák elméletét Otto Mohr munkái fejlesztették tovább , aki általánosította az elméletet arra az esetre, amikor a támasztékok különböző magasságban helyezkednek el (1860).
A probléma három momentum egyenletével történő megoldásának eljárása a következő.
1 . A gerendát külön részekre (egyszerű gerendákra) vágják további belső csuklópántokkal a támasztékok rögzítési pontjain.
A kialakult kötések reakcióinak megnevezései: - momentumok .
2 . A fesztávok (a gerenda támaszok közötti szakaszai) számozottak. A járatok száma . A bal oldali konzol nulla fesztávnak számít, a jobb oldalon a szám szerepel . Feszítési hosszok: , .
3 . A konzolos részek egyensúlyi állapotából határozzák meg a és a nyomatékokat . A fennmaradó momentumok ismeretlenek a három momentum egyenletrendszerében.
4 . A nyomatékok és a nyíróerők diagramjai a fesztávolságban és a konzolokban (ha vannak) a gerendák külső terhelés hatására készülnek. Minden fesztáv egy különálló statikailag meghatározott gerenda.
5 . Kiszámítjuk a nyomatékdiagramok területeit fesztávban , valamint ezeknek a területeknek a súlypontjaitól a megfelelő fesztáv bal ( ) és jobb oldali ( ) támaszai közötti távolságokat.
6 . A külső terhelésből származó nyomatékok diagramjaihoz hozzáadjuk a három nyomaték egyenletrendszerének megoldását. Az így kapott diagram a nyomatékok diagramja egy folytonos sugárban.
Szerkesszünk pillanatrajzot egy 19 méter hosszú, négy támasztékkal ellátott folytonos gerendában (1. ábra). KN/m, kN/m megosztott terhelés és kN koncentrált erő hat a gerendára.
Rizs. egyKonzolhossz: m Fesztávhosszok: m Az erőmódszer fő rendszerét a támasztékok fölé csuklópántok bevezetésével kapjuk (2. ábra). A és a nyomatékok ismert mennyiségek és a konzolok egyensúlyi állapotából határozhatók meg. Itt nincs megfelelő konzol, . A bal oldali konzolhoz .
Rizs. 2A fő (statikailag meghatározott) rendszer független gerendáiban külső terhelés nyomaték diagramjait építjük fel (3. ábra). Sűrített szálra építünk diagramokat (a gépészetben megszokott módon; az építőiparban és az építészetben diagramokata pillanatok általában egy kifeszített szálra épülnek).
Rizs. 3Felírjuk három momentum egyenletét:
Itt oldjuk meg a kNm, kNm egyenletrendszert . Ezekből a pillanatokból diagramot építünk (4. ábra).
Rizs. négyA terhelésből (3. ábra) és a nyomatékokból (4. ábra) diagramokat adunk (pontok szerint). Megkapjuk a nyalábban lévő nyomatékok diagramját (5. ábra).
Rizs. 5A módszer nyilvánvaló előnye a feladat lineáris egyenletrendszerének mátrixának egyszerűsége. Ez a mátrix háromszögű , ami lehetővé teszi különféle egyszerűsített numerikus megoldási sémák alkalmazását.